2014. november 6., csütörtök

"Blasen fünfzig, ficken achtzig, komplett hundert"

Vita Emese

imageMennyi idő alatt lehet memorizálni a címet? Kevesebb, mint egy perc, talán valamivel több, ha az illető előtt teljesen ismeretlen a nyelv és a lehető leggyorsabban kell megjegyezze “jelszavát”, mely által a munkaerőpiacra léphet, akár azonnal. Igen, mindössze ennyi időbe telik egy utcai prostituált betanítása. Viktória - A zürichi expressz egy filmdrámába sűrítve meséli el a Svájcba emigráló prostituált lány, Viktória és sorstársai történetét.



Holme [1] (2012) a prostitúcióval, mint társadalmi, szexuális és gazdasági hálózatok együttes kezelésével foglalkozó tanulmányában kiemeli, hogy nem pusztán egy egyedi társadalmi-gazdasági jelenségről van szó, a prostitúció magáról a társadalom egészéről is sokat elárul. Ilyen szempontból Men Lareida és Maros Anna filmje nagyon “hálás” anyag, egy játékfilmhez képest pedig rendkívül problémaérzékeny. Központi témája egyben felvet a migrációhoz, a szegénységhez-, a nemi- és faji egyenlőtlenséghez kapcsolódó problémákat, nem utolsó sorban pedig a munkához és ennek piacához fűződő számos kérdést.

A prostitúció teoretizálására (Weitzer [2], 2010) tett kísérletekkor az elnyomás (oppression) és felhatalmazás (empowerment) paradigmája is egyetlen dimenzió felől magyarázza a jelenséget, előbbi a negatív kényszerek esszenciáját hangsúlyozza a prostituálttá válásban, utóbbi a tevékenység szigorú értelemben vett munkaként való kezelését. Viktória - A zürichi expresszfőképp az elnyomás paradigmába illeszkedik, hiszen a pusztán ökonómiai kalkulációkon túl, női prostituáltnak lenni ennél sokkal több; olykor talán kevesebb, mint kényszer (bár a film tipikusan egy ilyen esetet ábrázol) és több, mint munka, ahol figyelembe kell venni a prostitúción belül is a „fogalakozási szerkezetet”, ennek hierarchikus elrendeződését, az erőviszonyokat (munkavállaló és munkaadó valamint szolgáltató és vevő/kliens között), a strukturális feltételeket, és végül, de nem utolsó sorban a munkaélményt vagy tapasztalatot, mindazt, amit egy prostituáltként munkát vállaló átél, megél. Legtöbb esetben utóbbi kifelejtődik az értelmezésekből, vagy nagyon torz formában jelenik meg, ám a film készítőinek sikerült kellő realitással és érzékenységgel ábrázolni az utcai prostituáltak lélekrajzát. Látnunk kell, hogy egyéni és társadalmi tényezők együttesen vezetnek a test áruba bocsátásáig, magyarán a prostituált nem passzióból űzi ezt a fajta tevékenységet! A szegénység, az egyén anyagi helyzetének-, előző munkakörülményeinek relatív megítélése (Viktória a Svájcból hazatért szomszédlányokhoz viszonyítva magát dönt úgy, hogy megpróbál „kitörni”) egyaránt lehet taszító tényező a prostitúció fele, a húzó tényezők között pedig a jó bérezés (illúziója) és egy jobb életszínvonal, vagy valamilyen konkrét cél (Blondie azért árulja magát, hogy visszakapja állami gondozásba került gyermekét) elérése szerepel.

Weitzer (2010) tipológiájában, ahol a szexmunka hat típusát különbözteti meg az utcai prostituáltak vannak a legrosszabb helyzetben a munkakörülmények, a bérezés tekintetében, közöttük a legmagasabb a kizsákmányolás mértéke, és legnagyobb az erőszakos bántalmazások veszélye, a kerítők nem csak kizsákmányolják, hanem adott esetben fizikailag és szexuálisan bántalmazzák vagy zaklatják “alkalmazottaikat”, de a kliensek részéről is történnek visszaélések (Viktória megerőszakolása). Az belső terekben (indoor prostitution) zajló szexmunka megengedi az intimitást, ellenben az utcán a fizikai sérülékenység mellett (támadás, rablás, erőszak, gyilkosság) az intim kiszolgáltatottság és megaláztatás, tehát a pszichikai kockázatok is erőteljesebben érvényesülnek. Viktória önmagához való viszonya teljesen háttérbe szorul, olyan alapvető rekreációs tevékenységet sem engedhet meg magának, minthogy egy fél éjszakára táncolni menjen vagy barátkozzon, hiszen a munka felülírja mindkettőt.

Az utcán dolgozó prostituáltak sebezhetőségét fokozza, hogy semmiféle formális hálózatba nincsenek bekapcsolódva, amely garantálna számukra egy minimális munka- vagy egészségjogi keretet. A segélyszervezetekkel szemben alapvetően bizalmatlanok, mert félnek egy olyan munkaviszony felszámolásától, amely valójában meg sem köttetett, tehát nincsenek jól körülhatárolt szabályok, sem garanciák a munkavégzéssel, a bérezéssel kapcsolatban, és főleg a „futtatók” részéről nincs semmiféle kötelezettségvállalás az „alkalmazottakkal” szemben, akiket bármikor eladhatnak, vagy átadhatnak más kerítőknek, futtatóknak, ha éppen nem tartják kielégítőnek a lányok teljesítményét. A női dominancia jellemzően a munkavállalói oldalon jelenik meg, míg a munkaadói és fogyasztói oldalon főként férfiak állnak, ez tehát számos egyenlőtlen helyzet, visszásság forrása lehet, egy kvázi szabálytalan rendszerben, ahogy azt filmben is láthatjuk.

image


Az is lényeges, hogy a különböző típusú szexmunkák esetében milyen esélyek mutatkoznak a ki- és/vagy továbblépésre, milyen mértékű elégedettséggel jár a munka. Az utcai prostituáltak helyzete ebben a tekintetben is rendkívül hátrányos, gyakorlatilag egy olyan ördögi körbe lépnek, amelyből aligha lesz esélyük kiszállni. ‘Menedzsereik’ túlhajszolják őket, a lányok pedig úgy próbálnak küzdeni a kizsákmányolás ellen, hogy nem adják le a bevételükből kért százalékot, ám ez ha kiderül, következik a megtorlás, az újabb hajsza és újboli leköteleződés a futtatónak. A tevékenység gyakran párosul egyéb bűncselekményekkel is, mint a lopás, droghasználat és/vagy drogkereskedés. Ennek egyik oka, hogy a prostitúció nagyon munka intenzív ágazat, ahol a versenyben maradást gyakran valamilyen tudatmódosító, kedélyállapot javító szerrel kell/lehet segíteni, a drogfogyasztás tehát egy újabb, akár végzetes probléma a történetben.

Persze lehet kritizálni A zürichi expressz-t amiért semmi újat nem mesél a cigányság vagy a prostituáltak valóságáról [3], de lássuk be a téma kapcsán még mindig vannak előítéleteink, sérelmeink, konfliktusaink, a prostitúciós diskurzusok továbbra is tabukat döntögetnek, a prostituáltak és a romák helyzete sem javult jelentősen – miért kellene új problémákról mesélni, amíg a „régiek” is aktuálisak. 

Forrás:
http://im-pulzus.tumblr.com
[1] Holme, Petter (2012). Social, Sexual and Economic Networks of Prostitution. In:Leonardo: Journal of the International Society for the Arts, Sciences and Technology, Vol. 45, no. 1, 80-81.
[2] Weitzer, Ronald J. (2010). Sex for Sale. Prostitution, Pornography and the Sex Industry. Routledge, New York.
[3] http://www.filmkultura.hu/?q=cikkek/cig%C3%A1ny%C3%BAton-%E2%80%93-vikt%C3%B3ria-%E2%80%93-z%C3%BCrichi-expressz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése