Szakkollégiumok Kolozsváron

Bartha Zsuzsánna

A szakkollégiumok az erdélyi magyar egyetemi oktatás és diákélet közismert helyszínei, minden egyetemi központban megtalálhatók. Ennek ellenére e szervezeteknek tisztázatlan a viszonyuk a vonatkozó egyetemekkel, működésük gyakran nincs összehangolva az oktatás hivatalos kereteivel, különösen a vegyes tannyelvű egyetemeken. Ennek egyik oka az, hogy szakkollégiumok elterjedtségük ellenére kevéssé ismertek, kevés átfogó elemzés készült róluk. Írásomban megpróbálok átfogó képet nyújtani a kolozsvári szakkollégiumok kialakulásáról, ideológiájukról, az ezt övező megfontolásokról, e szakkollégiumok típusairól és funkcióiról. 


Kutatásom során fél-strukturált interjúk készítését ötvöztem megfigyeléssel és tartalomelemzéssel. A kutatást Kolozsváron végeztem, és azokra a szakkollégiumokra terjesztettem ki, amelyek szerepelnek a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szakkollégium-támogató programjában. A kutatásra 2013 március-júniusában került sor. Az elemzett szakkollégiumok:

• Alkalmazott Didaktika Szakkollégium (Pszichológia és Neveléstudományi Kar)
• Entz Géza Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
• Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégium (Római katolikus Teológiai Kar)
• Farkas Gyula Szakkollégium (Matematikai és Informatikai Kar)
• Fizika Szakkollégium (Fizika Kar)
• Gazdasági Tanácsadói Klub (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
• Kriza János Szakkollégium (Bölcsésztudományi Kar, Néprajz Tanszék)
• KomPot (Politika, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar)
• Közgazdasági Kutató Klub (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
• Láthatatlan Kollégium (Bölcsésztudományi Kar)
• Max Weber Szakkollégium (Szociológia és Szociális Munkás Kar)
• MarkeTeam Szakkollégium (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
• Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium (Bölcsésztudományi Kar)
• Mikó Imre Jogi és Közgazdasági Szakkollégium (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
• Pokoly Társaság (Református Tanárképző Kar)
• Pósta Béla Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
• Pro Philosophia Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
• Kommunikáció, Média és Fogyasztáskutatás Szakkollégium (Politika, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar)
• Történelem Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)

Szakkollégiumok kialakulása Erdélyben

A kilencvenes évektől kezdődően, a tömegoktatás megjelenésével, történik egyfajta eltávolodás az állami oktatással szemben és megnő az igény olyan önszerveződésen alapuló szervezetek és műhelyek iránt, melyek a tudományosságra fektetik a hangsúlyt, elitképzést biztosítanak a kiválóbbak számára. Mivel az állami oktatás nem foglalkozik külön az elitképzéssel, ezért non-profit keretek között próbálják ezt megvalósítani. Az egyetemi oktatás mellett létrejövő keretek nem az egyetem ellen szerveződnek, hanem alternatívaként, azon hallgatók számára, akik magasabb szintű képzésben, szakmai gyakorlatokban és kutatási programokban szeretnének résztvenni. Céljuknak tekintik jobb tanulási körülmények kialakítását, a szakkönyvtárak kialakítását, bevezetik a tutori képzést, vendégtanárokat hívnak meg és mindezek mellett a diákok önállóságát kívánják növelni önálló kutatói munkák elvégzésével. A bekerülés szelekció révén, felvételivel történik.

Non-profit keretek között törekszenek a nevezett célok megvalósítására és az oktatási intézmények mellett megjelennek olyan alapítványok és egyesületek, melyeknek célja a tudományos munka javítása. Külön forrásokat keresnek, és ebből biztosítják szakkönyvtárak működését, szakfolyóiratok megjelenését, konferenciák és egyéb tudományos rendezvények megszervezését, valamint a tutori képzést.E célok eléréséhez egyetemi háttérintézmény megléte is szükséges, mely finanszírozási keretet képes nyújtani működésükhöz és fennmaradásukhoz, hiszen a pályázati kiírások nagy többsége csak jogi személyeken keresztül érhető el. Egyetemi háttérintézménynek minősül az a szervezet, melynek célja és tevékenységi köre a felsőoktatáshoz kötődik, jogi státusát illetően a non-profit szektorhoz tartozik és nem az állami egyetem hozta létre (Kiss 2000)[i].

Az első szakkollégiumok működéséhez a mintát a Collegium Transsylvanicum Alapítvány (CTA) nyújtotta, ezt kolozsvári egyetemi tanárok alapították 1993-ban azzal a céllal, hogy a romániai magyar felsőoktatást segítse. A Collegium Transsylvanicum Cs. Gyimesi Éva kezdeményezésére látott napvilágot, de az ötlet sokkal régebbi, 1935-ben fogalmazta meg egy fiatal kolozsvári szociológus, Venczel József, aki szeretett volna egy olyan független intézményt létrehozni, amely az állam beavatkozása nélkül, a magyar közösség anyagi és szellemi erőforrásaira alapozva biztosíthatja az értelmiségi utánpótlást és az új elit kinevelését (Cs. Gyimesi, 1998)[ii]. Ezen elképzelések alapján jön létre a Cs. Gyimesi-féle alapítvány, mely kezdetben hat diák-önszerveződési csoportosulás támogatását vállalja.

E legelső szakmai diák-önszerveződésekről egy 1997-es, újságíró szakos hallgatók által készített helyzetjelentésből értesülünk, és a következőket említik:

• a filozófus hallgatók csoportja, a Diotima Baráti Társaság (DiBaT),
• a filológus diákoknak a budapesti Láthatatlan Kollégium mintájára szerveződött Láthatatlan Kollégiuma,
• a Fizikusok Láthatatlan Kollégiuma,
• a Max Weber Szakkollégium, mely a helyi Láthatatlan Kollégium, részint a magyarországi Széchenyi István és Bibó István szakkollégiumok mintájára alakult meg, román és magyar szociológus hallgatók számára,
• az Ökostúdium Társaság, amely a pszichológus diákok telefonos tanácsadása,
• a Fabricando Fabricamus a biológia, kémia és ökológia szakos diákok szakmai köre,
• a pedagógia szakos hallgatók szerveződése,
• Vermesy Stúdió, a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar hallgatóinak szervezete

Ezen szerveződések mellett a helyzetjelentés készítői említést tesznek további szervezkedő diákokról a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián, valamint a felekezeti egyetemeken. A cél minden esetben az egyetemi oktatás melletti elitképzés, szakmai gyakorlatok és kutatási lehetőségek nyújtása. Egyes esetekben tanári (LK), máshol diákok (Vermesy Stúdió) kezdeményezése révén alakulnak meg, hol szoros tanár-tanítvány kapcsolaton alapulnak, hol a tanárok csak mentor szerepet töltenek be és szellemi irányítóként vannak jelen a szervezetben (András et al. 1997)[iii]. E szakkollégiumok közül ma is működik Láthatatlan Kollégium és a Max Weber Szakkollégium.

A Láthatatlan Kollégium (továbbiakban LK) 1993-ban, a budapesti Láthatatlan Kollégium mintájára jött létre, miután szükségessé vált a színvonalas oktatás megtartása és fenntartása a rendszerváltás után. Kezdetben irodalomelméleti műhely volt, majd hallgatói és tanári igények alapján más diszciplínák fele is orientálódott, megvalósítva az interdiszciplinaritást, majd profilváltás révén a kritikaírás fele mozdul el a fő tevékenység. A bekerülés felvételi alapján történik, tevékenységi körét a nyári táborok szervezése, tutoriális programok lebonyolítása, hazai és magyarországi előadók előadásai, és egyéb események szervezése színesíti.

A Max Weber Szakkollégium diák-önszerveződésként 1994-ben alakult meg román és magyar szociológushallgatók igényére. A kollégium biztosította képzés minőségének fenntartása érdekében többfázisos versenyvizsga képezte a felvételi alapját. Tutori program és vendégtanári előadások és képzések, kutatásokban való részvétel jellemezte a szakkollégium tevékenységét. Eredményességét mutatja az általuk kiadott háromnyelvű WEB nevezetű szakfolyóirat, amely hazai és magyarországi viszonylatban is egyedi.

Az első diákkezdeményezésre létrejövő szakkollégium a 2000-ben alapított Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, mely a magyarországi Eötvös modell és Rajk László Szakkollégium mintájára szerveződött.

Egy újabb szakkollégium-alakulási hullám 2004-ben következik be, amikor megalakul a KMEI, mint egyetemi háttérintézmények szövetsége. Egy 2008-as kutatás húsz működő szakkollégiumot talált,[iv] míg a KMEI 2012 májusában közétett beszámolója szerint a szervezet 24 szakkollégiumnak biztosított szakmai hátteret és segített a kutatómunka jobb körülményeinek megteremtésében. Kutatásom során az intézet által közétett 2011-2012-es tanév első félévében támogatásban részesült 19 szakkollégium vezetőjét kerestem fel, de igyekeztem a kimaradt 5 szakkollégiumról is megfelelő háttér-információkat szerezni.

Kialakulásuk szerint a magyarországi szakkollégiumok esetében Varga Viktor három generációt különít el. A kolozsvári szakkollégiumokat illetően az időrendiség elcsúszik, hiszen itt szakkollégiumi mozgalomról csak a rendszerváltás után beszélhetünk. Nálunk az I. generációba a Collegium Transsylvanicum Alapítvány keretén belül megalakult Láthatatlan Kollégium és Max Weber Szakkollégium tartozik. A kategóriára jellemző felülről jövő szerveződés az előbbinél hangsúlyosan jelen van, míg az utóbbinál a vezetői tisztséget diák tölti be, erős tanár-irányítás mellett. A II. generációba tartozik a 2000-ben alakult Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, mely az első diák-önszerveződés, és ahol mindenképp érvényesül az alulról történő kezdeményezés és az interdiszciplinaritás is, hiszen a közgazdaságtudomány egyetem több szaka mellett jogász hallgatókat is felvesz. A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet 2004-es megalakulása újabb szakkollégiumok megjelenését teszi lehetővé és ezek a szakkollégiumok képezik a III. generációt. Rájuk tisztán jellemző a láthatatlan kollégium elnevezés, hiszen nemhogy együttlakási lehetőséggel nem rendelkeznek, egyeseknek még irodahelységük sincs, az egyetem szolgáltat termet tevékenységeiknek. Egyesek hátterében még kari intézmény sem áll, így ezek teljesen a KMEI-es támogatásoktól és jogi háttértől függnek.

Ugyanakkor a 2008/09-es években egy újabb hullám alakul ki, hiszen a Mikó mellett, a közgazdaságtudomány egyetem diákjai és tanárai újabb három szakkollégiumot indítanak el. Ezek közül kettő tanári kezdeményezés, ezeken inkább az I. generációs jellemvonások érezhetők és a gyakorlatias képzés mellett az elhelyezkedési lehetőségek, karrier és önmegvalósítás jelenik meg célként. A MarkeTeam Szakkollégium diák-önszerveződésként jön létre és az egyedüli, amelyik non-profit szervezetként határozza meg magát.[v] A legfiatalabb szakkollégium a 2012-ben alakult Kommunikáció-, Média- és Fogyasztáskutatás Szakkollégium, mely a kommunikációs hallgatók szövegértelmezésének és kommunikációs készségeinek fejlesztését tűzte ki célul.

Helyzetkép a kolozsvári szakkollégiumokról

Szakkollégiumi célok

Interjúalanyaim elmondása szerint és a beszámolókban megfogalmazott célok között is, fő célként az egyetemi oktatás melletti szakmai fejlődés jelenik meg. Ezt követi az elméleti tudás gyakorlatba ültetésének lehetősége, az egyetemi képzést kiegészítő ismeretek kiszélesítése és elmélyítése, tehetséggondozás, elitképzés, társadalmi érzékenység fejlesztése, közösségépítés.  A célok természetesen a szakkollégiumok profiljaihoz is igazodnak, hiszen találkoztam azzal is, hogy kizárólag az adott szakirány alaposabb átgondolása és tanulmányozása jelent meg elvárásként. Ilyen a Kommunikáció-, Média- és Fogyasztáskutatás Szakkollégium, ahol a szövegértelmezés és kommunikációtudományos szaknyelv fejlesztése jelenik meg célként, vagy a bölcsészkaron működő irodalmi és nyelvészeti szakkollégiumok, ahol egyrészt az egyetemi oktatásból kimaradt irodalmi szakma elmélyítése, másrészt a nyelvészet iránt érdeklődőknek alaposabb kutatási lehetőség biztosítása jelenik meg. „Az LK célja egyértelműen az elitképzés, ezzel indult anno is, valamint az irodalmi szakma mélyebb és alaposabb megismerése, amivel egyetemi oktatásban már nem találkozunk. Tág az irodalmi művek palettája, emiatt sok minden kimarad az egyetemi oktatásból, a szakkollégium meg az ezekkel való foglalkozást, alaposabb megismerését teszi lehetővé…” (LK vezető)

A közgazdaságtudományi kar két, tanári kezdeményezésre elindított szakkollégiumának, a Közgazdasági Kutató Klubnak és Gazdasági Tanácsadói Klubnak a céljai a gazdaságtan valóságban lezajló történéseinek a vizsgálata és ezek megtapasztalása reális környezetben, ezért támogatóik között különböző vállalatok nevét is megtaláljuk.

A Mikó Imre Jog- és Közgazdasági Szakkollégium (következőkben Mikó Szk) és a KomPot esetében a célok között kiemelt szerepet kap a magyar nyelven való tanulás, hiszen a felsőoktatás hivatalos nyelve a román, a jogok és törvénykezések tekintetében. A KomPot vezetője hangsúlyozza, hogy „ugyan magyar karral is rendelkezik az egyetem, mégis bizonyos tantárgyakat románul kell tanuljanak a diákok, ami nehézségeket szül egyesek számára, és fontosnak tartjuk, a könnyebb megértés és megtanulás érdekében, anyanyelven is tanulni róla.”

Tevékenységek

A szakkollégiumok tevékenységeinek palettája nagyon színes, de céljukból kiindulva, mely szerint az elitképzést és tehetséggondozást szeretnék megvalósítani és a gyakorlati tudásra helyezni a hangsúlyt, körvonalazódni látszik, hogy fő tevékenységük az egyéni kutatások. Ez szorosan kapcsolódik a tutori programok népszerűségével, ugyanis az önálló munkák elvégzése tutori felügyelet és állandó konzultálása mellett zajlik. A Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium esetében a tutori képzés bizonyul a leghatékonyabb képzési formának, hiszen a hallgatók, egyéni érdeklődésük alapján választott tudományos téma és az illető szakterületen jártas oktató közös munkája révén a konzultációk segítségével, egy önálló dolgozat elkészítésén dolgoznak, melyet kötelezően be kell mutatniuk a diákoknak a KMEI által szervezett szakkollégiumi konferencián, az ETDK-n. A tutori program mellett a tevékenységi kört egészítik ki a műhelyfoglalkozások, tudományos szemináriumok, amelyek folyamatos tanár-tanítványa közötti kapcsolattartást és kommunikációt feltételeznek, kivételt képeznek a diák-önszerveződések, ahol nincs tanári beavatkozás a szakkollégium életébe. Az előbb említett szemináriumok és kutatóműhelyek alkalmával, közösen végzik a tevékenységet, legyen az esettanulmány megoldása a közgazdaságtan profillal rendelkező szakkollégiumoknál[vi], vagy irodalmi művek feldolgozása, kritika írás és nyelvészeti feladatok átbeszélése a bölcsészkar szakkollégiumainál.

A KMEI támogatta vendégtanár program keretén belül és nemcsak, szakmai előadások szervezése is a tevékenységi kört gazdagítja. Leginkább hazai és magyarországi egyetemi előadók a meghívottak, de a profilnak megfelelően egyéb szakembereket is felkérnek előadást tartani. A KomPot tagjai politikusok vita estjeiről és előadásaikról számolnak be, a Max Weber Szakkollégium esetében is számos szociológus, vagy szociológián végzett szakember fordult meg, hasonlóan számoltak be a közgazdaságtan profillal rendelkező szakkollégiumok vezetői is, meghívottaik között szerepeltek a bank és pénzügyek világában ismert szakemberek, valamint elismert jogászok. Minden szakkollégium esetében elmondható a törekvés arra, hogy az adott szakterületet legkimerítőbben képviseljék olyan szakemberek segítségével, akik tapasztalataik és munkájuk megosztásával hozzájárulhatnak a tagok tudományos munkásságának fejlesztéséhez.

Azon szakkollégiumok esetében ahol nem célkitűzésként, de a beszélgetések alkalmával kiderült, hogy hangsúlyt fektetnek a szak és maga a szakkollégium népszerűsítésére is, azok gyakran szerveznek a tágabb közönség számára konferenciákat, rendezvényeket.[vii] Ezek lehetnek házi jellegűek, valamint a tágabb közönség számára is nyitottak, ilyen a Mikósok esetében a Nyílt napok, Kommunikációs Napok, vagy a Szociológus Napok, amelyek a társadalomtudományok iránt érdeklődőket célozzák meg. A szakkollégiumok tevékenységi körét bővítik a terepgyakorlatok, szakmai kirándulások, különböző tematikájú táborok. A Pósta Béla Szakkollégium vezetője így fogalmaz a terepgyakorlatok fontosságáról a régészhallgatók körében. „Elképzelhetetlen egy régész hallgatónak, az egyetem padjaiban ülve elsajátítani ezt a szakmát, ezért igyekszünk minden évben úgy alakítani a költségvetést, hogy tanulmányi kirándulások is beleférjenek és a diákok valóságos környezetben, kézzel fogható dolgokon tanulják meg a régészet csínját-bínját.”

Egyeseknél megjelennek a közösséget fejlesztő és alakító programok is, mint a filmvetítések, játékestek, összerázó táborok és bulik, vagy egyéb tematikus estek.

Teljesítmény

Az elitképzés további meghatározó eszköze és célja a teljesítménnyel kapcsolatos és a szakkollégiumok arra törekednek, hogy hallgatóik önálló munkáikat a minden évben megszervezett Erdélyi Tudományos Diákkörök Konferenciáján bemutassák. Noha nem jelenik meg kötelezőként a szabályzatokban, mégis a vezetők törekednek arra, hogy mentoráltjaik mindenképp bemutassák munkájukat valamilyen hazai vagy magyarországi konferencia, rendezvény esetleg verseny keretén belül.[viii] Az ezeken, a rendezvényeken elért eredmények tanúskodnak arról, hogy a minőségi képzés mellett a sikerességre is törekednek. Ugyanakkor azon szakkollégiumok esetében, ahol háttérintézményként valamilyen alapítvány vagy egyesület áll, gyakran megjelenik tevékenységeik és teljesítményeik között a szakfolyóiratok kiadása, dolgozatok, tanulmányok és egyéb írások publikálása.

Felvételi eljárás

Nem utolsó sorban az elitképzés jellemzője a zártság, exkluzivitás, vagyis a legjobbak és legtehetségesebbek kiválasztása, melynek módja a szakkollégiumok esetében a felvételi rendszer, mely kiszűri a motivált és önmaga fejlődését szorgalmazó diákokat. Legtöbb szakkollégium esetében a felvételi eljárás többlépcsős, magába foglal egy pályázati részt és egy szóbeli beszélgetést. A pályázati részben önéletrajz, motivációs levél, egyes szakkollégiumok esetében valamilyen kreatív bemutatkozó leírás, és kutatási terv szerepel, majd a felvételi bizottság általi elbírálás után interjúra kerül sor, és ez alapján történik a kiválasztás. A nagyon verseny- és feladatorientált szakkollégiumok esetében, mint a Mikó és Gazdasági Tanácsadói Klub, az előbb felsoroltak mellett még valamilyen gyakorlati teszt is megjelenik felvételi kritériumként. A felvételi bizottságot a szakkollégium koordinátorai, egyetemi tanárok vagy a diák-önszerveződések esetében az elnökségből erre a célra összeállított tagok alkotják.[ix]

A szakkollégiumba felvételt nyert hallgatók tagsága a legtöbb esetben egy éves periódust jelent. Ilyen téren is kivételnek számít a Mikó Szakkollégium, hiszen négy éves tagságra lehet szert tenni náluk, csak elsőéveseket vesznek fel, de a tagság években való számolása csak másodévtől kezdődik el így biztosítva azt, hogy mesterképzés alatt is tagja maradhasson a szervezetnek. A többi szakkollégium esetében a célcsoport leginkább a másodéves hallgatók felé irányul, akik már alaptudásra tehettek szert az alapképzés első évében, és körvonalazódni látszik fejükben kutatási témájuk. A harmadéves hallgatók csatlakozása a szakkollégiumban, annak tudható be, hogy a kutatóműhelyek alkalmával igyekeznek záró dolgozatukat fejleszteni, ugyanakkor nyitottak a mesterképzésben résztvevő hallgatók irányában is.

Elkülönül a többitől a Pokoly József Szakkollégium, hiszen az előbbiekre jellemző „szigorú” felvételi helyett, a nyitottságra alapoz és minden érdeklődőt magába fogad, de az éves tevékenységek során sokan lehámozódnak. „Mindenki számára nyitott a szakkollégium, aki érdeklődéssel fordul hozzánk, aztán a munka folyamán sokaknak elvész a kezdeti lelkesedése és lemorzsolódnak, majd alkalmanként még besegítenek. Átlagosan tizenöt személy van, aki konkrét tag és a csoportos tevékenységeken is részt vesz, még körülbelül ennyien vannak, akik néha bekapcsolódnak.” (Pokoly József Szakkollégium vezetője)

Közösségi tudat

A közösségi tudat és élmény kialakítása leginkább azokban a szakkollégiumokban valósul meg, ahol biztosítva van az együttlakás lehetősége és a szakmai kapcsolaton túl, folyamatosan érintkezésben állnak a tagok egymással. Kolozsváron csak a Mikó Szakkollégium rendelkezik szakkoli házzal, de nem mindenik szakkollégista számára biztosít bentlakási lehetőséget.[x] Az interjúk is alátámasztották, hogy ugyan eltérés van a hazai és magyarországi szakkollégiumok bentlakást biztosítása tekintetében, mégis nem jelenthető ki az, hogy csak az együttlakók körében beszélhetünk kialakuló közösségi tudatról, élményről. Tény, hogy az együttlakás folyamatos interakciókat feltételez a diákok között, de azon szakkollégiumok ahol heti vagy kétheti rendszerességgel tartanak gyűléseket, műhelytevékenységeket és minden egyéb olyan tevékenységet, amely nem kizárólag önálló kutató munkát feltételez, kialakulhat egy közösségi hangulat. Továbbá hozzájárul a közösség kialakulásához az is, hogy rendelkeznek-e saját hellyel a szakkollégiumok vagy az egyetem biztosít termet a konzultálások, előadások, tevékenységeik lebonyolításához. Azokban az esetekben ahol háttérintézmény támogatja a szakkollégiumokat és azok valamilyen egyesületi irodával vagy könyvtárral rendelkeznek, helyszínt is tudnak biztosítani a csoportos tevékenységek megvalósításához.

Az általam kutatott szakkollégiumok esetében csupán kettő esetében jelenik meg a dupla profil, a Mikó esetében ahol a gazdaságtudomány iránt érdeklődő hallgatók és a jogot tanulók közös tevékenysége zajlik, valamint a Farkas Gyula Szakkollégium esetében, mely a matematika és informatika kedvelőit toborozza. Az előző esetében a szervezeti struktúrában is arányosan oszlanak meg a szervezeti pozíciók a két profil hallgatói között, míg a második szakkollégium esetében nincs egy kialakult szervezeti struktúra csupán koordinátor vezetése alatt zajlik a tevékenység.[xi] Mindkettő esetében a szakok kiegészítik, gyakran átfedik egymást, mégis külön-külön önálló kutatási programmal rendelkeznek és csak bizonyos interdiszciplinárisabb események lebonyolítása kapcsán műkődnek együtt.[xii] Továbbá a MarkeTeam Szakkollégium vezetője számolt be arról, hogy a 2009-es megalakulásuk a marketing és turizmus hallgatók szerveződéseként valósult meg, MATUR néven,  majd az ezt követő évben már csak a marketing szakos hallgatók alkotta diák-önszerveződés lett.

A szakkollégiumok igyekeznek ösztöndíjban részesíteni tehetséges tagjaikat, ezzel is motiválva őket, habár a vezetők elmondása szerint nem az anyagiak motiválják, hanem a szakmai tapasztalat szerzése, kapcsolathálók kiépítése, könnyebb érvényesülés. A kisebb tagot számláló szervezetek esetében, igyekeznek mindenki számára biztosítani az ösztöndíjat, de gyakran megjelenik az is, ahol teljesítmény alapján egyesek már nem részesülnek anyagi juttatásban és olyan is van, ahol egyáltalán nincs ösztöndíj, sőt a Mikó szakkollégium esetében a tagsági díjat is bevezették.

Kezdeményezés

A kolozsvári szakkollégiumokat tisztán ellehet különíteni szerveződésük alapján, hiszen vagy felülről jövő kezdeményezés (tanári) révén láttak napvilágot, vagy pedig diákok önszerveződése hozta létre. Ez utóbbiból van kevesebb szám szerint három: a Mikó, a MarkeTeam és 2011 őszétől a Max Weber Szakkollégium, és erős diák-önszerveződés folyik a Történelem Szakkollégium esetében is, ahol a vezető még egyetemi oktató, de együttműködik a diákok részéről kiválasztott, a tagokat képviselő személlyel. Beszélgetésünk során megemlítette, hogy akár teljesen átadná a vezetést a diákok kezébe.

Az, hogy ilyen nagy arányban alakultak tanári kezdeményezésre szakkollégiumok, annak is betudható, hogy a többségük a KMEI megalakulása után látott lehetőséget saját szakmai csoportok létrehozására, és szükség volt olyan oktatókra, akik a vezetői szerepet elvállalják és összefogják a tagokat. A Fizika Szakkollégium vezetője számol be arról, hogy „a tanárok fejében dőlt el a tehetséggondozás szükségessége, a természettudományok iránti érdeklődés népszerűsítése és a KMEI biztosított megvalósulási keretet ehhez.”

Jogi háttér

A legtöbb kolozsvári szakkollégium nincs bejegyezve jogi személyként, ezért hasznos számára egy ernyőszervezethez (KMEI) tartozni és rajta keresztül lebonyolítani a formális eljárásokat.[xiii] Amint az előbb már említettem a MarkeTeam Szakkollégium, mint nonprofit szervezet jelenik meg és jogilag bejegyzett, a Mikó esetében folyamatban van a bejegyzés, eddig a Mikó Imre Egyesület biztosította jogi hátteret, valamint kivételes helyzetben van a Láthatatlan Kollégium is, hiszen maga a szakkollégium képezi a háttérintézményt is. A többi, jogalanyisággal nem rendelkező szakkollégium számára a KMEI jelenti a jogi hátteret, és a szakkollégiumok általa pályáznak támogatások megszerzésére. A vezetőkkel készített interjúkból kiderült, hogy a rendszer működik.

Jogi hátterüket tekintve három típusba sorolhatjuk a szakkollégiumokat: vannak az önálló jogi személlyel rendelkezők, ebből van a legkevesebb, az önálló háttérintézményhez tartozó (alapítvány vagy egyesület), valamint maradnak azok a szakkollégiumok, amelyek sem hellyel, sem jogi formával nem rendelkeznek, ezek jogilag a KMEI ernyője alatt léteznek.

A szervezeti forma és a források, támogatások közötti kapcsolat megmutatja, hogy mennyire független egy szervezet. Ha egy kollégium a KMEI keretén belül részesül anyagi juttatásban, akkor működése teljes mértékben ettől függ. Amennyiben önálló jogi személy vagy önálló jogi intézmény áll egy szakkollégium mögött, akkor a KMEI-től kapott támogatást, különböző hazai és külföldi, leginkább magyarországi pályázási lehetőségeket kihasználva tudja bővíteni. Négy szakkollégium[xiv] esetében, mely önálló jogi háttérintézménnyel bír, említették a vezetők a Communitas Alapítvány pályázási lehetőségeinek kihasználását. A magyarországi lehetőségek közül a Bethlen Gábor Alapot említették a Mikósok.

A szakkollégiumi vezetők hiányolják azokat a rendszeres pályázási lehetőségeket, visszatérő pályázati kiírásokat, melyek révén biztosítani lehetne az állandóságot. Továbbá léteznek olyan forrásszerzési lehetőségek is, amelyek révén egy-egy rendezvényre lehet támogatást szerezni. Azoknál a szakkollégiumoknál ahol háttérintézményként alapítvány működik, az anyagi költségek összefolyhatnak, viszont nagyobb függetlenségre is szert tehetnek, hiszen ezáltal több forráslehetőséghez is hozzájuthatnak. A szakkollégiumok elsődleges feladata céljaik elérése, ez viszont gyakran forrásfüggő. Több szakkollégiumi vezető említette, hogy források függvénye, hogy hány vendégelőadót tud meghívni, milyen típusú eseményeket tud megszervezni, kerekasztal beszélgetést, előadást vagy többnapos konferenciát, esetleg tábort.

Egy másik forráskategória a vállalatok és cégek támogatása, ilyennel viszont csak a közgazdasági profilú szakkollégiumoknál találkozom. Szponzorokként az OTP-t, Nemzeti Bankot, a Romchemicals és egyéb vállalatokat említettek. A szakkollégiumok fontosnak tartják a vállalatokkal való kapcsolatkiépítést, valamint céljaik között szerepel, hogy az elméleti tudást a gyakorlatban, élesben egy cégen belül is kipróbálhassák a tagok. Ilyen értelemben a forrás nem feltétlen anyagi vonatkozásában érthető, nem pénzbeli támogatásban részesítik a szakkollégiumokat a vállalatok, hanem szakmai gyakorlat biztosításában a tagok számára. A Gazdasági Tanácsadói Klub vezetője említi, hogy „számunkra fontos a gyakorlati tudás fejlesztése és úgy vélem, hogy a szakkollégiumnak ez is kellene legyen a legfontosabb feladata, hogy a szakmába tudja elhelyezni a tagokat tapasztalatszerzés céljából. Ezért is szervezünk menedzsment shadowing-ot.” (Egy teljes munkanap egy menedzser mellett, figyelve a munkáját és besegítve neki – a szerző megjegyzése.)

Továbbá a források és támogatások kategóriába sorolom a szintén nem anyagi jellegű támogatást nyújtó egyetemeket is, hiszen azokat a szakkollégiumokat, amelyeknek nincs jogi személyisége vagy háttérintézménye, az egyetem segíti infrastruktúrával. Továbbá gyakran az egyetem oktatói tartanak előadásokat, műhelyfoglalkozásokat és kapcsolathálójuk felhasználásával járulnak hozzá a szakkollégiumok működéséhez.

Mindezek alapján a szakkollégiumok forrásait három kategóriába lehet sorolni: egyrészt vannak a pályázati lehetőségek (hazai és külföldi), a vállalatok nyújtotta anyagi és humán erőforrások, valamint az egyetem biztosította infrastruktúra és programtámogatás.

Jogi hátterük és forrásszerzési lehetőségeik alapján a szakkollégiumok három modelljét különböztethetjük meg. Az „alapítványi modellhez” azok a szakkollégiumok tartoznak, amelyek működését háttérintézmény biztosítja, aminek köszönhetően valamelyes önállósággal rendelkeznek. Tizenhárom szakkollégium sorolható e típusba.[xv] „Láthatatlan modell”-t követőknek nevezem azokat, amelyek számára csak a KMEI biztosít működési keretet, és nem rendelkeznek infrastruktúrával.[xvi] És találkozunk továbbá a kolozsvári szakkollégiumok egy harmadik modelljével is, a „kutatóműhely modellel”, amelyre az erős tutori rendszer és szakmai elmélyülés jellemző. Ez utóbbi átfedődve jelenik meg a másik kettővel, hiszen gyakran láthatatlan formában létezik a szakkollégium, anyagi juttatásban is csak a KMEI révén jut, és erős tanári felügyelet mellett a szakmaiságra terelődik a hangsúly. Ez a modell jelenik meg az újonnan alakult Kommunikáció, média- és fogyasztáskutatás szakkollégium esetében, ahol a vezető is hangsúlyozta, hogy „számunkra az a cél, hogy a kommunikációs szaknyelvet elsajátítsák a diákok minél alaposabban a tanárok segítségével, szemináriumok formájában, nem pedig egyéb rendezvények szervezése.”

A szakkollégiumok szerkezetére vonatkozóan elmondható, hogy leggyakrabban a vezető és tagok forma tapasztalható, kiegészülve pár egyetemi oktatóval, akik a tutori programban részt vesznek. Ez leginkább a jogi háttérrel nem rendelkező szakkollégiumokra jellemző. Ilyen viszonyról számol be a Fizika Szakkollégium vezetője is, „...jómagam vezetem a szakkollégiumot, engem kértek fel rá, miután visszajöttem szülésiről, és tizenegy taggal dolgozunk közösen...tutori program keretében pár tanár kollégám besegít, annak függvényében, hogy milyen témákban folytatnak önálló kutatást a diákok.” 

Ahol alapítvány vagy egyesület van a háttérben, ott alakulóban van a szervezet hierarchiája, például a Max Weber Szakkollégium esetében, ahol a 2011 novemberétől alapszabályzatot dolgoztak ki és megjelentek bizonyos pozíciók. A vezetők: elnök, alelnök, pénzekért, pályázatokért, tevékenységekért, tagságért és szakmaiságért felelős tisztségek.

A MarkeTeam Szakkollégium esetében, amely nonprofit szervezet, letisztult tisztségekkel és feladatkörökkel találkozunk. Az elnök, alelnök mellett megjelenik a titkár, valamint a pénz és pályázati felelős, ugyanakkor alumni tagokkal is rendelkezik. A közgazdasági profillal rendelkező szakkollégiumok esetében a következő tagsági formákkal találkozunk, vannak a rendes tagok, tiszteletbeli tagok (olyan személy, akire az elnökség tesz javaslatot), szeniorok (automatikusan azok a személyek, akik egy évig tevékenykedtek a szakkollégiumban és eleget tettek az elvárásoknak), alumni tagok (akik befejezték tanulmányaikat és két évig szakkollégisták voltak és továbbra is azok szeretnének maradni), mentorok és koordinátorok. Leginkább ezeknél a szakkollégiumoknál érhető tetten a nonprofit szervezetekre jellemző szervezeti strukturálódás, letisztázott feladatkörökkel, szabályzatokkal.[xvii]

A szakkollégiumok kapcsolathálójára vonatkozóan kijelenthető, hogy nincs valós együttműködés a szakkollégiumok között, a KMEI-n keresztül beszélhetünk kapcsolatról. Egyes szakkollégiumok esetében történik próbálkozás közös rendezvények, események megszervezésére, például a Mikó és Max Weber Szakkollégiumok esetében: „az idén például a Weberesekkel társszervezésben zajlott le az egy kerekasztal beszélgetés melynek meghívottjai szociológusok és közgazdászok voltak.” (Mikó Szakkollégium vezetője) A négy közgazdasági szakkollégium esetében minden vezető arról számolt be, hogy kapcsolatban állnak a többivel, gyakran átfedések is vannak a tagok között és gyakran szerveznek közös konferenciákat, táborokat „tavaly a Mikósokkal és GTK-sokkal (Gazdasági Tanácsadói Klub) közösen voltunk Tusványoson előadásokat tartani, vitákat szervezni.” (MarkeTeam Szakkollégium vezetője) Más romániai szakkollégium köréből, csak a nagyváradi Janus Pannonius Szakkollégiumot említik, velük társszervezésben konferenciákat tartottak. Ugyanakkor ezek a szakkollégiumok igyekeznek a magyarországi szakkollégiumokkal is együttműködni, vendégelőadásokat szervezni, csereprogramokat lebonyolítani. Az említett magyarországi szakkollégiumok között szerepel a Széchenyi István Szakkollégium, a Mathias Corvinus Szakkollégium, ez utóbbi kapcsolata szoros a Gazdasági Tanácsadói Klubbal. „Igyekeztünk szoros viszonyt kialakítani a Mathias Corvinus szakkolival, mert azonos profillal rendelkezik, mint mi, vezetői képzést nyújt és így próbálunk minél több közös tevékenységet megvalósítani, közös rendezvényszervezések, előadók, hallgatói cserék.” (Gazdasági Tanácsadói Klub vezetője)

Több esetben is jelezték a szakkollégiumi vezetők, hogy azért nem alakulnak ki együttműködések, mert mindenik szakkollégium szakspecifikus, az adott szakmát igyekszik a legjobban átjárni és lefedni, valamint nincs mindig érdeklődés az interdiszciplinaritás felé.

Szakkollégiumok típusai

A kolozsvári szakkollégiumok működésének áttanulmányozása során, bizonyos dimenziók (jogi háttér, forrás, tevékenységek) mentén a következő három típust különböztetem meg.

Egyrészt vannak azok a szakkollégiumok, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, különböző pályázati lehetőségeket tudnak kihasználni, így anyagilag önállósodnak és stabilizálódnak, ezáltal a KMEI-től függetlenné válnak. A jogi személy jelenléte lehetővé teszi a hazai (Communitas Alapítvány) és magyarországi (Bethlen Gábor Alap) támogatókhoz történő pályázást támogatásra, valamint a vállalatokkal, cégekkel való közreműködést és tőlük jövő finanszírozást is. A források megléte révén tevékenységi körük is változatosabb, az egyéni kutatómunka mellett, vendégelőadók meghívása, tematikus rendezvények, konferenciák, szakmai és kikapcsolódást biztosító táborok szervezése jelenik meg. Taglétszámuk húsz körül található és szervezeti struktúrájuk kifejlett, elnöki és egyéb tisztségek vannak, céljuk közt pedig szerepel a kapcsolathálók kialakítása és bővítése. Ezt a típust önfenntartó szakkollégiumnak nevezem, ilyen a Mikó vagy a MarkeTeam szakkollégium.

Egy következő típust azok a szakkollégiumok képznek, amelyek mögött jogi háttérintézmény áll, így tudnak pályázni, de forrásaik jóval szűkösebbek, ám létük nem függ a KMEI lététől. Leginkább az őket támogató alapítványok és egyesületek forrás-biztosítása révén alakítják céljaikat és tevékenységeiket, ez annyiban tér el az előző típustól, hogy kevésbé változatos a tevékenységi körük és kevesebb esemény megszervezésére van lehetőségük. Szervezeti struktúrájuk alakulóban van, egyes szakkollégiumok esetében találunk vezetőt és tisztségeket is, máshol csak vezető és tagok vannak, valamint a besegítő tanárok. A saját háttérintézményüktől való függőségükre utalva fenntartott szakkollégiumoknak nevezem e típust. Ide sorolható a Kriza János, Entz Géza, Pósta Béla szakkollégiumok és mások.

A harmadik típusba azokat a szakkollégiumokat sorolom, amelyek semmilyen jogi háttérrel nem rendelkeznek, csupán a KMEI ernyőszervezete révén működnek. Forrásszerzésük az előbb említett ernyőszervezet által történik. Mivel minimális anyagiakkal rendelkeznek, ezért tevékenységi körük is leginkább a tutori programra korlátozódik, itt érhető tetten leginkább a tanár-függőség. Kevés taggal rendelkeznek, hiszen a KMEI biztosította támogatás ösztöndíjakra kis összeg, nem bírnának meg több tagot. Ennek a típusnak az esetében szervezeti struktúráról alig beszélhetünk, van egy látszólagos vezető és a hallgatók, közös tevékenységük szemináriumszerűen zajlik. Ennek a típusnak az alárendelt szakkollégiumok nevet adom, ilyenek a Fizika, Történelem vagy az Alkalmazott Didaktika szakkollégiumok.

Összegzés

Úgy vélem sikerült a kolozsvári szakkollégiumok helyzetének felvázolása és a felsőoktatást kiegészítő szakkollégiumok jellegzetességeire rávilágítanom. Hipotézisként megfogalmazott kijelentésem (a szakkollégiumok elitképző funkciója manifesztből latensé vált) beigazolódott. A KMEI ernyője alá tartozó szakkollégiumok kitűzött célja között szerepel az elitképzés nyújtása, és egyes szakkollégiumi vezetők meg is jelölik célként, mégis, az interjúk során azt tapasztaltam, hogy nem jelenik meg kiemelt célként, noha tevékenységeik azt bizonyítják, hogy az elitképzés mentén töltik be funkciójukat. Ritkán nevezik elitképzésnek vagy tehetséggondozásnak funkciójukat, inkább a szakmai fejlődés felé orientálódásnak tartják, de alapjában véve az elitképzés minőségi, exkluzív és teljesítményt promováló jellemvonásait követik.

Szervezetekként strukturáltságuk és formalizáltságuk kismértékű, az egyesületek és közösségek között helyezkednek el, gyakran informális szerveződésként működnek. Tevékenységeik változatossága elsősorban a forrásokhoz való hozzáférési lehetőségeiktől függ, amit meghatároz az, hogy önálló jogi személyként, háttérintézmény támogatásával, vagy csak a KMEI jogi keretét használva működik egy szakkollégium.

A szakkollégiumok vezetői többnyire tanárok, ami azzal magyarázható, hogy amint több vezető is említette, a KMEI megalakulásakor támogatásban részesítette azokat a szakokat amelyek szakkollégiumi tevékenységeket promováltak és megalakultak, ez ösztönzésként hatott a szakok oktatóira és így jelentek meg a tanári kezdeményezéses szakkollégiumok. A tanár-függőség mellett szóló érv, hogy leginkább ők azok a személyek, akik tutori programokban részt vesznek és szakmai tudásuknak megfelelően koordinálják a diákok önálló kutatási próbálkozásait.

A szakkollégiumok egymás közötti kapcsolatai ritkák, ami leginkább a szakspecifikusság következménye és nem valamiféle egymás közti versengés. Noha az egymáshoz közel álló profillal rendelkezők esetében ez akár fent is állhatna, mégsem találkoztam egyetlen ilyen esettel sem. Az adott szak egyediségéből fakadóan következik az, hogy inkább a hasonló profillal rendelkező magyarországi szakkollégiumokkal próbálnak kapcsolatot teremteni.

---

[i] Kiss Dénes (2000): Civil szféra és politikum, Esettanulmány: a kolozsvári magyar egyetemi háttérintézmények és a politikai szféra viszonya. Magyar Kisebbség 3

[ii] Cs. Gyimesi Éva (1998) Collocuium transsylvanicum (értelmiségi önreflexiók). Marosvásárhely: Mentor

[iii] András Réka Zsuzsanna, Misinszki Melinda, Varga Umbrich Ildikó, Sarka Andrea, Nyíri Emese, Árkosi Kinga (1997) írásai: Szakmai diák-önszerveződések Kolozsvárt. Korunk 1997/4

[iv] Faludi Orsolya (2008): A kolozsvári szakkollégiumok sajátosságai című dolgozata alapján

[v] A MarkeTeam Szakkollégium alapszabályzata a következőképpen fogalmaz: „A MarkeTeam szakkollégium egyetlen olyan Kolozsváron működő nonprofit szervezet, amely a marketing tudományában érdekelt aktív közgazdász hallgatók közösségéből áll.”

[vi] A négy közgazdaságtudományi szakkollégium: Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, MarkeTeam Szakkollégium, Gazdasági Tanácsadói Klub, Közgazdasági Kutató Klub

[vii] Gondolok itt elsősorban a nyílt napok, vagy a profilnak megfelelő napok megszervezésére, mint a Szociológus Napok, Kommunikációs Napok, Szakmai napok (Mikó Szk).

[viii] Többek között a Gazdasági Tanácsadó Klub azért jött létre, hogy a különböző hazai és nemzetközi esettanulmány megoldó versenyekre felkészítse hallgatóit, de a többi közgazdaságtan tudományos szakkollégium esetében is tapasztalható ezen a fajta tevékenységen való részvétel és sikeres eredmények elérése.

[ix] A Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium esetében három alappilléren nyugszik maga a szervezet és ezek közül az egyik a felvételi bizottság, a másik kettő a szakmai bizottság és a diákbizottság.

[x] Eddig nem volt példa arra, hogy túljelentkezés lett volna a szakkoli házban való lakásra, de ha mégis bekövetkezne, akkor szakmai tevékenységek alapján összeállított pontrendszer képezné a kiválasztás alapját.

[xi] A Farkas Gyula Szakkollégium, informatika vonalának van egy Bittologatók néven futó informatikai csoportja, mely 2002-ben indult.

[xii] A Mikó Szakkollégium esetében közösen szerveztek táborokat, szakmai napokat, valamint a Bálványosi Nyári Egyetemen is együttműködve vettek részt, hasonlóan a Farkas Gyula Szakkollégiumhoz, ahol a házi konferenciák és versenyek lebonyolítása közreműködés eredménye.

[xiii] Ágh Attila Civil társadalom és korai konszolidáció az EU-csatlakozás jegyében Magyarországon című írásában említi a tetőszervezeteket, amelyek a civil társadalom egyesületi alaprétegének összefogását és kiteljesítését igyekszik felülről segíteni. In: Kelényi István (szerk.) 2000: Szöveggyűjtemény a Civil társadalom fejlődése c tantárgyhoz. Budapest.

[xiv] Farkas Gyula Szakkollégium, Közgazdasági Kutató Klub, Mikó Imre Jog- és Közgazdasági Szakkollégium, Max Weber Szakkollégium.

[xv] Lásd a mellékelt táblázatot.

[xvi] Modellek: Varga Viktor nyomán (2008: 47)

[xvii] A négy közgazdasági profilú szakkollégium mellett a Max Weber Szakkollégiumtól kaptam alapszabályzatot.