Hogy is állnak az erdélyi magyarok az idegen nyelvek ismeretét illetően?

Horváth István

Az Eurobarometer 2012-ben publikált egy, az EU-s állampolgárok idegen nyelv ismeretére vonatkozó, időszakos tematikus jelentést. A jelentés szerint 2012-ben az EU-s tagországok állampolgárainak 54%-a anyanyelvén kívül még beszélt (alapvető társalgási szinten) legalább még egy nyelven, 25% még legalább két nyelvet és 10% még három másik nyelvet.

Az éllovas Luxemburgban az állampolgárok 98%-a beszélt legalább még egy nyelvet az anyanyelvén kívül, a sereghajtó Magyarországon 35%. Románia (ahol a népesség 48%-a beszél legalább egy idegen nyelvet) valahol a középmezőny alsó fertályában helyezkedik el. Ismereteim szerint a legfrissebb erdélyi magyarokra vonatkozó idegennyelv-ismereti adatok 2009-ből származnak az Eurobarometer logikája szerint ez a népesség élmezőnybe sorolható, hisz az erdélyi magyaroknak pusztán 7%-a egynyelvű, értelemszerűen 93% beszél még egy más nyelvet, 44% háromnyelvűnek tekinthető (anyanyelvén kívül még beszél két más nyelvet), amíg az EU-s átlag ebben a tekintetben csak 25%.'

Az anyanyelvén kívül hány nyelvet ismer Ön? (százalék)

	Egyet sem	Legalább egyet	Legalább kettőt	Legalább hármat
EU 27 (2012)	46	54	25	10
Románia (2012)	52	48	22	8
Erdélyi magyarok (2009)	7	93	44	17
Magyarország	65	35	13	4

Nyilvánvaló, hogy a helyzetértékelés némi árnyalást kíván. Az Eurobarometer csak azt vizsgálja, hogy az anyanyelven kívül, milyen (bármilyen) más nyelvet ismertek-e az alanyok, nem tesz semmilyen különbséget a különböző másodnyelvek között. Márpedig az erdélyi magyarok esetében a másodnyelv az zömében a román, ami az erdélyi magyarok esetében az anyanyelvtől eltérő hivatalos nyelv. Vagyis akár a jogi vonatkozásban, akár szociolingvisztikai megfontolások mentén eltérő helyzetként kell megítélni a romániai magyarok nyelvismeretét. A román hivatalos nyelv jellege okán teljesen más jellegű az oktatáspolitika, a románt sokkal nagyobb óraszámban, és más jellegű nyelvpedagógiai célkitűzések jegyében tanítják mind bármely más idegen nyelvet. Ugyanígy a kitettség is más jellegű. Egyrészt számos kommunikáció színtéren csak román nyelven lehet boldogulni, és számos erdélyi magyar számára mindennap használatos környezeti nyelvként működik a román. Tehát a román nyelv az erdélyi magyarok számára nem olyan módon idegen nyelv mind mondjuk az angol vagy a francia. Elenyésző azoknak a száma, akik mindennaposan használják, és még kisebb azoknak az aránya, akik esetében kikerülhetetlen használni e nyelvek valamelyikét. Tehát a román nyelv megtanulásának a motivációja, oktatásának az intézményesülése, illetve használatának gyakori elkerülhetetlen mivolta okán nem sorolható egy kategóriába más idegen nyelvekkel.

Amennyiben eltekintünk a román nyelv ismeretétől és csak a romántól eltérő nyelvek ismeretét tekintjük idegen nyelvismeretnek, akkor picit másként értékelhetjük az erdélyi magyarok idegen nyelv ismeretének a mértékét. Ez akkor hozzávetőleg 44%-os lesz, ami közelít a romániai átlagos 48%-hoz. Sőt feltehetőleg a romániai átlagos szintnek felel meg, ugyanis, ha nem voltak mintavételi torzítások a romániai mintának legalább 5%-a magyar anyanyelvű volt és azok zöme a román jelölte meg második ismert nyelvként. Tehát akkor a becsült romániai átlag is valahol 44% körüli lesz. Vagyis, bátran ki lehet jelenteni, hogy az erdélyi magyarok idegen nyelvismerete nem tér el a romániai országos átlagtól.  Viszont számottevően magasabb a magyarországi (35%-os) másodnyelv ismereti aránynál. Ez valószínűsíthetően a két ország közötti idegen nyelv elsajátítás-politikának tudható be, illetve annak a ténynek, hogy az erdélyi magyarok viszonylag korai kitettsége a román nyelvnek más alapot képez, amikor egy harmadik, vagy negyedik nyelvet kell elsajátítani. Ugyanis az idegen nyelvek elsajátítását tanulmányozó irodalomban már közhelynek számít, hogy a harmadik nyelv elsajátítása sokkal könnyebben megy mint a második nyelvé. És ez az előny annál pregnánsabban nyilvánul meg minél eltérőbb az anyanyelv, illetve a másodiknak elsajátított nyelv szótára, nyelvtani szerkezete.

Európában a legismertebb idegen nyelv az angol. A nem angol anyanyelvű EU-s polgárok 38%-a ismeri ezt a nyelvet, ezt követi a francia nyelv (12%-al), majd a német (11%-al). Romániában és Magyarországon is az első legismertebb idegen nyelv az angol 31 illetve 20%-al, az erdélyi magyarok esetében az angol nyelvismerete 34% körüli. Ami érdekes az talán az, hogy amíg Romániában a második legismertebb nyelv a francia (17%), addig Magyarországon a német (18%), illetve az erdélyi magyarság esetében is a német (20%). Romániában, valószínűleg tekintettel a nagymértékű Olaszország irányú migrációra a harmadik legismertebb nyelvnek az olasz jött ki (7%), Magyarország és az erdélyi magyarok esetében ez a francia, 3 illetve 13%-ban. Látványos hogy az ismert idegen nyelvek rangsorát illetően az erdélyi magyarok inkább a magyarországi (általánosabb közép európai) mintának felelnek meg, ahol az angol nyelv után a német a legismertebb, vagy mindenképpen az európai átlagon felüli ismertségnek örvend.