Szociológus diplomások a munkaerőpiacon. Avagy mit ér a szociológus, ha (romániai) magyar?

Kiss Dénes

„A szociológia, mint általában a bölcsészettudományok, nem annyira specializált képzés, mint mondjuk egy kereskedelmi iskola, vagy az üzleti tudományok (kivéve a szociológiát tanító tanárokká vagy kutatókká szeretnétek válni), de a szak elvégzésével olyan „alkalmazható” képességekre tehettek szert, mint kritikai gondolkodás, íráskészség, kutatás, vagy összetett jelenségek többirányú elemzői megközelítésének képessége. A potenciális alkalmazók számára ezek mind kívánatos erőforrások. És ha emellett vállaljátok az extra-curriculáris tevékenységekkel járó többlet-erőfeszítést, mint például a bekapcsolódást egy olyan klubba vagy szervezetbe, amely segíthet az érdeklődési körötöknek megfelelő alkalmazási terület fele lépni, a szociológiát választva a legjobb úton jártok, hogy egy kompetens „job candidate”-té váljatok, miközben egyúttal életpályátok irányát is magatok szabjátok meg. (...) Néhány terület, amelyre egy szociológus diploma felkészít (bár egyesekhez poszt-graduális képzés is szükséges): kormányzat, kutatás, vállalkozás, marketing, közösségfejlesztés, non-profit szféra, közügyek, humán erőforrások, oktatás, sajtó-elemzés, újságírás, kommunikáció, közegészségügy, bevándorlás, rendezvényszervezés, tanácsadás, és természetesen a tudományok.”

A fentieket egy amerikai egyetem diákszervezetének honlapján írják, a szakma reklámjaként. Realista „ígéretnek” tűnik, amely felvillantja a szűkebb értelemben vett szociológussá válás lehetőségét is, de inkább azoknak az elhelyezkedési lehetőségeknek a körét hangsúlyozza, amelyekben az elsajátított általánosabb jellegű képességek kamatoztathatók. És azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy a sikerhez azért szükséges a tudatos kapcsolatépítés is, már az egyetemi évek alatt. A kelet-európai tömegoktatás szereplőiként azt hiszem van mit tanulnunk az idézetből, mind (a szociológia képzés tartalmának alakításáért felelős) tanárokként, mind (a jó munkahelyet néha sült galambként váró) diákokként.

2008 végén – 2009 elején tanszékünk egy önkitöltős kérdőíves kutatást szervezett, a BBTE szociológus és antropológus diákjainak egyetem utáni munkaerőpiaci karrierjéről. (A munka zömét Csata Zsombor, valamint Faludi Orsolya és  Zakariás Eszter végezte.) Ennek eredményei azt jelzik, hogy a szociológus diploma értékesítése a fentiekben vázolthoz nagyon hasonló módon történik nálunk is. A 121 válaszoló az egyetem elvégzése utáni első munkahelyén a következő munkakörökben dolgozott (nyílt kérdésekre adott válaszok alapján):

Adminisztratív személyzet, irodai munka	15,7
Felsőoktatás, kutatás	11,6
Tanácsadó, referens	11,6
Piackutatás (kutatók és kérdezőbiztosok), adatfeldolgozás	9,1
Projekt menedzsment, pályázatírás	7,4
Tanügy (nem felsőoktatás)	5,8
Szociális szolgáltatás, egészségügy	5,0
Marketing (eladás), menedzsment	4,1
Humánerőforrás szakember	3,3
PR	2,5
Egyéb	3,3
Munkás, beosztott (képzetlen munkakörben)	6,6
Munkanélküli	1,7
Nem válaszolt	12,4
Összesen	100

A felsőoktatásban-kutatásban dolgozók aránya kivételesen magasnak tekinthető (egy hasonló egyesült államokbeli kutatásban ezek aránya 5,7%), amit részben az okozhat, hogy a hazai szociológus-képzés utóbbi húsz éve alatt zajlott le magának a képzésnek az intézményesedése, melyet az oktatás tömegesedésével egy intézményi expanzió is követett, ami konjunkturálisan megnövelte az ilyen típusú elhelyezkedési lehetőségeket. Az e területen való elhelyezkedések azonban azóta beszűkültek, így az ezen kívüli foglalkozások sokkal sokatmondóbbak. A létrehozott foglalkozás-kategóriákon lehet vitatkozni (sőt, várom a kritikai jellegű hozzászólásokat), ám az jól körvonalazódik belőlük, hogy a szociológusok milyen típusú skill-jei értékesíthetők sikeresebben. Az persze vitatható, hogy ezek a képességek és tudások milyen mértékben a szociológus képzettség sajátosságai, és ennek függvényében az elhelyezkedések mennyire tekinthetők a „szakmában” való elhelyezkedésnek. A 121 válaszadó maga dönthette el, hogy munkakörét a szakmán belülinek vagy szakmán kívülinek tekinti – válaszaik a következők (a kis számok miatt ezúttal már abszolút számokban):

Megítélése szerint az állása...	Szakmán		Nincs válasz
	belüli	kívüli
Adminisztratív személyzet, irodai munka	7	12	0
Felsőoktatás, kutatás	14	0	0
Tanácsadó, referens	12	2	0
Piackutatás, adatfeldolgozás	9	2	0
Projekt menedzsment, pályázatírás	5	3	1
Tanügy (nem felsőoktatás)	6	1	0
Szociális szolgáltatás, egészségügy	3	3	0
Eladás, marketing, menedzser	1	4	0
Humánerőforrás szakember	3	1	0
PR	1	2	0
Egyéb	2	2	0
Munkás (képzetlen munkakörben)	0	8	0
Munkanélküli	0	0	2
Nincs válasz	0	0	15
Összesen	63	40	18

Az oktatásban, kutatásban, piackutatásban és tanácsadói-referensi munkakörben dolgozók azok tehát, akik zöme munkáját a szakmán belülinek látja, és a projekt-menedzserek, HR szakemberek többsége is összeköti végzettségével a munkáját, akárcsak a szociális szolgáltatásokban dolgozók is (e kategória esetében az egészségügyben dolgozók azok, akik más szakirányú végzettségük segítségével dolgoznak munkakörükben). A nem válaszolók (és munkanélküliek) szinte kivétel nélkül a 2008-as évfolyam végzettei közül kerültek ki, akiknek a kutatás időpontjáig még nem volt idejük állást találni. A munkásként, képzetlen munkaköri beosztottakként dolgozók érthető módon nem tekintik magukat szakmában dolgozóknak. Az igazán elgondolkodtató az adminisztratív-irodai munkakörben dolgozók helyzete, akik többsége nem tekinti magát szakmán belülinek – miközben ez a leggyakoribb elhelyezkedési terület.

A fentiekben látott munkaköri palettából adódóan a szociológus diplomások különösen a nonprofit szektorban felülreprezentáltak, de kisebb mértékben az állami szektorban is.

A munkahely jellege	Százalék
Magán szektor	38,8
Állami szektor	27,3
Non-profit szektor	15,7
Kevert	4,1
Nincs válasz	14,0
Összesen	100,0

A kivándorlás nem növeli a szakmában elhelyezkedés esélyét: a válaszolók negyede él jelenleg külföldön (17% Magyarországon, 8% Nyugat-Európában vagy Amerikában), de a Magyarországon élők ugyanolyan arányban dolgoznak szakmában, mint az itthon maradtak, a Nyugaton élők körében pedig ez az arány rosszabb.

		Munkahelye szakmán...
Hol tartózkodik jelenleg (százalék)		belüli	kívüli	Nincs v.
Románia	72,7	55,7	29,5	14,8
Magyarország	16,5	55,0	35,0	10,0
Nyugat-Európa, Észak-Amerika	8,3	30,0	50,0	20,0
Nincs válasz	2,5	-	-	-

Végül pedig nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, hogy a szakmában való elhelyezkedést milyen mértékben határozza meg az egyéntől független származási háttér. Az apák iskolai végzettségét használva erre mutatóként, az alábbi táblázat azt jelzi, hogy a családi háttér bizony ez esetben is egyértelműen fontos tényező a szakmán belüli elhelyezkedés sikeréhez. 

	Szociológus diplomás állása
Apja iskolai végzettsége	Szakmán belüli	Szakmán kívüli	Nincs válasz
Kevesebb mint középfokú	25,0	50	25,0
Középfokú	46,9	40,6	12,5
Felsőfokú	59,6	23,1	17,3

 A bemutatott foglalkozási adatok a kérdezettek első munkahélyére vonatkoznak. További kérdés, hogy foglalkozási karrierjük során a szakmában való elhelyezkedés esélyei nőnek-e, erre azonban csak egy alaposabb elemzéssel tudunk választ adni, amivel egyelőre adósok maraduk.