Szociológus diplomások a munkaerőpiacon. Avagy mit ér a szociológus, ha (romániai) magyar?
Kiss Dénes
„A
szociológia, mint általában a bölcsészettudományok, nem annyira specializált képzés,
mint mondjuk egy kereskedelmi iskola, vagy az üzleti tudományok (kivéve a szociológiát
tanító tanárokká vagy kutatókká szeretnétek válni), de a szak elvégzésével olyan
„alkalmazható” képességekre tehettek szert, mint kritikai gondolkodás, íráskészség, kutatás, vagy összetett jelenségek
többirányú elemzői megközelítésének képessége. A potenciális alkalmazók
számára ezek mind kívánatos erőforrások. És ha emellett vállaljátok az
extra-curriculáris tevékenységekkel járó többlet-erőfeszítést, mint például a
bekapcsolódást egy olyan klubba vagy szervezetbe, amely segíthet az érdeklődési
körötöknek megfelelő alkalmazási terület fele lépni, a szociológiát választva a
legjobb úton jártok, hogy egy kompetens „job candidate”-té váljatok, miközben egyúttal
életpályátok irányát is magatok szabjátok meg. (...) Néhány terület, amelyre
egy szociológus diploma felkészít (bár egyesekhez poszt-graduális képzés is
szükséges): kormányzat, kutatás, vállalkozás, marketing, közösségfejlesztés,
non-profit szféra, közügyek, humán erőforrások, oktatás, sajtó-elemzés, újságírás,
kommunikáció, közegészségügy, bevándorlás, rendezvényszervezés, tanácsadás, és természetesen
a tudományok.”
A
fentieket egy amerikai egyetem diákszervezetének honlapján írják, a szakma
reklámjaként. Realista „ígéretnek” tűnik, amely felvillantja a szűkebb
értelemben vett szociológussá válás lehetőségét is, de inkább azoknak az
elhelyezkedési lehetőségeknek a körét hangsúlyozza, amelyekben az elsajátított
általánosabb jellegű képességek kamatoztathatók. És azt sem mulasztja el
megemlíteni, hogy a sikerhez azért szükséges a tudatos kapcsolatépítés is, már
az egyetemi évek alatt. A kelet-európai tömegoktatás szereplőiként azt hiszem
van mit tanulnunk az idézetből, mind (a szociológia képzés tartalmának
alakításáért felelős) tanárokként, mind (a jó munkahelyet néha sült galambként
váró) diákokként.
2008
végén – 2009 elején tanszékünk egy önkitöltős kérdőíves kutatást szervezett, a
BBTE szociológus és antropológus diákjainak egyetem utáni munkaerőpiaci
karrierjéről. (A munka zömét Csata Zsombor, valamint Faludi Orsolya és Zakariás Eszter végezte.) Ennek eredményei
azt jelzik, hogy a szociológus diploma értékesítése a fentiekben vázolthoz
nagyon hasonló módon történik nálunk is. A 121 válaszoló az egyetem elvégzése
utáni első munkahelyén a következő munkakörökben dolgozott (nyílt kérdésekre
adott válaszok alapján):
Adminisztratív személyzet, irodai munka
|
15,7
|
Felsőoktatás, kutatás
|
11,6
|
Tanácsadó, referens
|
11,6
|
Piackutatás (kutatók és kérdezőbiztosok),
adatfeldolgozás
|
9,1
|
Projekt menedzsment, pályázatírás
|
7,4
|
Tanügy (nem felsőoktatás)
|
5,8
|
Szociális szolgáltatás, egészségügy
|
5,0
|
Marketing (eladás), menedzsment
|
4,1
|
Humánerőforrás szakember
|
3,3
|
PR
|
2,5
|
Egyéb
|
3,3
|
Munkás, beosztott (képzetlen munkakörben)
|
6,6
|
Munkanélküli
|
1,7
|
Nem válaszolt
|
12,4
|
Összesen
|
100
|
A
felsőoktatásban-kutatásban dolgozók aránya kivételesen magasnak tekinthető (egy
hasonló egyesült államokbeli kutatásban ezek aránya 5,7%), amit részben az
okozhat, hogy a hazai szociológus-képzés utóbbi húsz éve alatt zajlott le magának
a képzésnek az intézményesedése, melyet az oktatás tömegesedésével egy intézményi
expanzió is követett, ami konjunkturálisan megnövelte az ilyen típusú elhelyezkedési
lehetőségeket. Az e területen való elhelyezkedések azonban azóta beszűkültek, így
az ezen kívüli foglalkozások sokkal sokatmondóbbak. A létrehozott
foglalkozás-kategóriákon lehet vitatkozni (sőt, várom a kritikai jellegű
hozzászólásokat), ám az jól körvonalazódik belőlük, hogy a szociológusok milyen
típusú skill-jei értékesíthetők sikeresebben. Az persze vitatható, hogy ezek a
képességek és tudások milyen mértékben a szociológus képzettség sajátosságai,
és ennek függvényében az elhelyezkedések mennyire tekinthetők a „szakmában”
való elhelyezkedésnek. A 121 válaszadó maga dönthette el, hogy munkakörét a
szakmán belülinek vagy szakmán kívülinek tekinti – válaszaik a következők (a
kis számok miatt ezúttal már abszolút számokban):
Megítélése
szerint az állása...
|
Szakmán
|
Nincs válasz
|
|
belüli
|
kívüli
|
||
Adminisztratív személyzet, irodai munka
|
7
|
12
|
0
|
Felsőoktatás, kutatás
|
14
|
0
|
0
|
Tanácsadó, referens
|
12
|
2
|
0
|
Piackutatás, adatfeldolgozás
|
9
|
2
|
0
|
Projekt menedzsment, pályázatírás
|
5
|
3
|
1
|
Tanügy (nem felsőoktatás)
|
6
|
1
|
0
|
Szociális szolgáltatás, egészségügy
|
3
|
3
|
0
|
Eladás, marketing, menedzser
|
1
|
4
|
0
|
Humánerőforrás szakember
|
3
|
1
|
0
|
PR
|
1
|
2
|
0
|
Egyéb
|
2
|
2
|
0
|
Munkás (képzetlen munkakörben)
|
0
|
8
|
0
|
Munkanélküli
|
0
|
0
|
2
|
Nincs válasz
|
0
|
0
|
15
|
Összesen
|
63
|
40
|
18
|
Az
oktatásban, kutatásban, piackutatásban és tanácsadói-referensi munkakörben
dolgozók azok tehát, akik zöme munkáját a szakmán belülinek látja, és a
projekt-menedzserek, HR szakemberek többsége is összeköti végzettségével a
munkáját, akárcsak a szociális szolgáltatásokban dolgozók is (e kategória
esetében az egészségügyben dolgozók azok, akik más szakirányú végzettségük
segítségével dolgoznak munkakörükben). A nem válaszolók (és munkanélküliek)
szinte kivétel nélkül a 2008-as évfolyam végzettei közül kerültek ki, akiknek a
kutatás időpontjáig még nem volt idejük állást találni. A munkásként, képzetlen
munkaköri beosztottakként dolgozók érthető módon nem tekintik magukat szakmában
dolgozóknak. Az igazán elgondolkodtató az adminisztratív-irodai munkakörben
dolgozók helyzete, akik többsége nem tekinti magát szakmán belülinek – miközben
ez a leggyakoribb elhelyezkedési terület.
A
fentiekben látott munkaköri palettából adódóan a szociológus diplomások különösen
a nonprofit szektorban felülreprezentáltak, de kisebb mértékben az állami
szektorban is.
A munkahely jellege
|
Százalék
|
Magán szektor
|
38,8
|
Állami szektor
|
27,3
|
Non-profit szektor
|
15,7
|
Kevert
|
4,1
|
Nincs válasz
|
14,0
|
Összesen
|
100,0
|
A kivándorlás
nem növeli a szakmában elhelyezkedés esélyét: a válaszolók negyede él jelenleg
külföldön (17% Magyarországon, 8% Nyugat-Európában vagy Amerikában), de a
Magyarországon élők ugyanolyan arányban dolgoznak szakmában, mint az itthon
maradtak, a Nyugaton élők körében pedig ez az arány rosszabb.
Munkahelye
szakmán...
|
||||
Hol
tartózkodik jelenleg (százalék)
|
belüli
|
kívüli
|
Nincs v.
|
|
Románia
|
72,7
|
55,7
|
29,5
|
14,8
|
Magyarország
|
16,5
|
55,0
|
35,0
|
10,0
|
Nyugat-Európa, Észak-Amerika
|
8,3
|
30,0
|
50,0
|
20,0
|
Nincs válasz
|
2,5
|
-
|
-
|
-
|
Végül
pedig nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, hogy a szakmában való
elhelyezkedést milyen mértékben határozza meg az egyéntől független származási
háttér. Az apák iskolai végzettségét használva erre mutatóként, az alábbi
táblázat azt jelzi, hogy a családi háttér bizony ez esetben is egyértelműen
fontos tényező a szakmán belüli elhelyezkedés sikeréhez.
Szociológus diplomás állása
|
|||
Apja
iskolai végzettsége
|
Szakmán
belüli
|
Szakmán
kívüli
|
Nincs válasz
|
Kevesebb mint középfokú
|
25,0
|
50
|
25,0
|
Középfokú
|
46,9
|
40,6
|
12,5
|
Felsőfokú
|
59,6
|
23,1
|
17,3
|
A bemutatott foglalkozási adatok a kérdezettek első munkahélyére vonatkoznak. További kérdés, hogy foglalkozási karrierjük során a szakmában való elhelyezkedés esélyei nőnek-e, erre azonban csak egy alaposabb elemzéssel tudunk választ adni, amivel egyelőre adósok maraduk.