Hogyan írjunk "reaction paper"-t?

Minden tanévkezdés elején napirendre kerülő kérdés, hogy a szemináriumi olvasmányokkal kapcsolatos írott reflexió – leggyakrabban használt nevén "reaction paper" –mit tartalmazzoon. Az alábbiakban egy összefoglalás olvasható arról, hogy néhány népszerű útmutató alapján milyen kell legyen egy reaction paper. 

Általános tanácsok

A reaction paper célja bizonyítani, hogy az olvasó alaposan tanulmányozta az olvasmányt és megértette az abban tárgyalt állításokat. A reaction paperben nem szükséges összefoglalni az olvasmány tartalmát, hisz azt a szeminárium-vezető úgyis olvasta. Fontos ugyanakkor, hogy legyen mondanivalója, az olvasó számára váljék világossá, hogy rövid reflexiójában mit akar közölni a reflektáló személy. A reaction paper egy személyes reakció, ezért helyénvalóak benne az egyes szám első személyben történő megfogalmazások, mint pl.  „Azt gondolom…”, „véleményem szerint…”, stb.

A reaction papernek nincs egy általánosan előírt szerkezete, így tartalmát tekintve nagyon sokféle lehet. Általában a következő részeket szokta tartalmazni:

1. Összegzés/áttekintés

- Ki az elemzett szöveg szerzője, mi a címe, mikor és hol jelent meg (utóbbiak csak ha relevánsak)

- A szöveg témája egy mondatban/bekezdésben

- A szerző célja a szöveg megírásával, vagy mögöttes motivációja (akár explicit ez a szövegben, akár nem). Pl. megpróbálta bemutatni egy társadalmi csoport valamilyen problémáját.

-  A szerző fő állítása (ez lehet, hogy azonos a témával, de lehet hogy nem)

- A fő állítást alátámasztó főbb gondolatok, érvek

2. Elemzés – történhet a szöveg egészére, vagy egy-két fontosabbnak ítélt részére vonatkozóan

2.a. A teljes szövegre vonatkozó reflexió, annak erősségeire és gyengeségeire koncentrálva

• Meggyőző volt a szöveg? Ha igen miért, ha nem miért nem? Kielégítően alapos volt az állítások alapját képző kutatás? Hihetőek a használt források?  Ha igen miért, ha nem miért nem?
• Van valamilyen a témához kapcsolódó fontos részlet, amely elkerüli a szerző figyelmét?
• Van valami, amit a szerző túlhangsúlyoz? Nem egyoldalú?
• Van valami, ami iránt a szerző elfogult?

2.b. A szöveg egy vagy több fontosnak ítélt részletére vonatkozó reflexió

• Válasszunk ki a szövegből egy vagy több kivételesen fontosan ítélt részt
• Fejtsük ki, miért tartjuk kiemelkedően fontosnak – az elemzett szöveg szempontjából, vagy a tárgyalt téma szempontjából
• Keressünk olyan általunk ismert példákat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják a kiemelt részben megfogalmazott állításokat

3. Személyes reflexiók – a szöveggel kapcsolatosan személyes szinten megfogalmazott gondolatok

• Érdekesnek találtad a szöveget? Miért, vagy miért nem
• Volt valami zavaró a szövegben? Mi?
• Ha lehetőséged adódna a szerzővel beszélni, mit kérdeznél tőle, vagy mit mondanál neki szöveggel kapcsolatban?
• Van valami, amire a szöveg olvastán jöttél rá?
• Milyen kérdések merültek fel benned a szöveg olvasása hatására – akár a szöveg kapcsán, akár bármi mással kapcsolatban?
• Emlékeztet a szöveg a szeminárium valamelyik másik olvasmányára? Hogyan kapcsolódik hozzá, miben más, miben hasonló?

Néhány utolsó, de egyáltalán nem mellékes tanács:

A befejezett szövegünket mindig olvassuk újra, figyelve az elütési és helyesírási hibákra. Nincs visszatetszőbb, mint egy helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozat, miközben a hibák nagy részét a számítógép maga is jelezné, ha megengednénk neki.

    Gondoljuk végig a már kész dolgozat logikai gondolatmenetét, vigyázva a logikai törésekre, ugrásokra.

Kiss Dénes