Miről szól manapság egy mesterképzés?
A mesteri címen futó egyetemi
képzések sok mindent fedhetnek. Működhetnek tanfolyamszerű szolgáltatásként,
melyben a tanárok órákat tartanak, a diákok meghallgatják ezeket, az elvárt
ismeret-csomagot szesszióban megtanulják és levizsgáznak belőle. Szélsőséges
esetben a diák „hallgató”, akitől különösebben aktív részvételt senki sem vár
el, a tanár-diák viszony pedig személytelen marad. E forma ellentéteként egy
mesteri képzés működhet szakmai műhelyként, melyben tanárok és diákok együtt
dolgoznak a képzés profiljához kapcsolódó programokban. Ez esetben a
tudásátadás az együttműködés keretében történik, a tanár diák viszony személyesebb
és kollegiálisabb.
A fenti végletek bármelyike
is lebegjen a képzés kitalálóinak szeme előtt, ennek megvalósulásában döntő
tényező, hogy mi a célja a felvételiző diákoknak, akik a maguk során igencsak sokféle
megfontolásból iratkozhatnak be egy mesteri képzésbe. Egyesek végre anyagilag
szeretnének önállósodni, mindenekelőtt tehát munkát keresnek, de emellett, ha
belefér, a tanulást sem hagynák abba. Vannak, akiknek csak diákstátuszra van
szükségük, és vannak, akik egyszerűen csak nem tudnak mit kezdeni magukkal, a
továbbtanulást egyfajta parkolópályaként használják. Vannak természetesen
olyanok is, akik mindenekelőtt továbbtanulni szeretnének, elmélyíteni az alapképzésen
szerzett tudásukat. Ez utóbbiak közül sokan egyúttal váltani is szeretnének
kicsit az alapképzettségük profiljához képest. És vannak olyanok is, akiknél a
felsoroltak motivációk közül több is közrejátszik abban, hogy a továbbtanulás
mellett döntenek, a komolyan gondolt szakmai elmélyedés mellett például dolgozni
is szeretnének.
Hogy végül mi lesz
ténylegesen egy mesteriből az tehát azon múlik, hogy milyen ideológiájú képzés
zömében
milyen aspirációjú diákokkal találkozik. A Településfejlesztésben alkalmazott
szociológia mesterit szakmai műhelyként képzeltük el, olyan diákokkal, akik
hajlandók aktívan időt és energiát fektetni továbbtanulásukba. A képzés a
társadalomtudományi alapképzettséget gyakorlati irányba kívánja elmélyíteni, ehhez
minél több település- és terület-fejlesztésben dolgozó szakembert bevonva. Az
évek során így került a kínálati palettába Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészeti
Kamara Erdélyi Fiókszervezetének elnöke, Csák László, a település- és
projektfejlesztéssel foglalkozó Planificatio kft igazgatója, vagy a budapesti TETT
Consult vezetője, Letenyei László. A képzés gyakorlati jellegét olyan szakmai
gyakorlatok szervezésével erősítettük, mint a
kolozsvári Farkas utca urbanisztikai átalakításának tervén dolgozó nyári egyetem,
vagy a Caritas
vidékfejlesztési tevékenységébe való bepillantás. (A mesteri múltjába itt
lehet bepillantani, e honlapon egyúttal a tanulható tantárgyakról is képet lehet
alkotni, a beiratkozás
részletei pedig itt találhatók.
Hogy mindezt jó
színvonalon továbbra is működtetni tudjuk, mindössze egy maroknyi tanulni vágyó
diákra van szükség.
No és hogy mire tudjátok majd használni a megszerzett diplomát? Elméletileg sok mindenre, amiket fel is soroltunk a belinkelt honlapokon, de ezeket most hadd ne ismételjem el, az már nagyon reklámízű lenne. És ennél úgyis sokkal fontosabb, hogy szkillekre és tudásokra tesztek szert, mihez fogtok tényleg jobban érteni a mesteri elvégzése után.
Kiss Dénes
a Teleplésfejlesztében alkalmazott szociológia mesterképzés felelőse