Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok professzionális segítése – Így telt Egerben az Erasmus projekt

Október 24-28 között karunk diákjai egy Erasmus projektben vehettek részt, Egerben. A projekt témája a marginalizált csoportok integrációja volt, Magyarország, Németország és Románia részvételével. Minden ország csapata egy számára jelentős marginalizált csoport problémáját mutatta be, és ezen dolgozott a projekt során. A mi csapatunk, illetve a magyarországiak a romák kérdésével foglalkoztak, míg a németországi csapat a hajléktalanokkal és a menekültekkel való együtt dolgozás témájával. A projekt három fordulós, ez a találkozó volt a legelső, a következő Romániában és Németországban fog zajlani. 

Az érdeklődő diákok egy önéletrajzot és egy motivációs levelet küldtek be az egyetemünk bizottságának, majd az előválogatás után egy beszélgetésen is részt vettek. Az indulás előtt több mindent nekik kellett megszervezni, például a szállást és az utazást, s bár a legelső lépés mindig a legnehezebb, elmondásuk szerint megérte megtapasztalni és felfedezni azt a kitartást és problémamegoldó képességet is, ami bennük rejlik. Nem mellesleg a tanáraik és a csapattársaik is nagy szeretettel segítettek a megszervezésben.  

Mivel az első fordulót Egerben szervezték meg, így a magyarországi helyzet és a bevált módszereik voltak a téma kiindulási pontjai. A program maga nagyon színes és változatos volt. Délelőtt többnyire előadások, workshopok és kiscsoportos beszélgetéseken, a délutánok, estek folyamán pedig kulturális, alternatív tevékenységeken vehettek részt. 

Az első előadás témája a felsőoktatási esélynövelő programok sajátosságai volt, aminek keretén belül az Egerben működő roma szakkollégiumot és az ehhez kapcsolódó mentorprogramot mutatták be. A mentorprogram diákjai az Erasmus projekt workshopjain is részt vettek, és előadást is tartottak, így ezeket az információkat egyenesen a roma diákoktól hallhatták. Megtudták, hogy a roma szakkollégium egyfajta roma származású diákok önsegítő szervezete, akik a roma szegregátumban élő kisiskolásoknak segítenek felzárkózni tanulmányaikban, akár egész nyáron is. Kiemelték, hogy nagy értéknek látják ezt a lehetőséget, hisz így a telepen élő romák a saját közösségükből kitört személyek példája és segítsége révén fejlődhetnek. A témát szociálpolitikai oldalból is megközelítettük, Sztojka Attila, szociálpolitikus adott elő.  

A diákok terepre is kilátogattak, a Szala-parti romatelepre, ahol meglepő tapasztalat volt számukra, hogy az ott élő embereknek fontos, hogy kiálljanak a telep mellett, hogy a gyerekeiknek minél jobb körülményeket biztosítsanak, hogy tanulni tudjanak. Az a tévhit, miszerint a romák nem szeretnek dolgozni, a tapasztaltak jelentősen árnyalták. A diákok úgy látták, hogy ezeknek a roma embereknek inkább az fontos, hogy munkájuk eredményét rövid időn belül megtapasztalhassák, ezért rendszerint rövid távú munkákat vállalnak, a kézbe kapott keresetet pedig el is költhetik, bár ennek révén munkakerülőnek is tűnhetnek. Erre a jelenségre épülően találtak ki a közösségben egy vásárt, amin a „butyi love” pénznemmel lehet élelmiszereket vásárolni. A telep lakói közösségi munka fejében kaphattak „butyi love”-ot, amit majd a vásáron beválthattak szükséges élelmiszerekre. Ezzel próbálták motiválni őket a felelősségvállalásra, és talán az anyagiak megbecsülésére is.  Ezen kívül szó esett még a könnyen előállítható drogokról is, ami talán a legnagyobb veszélyt jelenti a közösség számára. Az alkohol is túl drágának bizonyul sok esetben, így sokan használnak szénába kevert patkánymérget vagy olcsó vegyszereket, mérgeket, ami nagy veszélyt jelent a telepen.

A szakmai programok mellett kulturális és gasztrokulturális élményeket is szereztek a résztvevők, és ha már Eger, akkor a borkostoló sem maradhatott el. A kulturális est folyamán felléptek azok a gyerekek, akik a mentorprogramban vesznek részt, és bemutatták azt, amit ott tanulnak: gitároztak, énekeltek, verset mondtak, táncoltak. Ugyanakkor az est végén jellegzetes roma ételeket kóstolhattak meg, és pár helyi roma a saját népi táncukat is megtanította az érdeklődőknek. Ez alatt az est alatt helyi kulturális szokásokat, jellegzetességeket is megismerhettek például, ha roma családokhoz látogatsz, és valamivel megkínálnak, akkor azt illik elfogadni, ugyanis nagyon fontos számukra a konyha, jellemzően szeretnek enni és másokat vendégül látni. 

A diákok hangsúlyozták, hogy nagyon sok tapasztalattal és tudással gazdagodhattak a program során. Betekinthettek három ország szociális kérdéseinek különbözőségébe, például míg az Egerben látott roma szegregátum az itthonihoz képest elég szép és rendezett, az ott élő romák nagyjából jól szigetelt házakban laknak és nem putrikban, az utak aszfaltozottak, és maga a negyed is egy fél órára van a központól, addig Németországban nem is tudják elképzelni, hogy mi az, hogy szegregátum. Számukra a legnagyobb feladatot a hajléktalanok segítése jelenti, a szociális hálójuk kiterjedtebb, például a rászorulóknak biztosítanak lakhatást, ingyenes orvosi és pszichológusi konzultációkat, kezeléseket.

Míg az egyetemen inkább elméleti dolgokról esik nagyobb szó, addig a projekt által gyakorlati tudásra tehettek szert, bele láthattak jól működő módszerekbe, ötletekbe, kivitelezésekbe. A program jelentősen motiváló is volt a diákok számára, ugyanis itthon többnyire azt tapasztalják, hogy a hétköznapi emberek nagyon keveset tudnak a szakmánkról, és az egyetemen is egy kis szakról beszélhetünk, így jó volt számukra megtapasztalni, hogy ennyi szociális munkás találkozhat egy helyen, különböző országokból, egymást bátorítva és lelkesítve. 

Kiemelték, hogy ez nem egy tipikus Erasmus projekt volt, amiről úgy általában hallani szokás, hanem itt workshopok és kiscsoportos beszélgetések, alternatív délutáni programok keretein belül gondolhatták tovább a projekt témáját, tehát az is sokat nyitott a perspektívájukon, hogy megtapasztalhatták ennek a lehetőségnek is a mivoltját. Pozitív élményként említik, hogy a projektben más országok is bekapcsolódtak, jó volt látni a különböző szakmai véleményeket, tapasztalatokat, módszereket. 

Látókör tágítás, tapasztalatszerzés, új emberek, csőlátás felbontása, élmény, más szemszög, működő modellek, motiváció – ezekkel a szavakkal foglalták össze a diákok, miért érdemes Erasmus projektben részt venni. 

Résztvevő diákok: Gergely Katalin, Gergely Gergő, Tolvaly Rebeka - Angyalka, Szekeres Alpár, Tillinger Eszter, Miklósi Boglárka, Dezső Orsolya, Czézár Katinka, Hodor Andrea, Novákné Pinter Gabriella, Kovács - Kerekes Fanni

Vezetőtanárok: Adorjáni Júlia, Dávid - Kacsó Ágnes, László Éva

Interjút készítette: Geréb Anna