Hát én immár mit válasszak?

Továbbtanulás és iskolaválasztás a Kolozs megyei 8. osztályosok körében

Veres Valér – Szabó Júlia

Kolozs megyében felmérés készült az iskolaválasztásról, a magyarul tanuló nyolcadik osztályos tanulók szüleinek a körében, a Kolozs megyei Tanfelügyelőség felkérésére. Az adatfelvételre 2012 november 6 és 12 között került sor, a terepmunkát a BBTE Szociológia Tanszéke és a harmadéves szociológia szakos diákok végezték.*

A vizsgálat alapsokaságát az összes Kolozs megyei magyarul tanuló nyolcadikos diák képezte: 603 fő, ebből a felmérés során összesen 481 tanuló szülője válaszolt (80%).

Izelítő az eredményekből: Arra a kérdésre, hogy hová szeretné jövőre adni a gyermeket, a szülők mintegy 80 százaléka elsősorban elméleti líceumot jelölt meg, és közel 20 százalékuk szakiskolát. Legtöbben a kolozsvári állami magyar tannyelvű középiskolákat választották. Arra a kérdésre, hogy „ha magyar nyelvű szaklíceumi osztály indulna, választana-e valamilyen szakmát a gyereknek?” az első, másod vagy harmadsorban választott opck alapján a szülők 37 százaléka választott valamilyen szakmát adó szaklíceumi képzést. A választott szakmákat csoportosítva, első opcióként a következőket említették nagyobb arányban:

           autó- és villanyszerelő szakmák 14%
           szakács és élelmiszeripari szakmák 19%
           fodrász és szépségápolás 12,9%
           számítástechnika, automatizálás, operátor 7,9%

Az iskolaválasztás legfontosabb szempontja a szülők 31 százaléka szerint, hogy nagyobb esély legyen továbbtanulni, ezt követi a gyerek elképzelésével való megfelelés (19%). A gyerek képességeivel való megfelelés (14,5), illetve hogy a gyerek kapjon egy szakmát (11,7%) következnek sorrendben, valamint hogy így magyarul tanulhat a gyerek (11,9%). A többi opciókat kevesebben említették. A falusi gyermekek szüleinek jóval nagyobb, 21 százalékának a legfontosabb szempont, hogy a gyerek kapjon egy szakmát, városon ezek aránya csak 9%.

A szülőknek nincs pontos elképzelésük arról, hogy a gyerek milyen szakmát fog választani. Csupán 27%-a válaszolta azt, hogy van konkrét elképzelése arról, hogy milyen foglalkozása legyen a gyereknek. Ha a gyerek elképzeléseire kérdeztünk rá, 35,3%-nak van elképzelése arról, hogy milyen szakmát szeretne, a többi nem tudja megmondani.

Az eredmények alapján levonható néhány tanulság:

• A szülők jelentős része tájékozatlan a gyerek továbbtanulási lehetőségeit illetően;
• A szülők jelentős többségének nincs elképzelése a gyerek szakmai karrierjét illetően;
• A szakmaválasztást negatívan befolyásolja, hogy a kifejlett elméleti iskolahálózat mellett a magyar nyelvű szakiskolai kínálat szegényes, nagyszámú elméleti középiskola mellett nincs önálló magyar nyelvű szakközépiskola. Ezért más megyékhez képest (pl Hargita) nagyobb arányban szeretnének elméleti középiskolákban tanulni.
•  A szülők válaszai alapján a tanulók túlnyomó része magyar nyelven szeretne továbbtanulni.

A kutatásról egy részletesebb elemzés ITT tölthető le.

A kutatásról megjelent két sajtóhír:

           Szakadék a tanfelügyelőség és a szülők szándéka között

           Hát én immár... Elméleti oktatástválasztana a Kolozs megyei magyar nyolcadikosok többsége

*  A kutatásban részt vett még lebenyolítóként  a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, koordinálóként a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Oktatáskutató Munkacsoportja, és segítséget nyújtott a Kolozs Megyei Ifjúsági Tanács (Geréd Imre koordinálása alatt), a kutatás anyagi támogatója pedig a Communitas Alapítvány volt.