2013. augusztus 25., vasárnap

Gazdasági válság és a natalitás Romániában: lesz-e nyugdíjunk öregkorunkban?




A családpolitika hiánya és a gazdasági válság Romániában a születésszámok nagymértékű csökkenését eredményezte, adja hírül a HotNews.ro elemzése, amely szerint rövidtávon érthető a családok gyermektelenség melletti döntése, amennyiben nem képesek a gyerekek megfelelő életszínvonalának biztosítására, hosszú távon viszont e családi döntések negatív hatással járnak - hisz a nyugdíjrendszert fenntartó adófizetők számának csökkenését eredményezi.  



A bécsi demográfiai intézet 22 európai országban végzett felmérése alapján 15 országban csökkentek a termékenységi mutatók, leglátványosabban az euró zóna déli részén. A válság közvetlenül kihat a születési arányszámok csökkenésére, legalábbis ezt mutatja Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország példája is, ahol az említett sorrendben 1.43, 1.35, 1.36, valamint 2.05 újszülött jut egy nőre. A tanulmány szerint a görögöknél 50%-al nőtt az abortusz végrehajtás 2011-ben, míg Portugáliában az elmúlt hatvan év legalacsonyabb születésszámát jegyezték 2012-ben, azaz 90 000-et.

Romániát 2004-ig a falusi születések városinál magasabb száma jellemezte, mára viszont a városi környezet bír magasabb potenciállal a gyermekvállalást illetően. A szerző megjegyzi, hogy itt számításba kell vennünk azon községeket is, melyek időközben városi rangra emelkedtek, és ily módon újszülöttjeik az urbánus térséghez „adódtak”, továbbá a belső migráció sem hagyható figyelmen kívül, még ha nem is olyan jelentős ebben a tekintetben. Bár meglepőnek tűnhet, a válság ideje alatt nőtt a születésszám, amit részben a nők azon válságkezelési stratégiájával magyaráznak, hogy a gyermekvállalást követő szülési szabadsággal a nők az esetleges elbocsátásokat próbálták elkerülni.

A Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint, 1995-től errefele az utóbbi két évben született a legkevesebb gyermek Romániában. A cikk írója hozzáteszi, hogy a „Ceauşescu időben” a közpolitika a nagycsaládok támogatását szorgalmazta, így egy anyára 3-4 gyerek jutott. 

Élve születések száma évenként, lakóhely típusa szerint. Forrás: INSSE

Ha összehasonlítjuk a születésszámban élenjáró, illetve a „kullogó” megyék listáját egyenes és releváns összefüggést találhatunk a jóléti mutatók és a gyermekvállalási hajlandóság között, írja Dan Popa. A 2. ábrán Románia megyéit láthatjuk a születésszámok függvényének sorrendjében, elől a fővárossal, valamint Iaşi, Suceava és Constanţa megyékkel, a sor végét pedig Kovászna és Tulcea zárja. Gondolhatjuk, hogy 18-20 éven belül, amikor a mostani újszülöttek fognak belépni a munkaerőpiacra, elméletileg ők lesznek azok, akiknek a nyugdíjakat biztosítani kellene, azon járadékok folytán, melyeket az államnak szükséges fizetniük.
Élve születettek száma megyénként, 2012-ben

A helyzetet tekintve, milyen lehetséges forgatókönyvek léteznek?

Az egyik legjobb opció a nyugdíj körül kialakuló deficit csökkentésére, mellyel nemrégiben az Expert Forum előállt: a nyugdíjkorhatár növelése a várható élettartammal arányos mértékben, vagyis 65 évre. Ez ugyanis az egyetlen olyan megoldás, amely nem befolyásolná hátrányosan a nyugdíjasokat 2030 után, vélik. A leghatékonyabb jövedelem biztosítása érdekében javallott az ún. II. és III. „piloni”-okban, azaz magán nyugdíjpénztárakban való további megtakarítások gyakorlása is, legrosszabb variációnak pedig a nyugdíjak bérnövekedéssel való összekötését vélik, ami nagyobb deficitbe taszítaná a gazdaságot.

Az 1966-os abortusz törvény eredményeként született generáció, annak ellenére hogy most van potenciálja csúcsán, így is nehézségekkel képes biztosítani a szüleit és nagyszüleit megillető nyugdíjakat. De amikor ez generáció éri majd el a nyugdíjkorhatárt  2030 táján  várható csak az igazi katasztrófa: ha ugyanis a jelenlegi rendszer nem változik meg, a nyugdíj/fizetés arány 25% alá fog csökkenni. Ez a probléma azonban egyelőre nem szerepel a politikusok napirendjén, ők ugyanis nem érdekeltek négy választási ciklussal előrébb tervezni.

Hosszútávon a romániai nyugdíjrendszer demográfiai nyomás alá fog kerülni, az elöregedési trend ugyanis nagyon hangsúlyos: annak ellenére, hogy jelenleg Románia népessége a többi európai országhoz képest fiatalabb, a következő ötven évben a legelöregedettebb országok csoportját fogja gyarapítani. Az Európai Bizottság prognózisa szerint a 0-14 éves fiatalok aránya a 2010 és 2060 közötti időszakban kb. 38%-al fog csökkeni, és az aktív népesség aránya (15-64 évesek) is körülbelül 38%-al lesz kisebb – ellentétben a 65 év felettiekkel, akik 2060-ra várhatóan a népesség 35%-át fogják kitenni. A leglátványosabb növekedés a 80 év fölötti szegmensben várható, akik aránya 13,3% lesz, míg a 0-14 év közöttiek mindössze 11.8%-ot tesznek majd ki a népességből.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható jelenlegi problémák hosszútávon fennmaradnak. Az európai átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási ráta nem fog javulni a következő évtizedekben. Mi több, az Európai Bizottság becslései szerint Románia az egyetlen ország ahol a jelenleginél is alacsonyabb foglalkoztatási rátát prognosztizálnak. A nyugdíjra jogosultak, valamint az adózó polgárok aránya is a jelenleginél kedvezőtlenebb szintet fog megütni: míg ez az arány jelenleg 0.85 nyugdíjas/adózó, 2060-ra eléri az 1.6 nyugdíjas/adózó állampolgárt.

Egy másik probléma az állam jelenlegi fiskális helyzete. Annak ellenére, hogy Románia népessége egyike a legfiatalabbaknak Európában, az állami nyugdíjalap hatalmas a hiánnyal küzd, 2011-ben 2.4%-át tette ki a GDP-nek, és közel 56%-át a konszolidált költségvetési hiánynak.

A jelenlegi adminisztratív kapacitás mellet, nehéz támogatásokat fedezni a konszolidált költségvetésből, amikor Románia az általános adók bevételéből kb. 33%-al gyarapítja a GDP-t, ellentétben más EU-s országokkal, ahol ez a bevételi arány meghaladja az 50%-ot.

Ami a kiadásokat illeti, a nyugdíjak csupán eszközként szolgáltak a pártok hatalomra jutásában, a populista javaslatok és határozatok ugyanis pénzügyileg fenntarthatatlanok s csupán a nyugdíjasok szavazatainak biztosítására voltak elegendők. A populista játszmák tehát a jövőben is kockázatosak az egész gazdaságra nézve.

A jelenlegi tendencia jövőbeni hatásának megértéséhez hétféle lehetséges szcenáriót vázolnak az állami nyugdíjalap helyzetére a következő 30 évben, figyelembe véve a demográfiai faktort, a munkaerőpiaci helyzetet, a gazdasági fejlődést és a politikai döntéseket: a status-quo megtartása, az európai javaslatok elfogadása a nyugdíjkorhatár emelést illetően és egy intenzívebb megtakarítás, valamint a populista politika, mely vagy túlzott mértékben növeli a kiadásokat, vagy csökkenti a jövedelmeket, vagy a „fél-magán” nyugdíjpénztárt (II. pilont) érintő kulcsreformok akadályozása, esetleg ennek a lehetőségnek a teljes elvetése. Legvalószínűbbnek mégis az tartják, hogy az alapforgatókönyv szerint, marad a jelenlegi helyzet, ennél egy valamivel esélytelenebbnek tartják a nyugdíjkorhatár 65 éves  korra emelését. A HotNews által vázolt lehetséges esetek itt olvashatóak.

Összefoglalva tehát, világos, hogy a nyugdíjrendszer nem képes pusztán állami alapból (I. pilon-ból) megfelelő nyugdíjakat biztosítani. Amit mi fél-magán nyugdíjalapként fordítottunk, várhatóan felnőttségének csúcspillanatát a 2032-es nyugdíjba menésekkor fogja elérni, és a nyugdíj értékének növelését eredményezi. De még ilyen feltételek mellett is a mai aktív korú munkaerőnek tudatában kell lenni azzal, hogy az állam nem lesz képes a jelenlegihez hasonló szintű nyugdíjakat biztosítani, úgyhogy a szegénységi kockázatot csökkentendő, számukra abszolút szükségesek a plusz megtakarítások.

A szerző szerint a munkaerőpiacon tapasztalható egyensúly megbomlásának korrekciójára tett lehetséges javaslatok, a vidéki gazdaságok megadóztatása, jobb foglalkoztatáspolitika, a munkaerő átképzésének hatékonyabb stratégiája, azáltal, hogy a munkanélküli segélyre „jogosult” vagy inaktív (fiatalok, nők, idősebb munkaképesek) kategóriák számára nagyobb mértékű foglalkoztathatóságot biztosítanak. Akárcsak egy barátságosabb vállalkozói környezet, amely végsősoron a gazdasági aktivitás növekedéshez vezet és implicit módon a munkahelyek számát is növeli majd.

Fordította: Vita Emese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése