Szakkollégiumok Kolozsváron
Bartha Zsuzsánna
A szakkollégiumok az erdélyi magyar egyetemi oktatás és
diákélet közismert helyszínei, minden egyetemi központban megtalálhatók. Ennek
ellenére e szervezeteknek tisztázatlan a viszonyuk a vonatkozó egyetemekkel,
működésük gyakran nincs összehangolva az oktatás hivatalos kereteivel,
különösen a vegyes tannyelvű egyetemeken. Ennek egyik oka az, hogy
szakkollégiumok elterjedtségük ellenére kevéssé ismertek, kevés átfogó elemzés
készült róluk. Írásomban megpróbálok átfogó képet nyújtani a kolozsvári
szakkollégiumok kialakulásáról, ideológiájukról, az ezt övező megfontolásokról,
e szakkollégiumok típusairól és funkcióiról.
Kutatásom során fél-strukturált interjúk készítését ötvöztem megfigyeléssel és tartalomelemzéssel. A kutatást Kolozsváron végeztem, és azokra a szakkollégiumokra terjesztettem ki, amelyek szerepelnek a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szakkollégium-támogató programjában. A kutatásra 2013 március-júniusában került sor. Az elemzett szakkollégiumok:
Kutatásom során fél-strukturált interjúk készítését ötvöztem megfigyeléssel és tartalomelemzéssel. A kutatást Kolozsváron végeztem, és azokra a szakkollégiumokra terjesztettem ki, amelyek szerepelnek a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szakkollégium-támogató programjában. A kutatásra 2013 március-júniusában került sor. Az elemzett szakkollégiumok:
- Alkalmazott Didaktika Szakkollégium (Pszichológia és Neveléstudományi Kar)
- Entz Géza Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
- Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégium (Római katolikus Teológiai Kar)
- Farkas Gyula Szakkollégium (Matematikai és Informatikai Kar)
- Fizika Szakkollégium (Fizika Kar)
- Gazdasági Tanácsadói Klub (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
- Kriza János Szakkollégium (Bölcsésztudományi Kar, Néprajz Tanszék)
- KomPot (Politika, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar)
- Közgazdasági Kutató Klub (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
- Láthatatlan Kollégium (Bölcsésztudományi Kar)
- Max Weber Szakkollégium (Szociológia és Szociális Munkás Kar)
- MarkeTeam Szakkollégium (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
- Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium (Bölcsésztudományi Kar)
- Mikó Imre Jogi és Közgazdasági Szakkollégium (Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)
- Pokoly Társaság (Református Tanárképző Kar)
- Pósta Béla Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
- Pro Philosophia Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
- Kommunikáció, Média és Fogyasztáskutatás Szakkollégium (Politika, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar)
- Történelem Szakkollégium (Történelem és Filozófia Kar)
Szakkollégiumok
kialakulása Erdélyben
A kilencvenes évektől kezdődően, a tömegoktatás
megjelenésével, történik egyfajta eltávolodás az állami oktatással szemben és
megnő az igény olyan önszerveződésen alapuló szervezetek és műhelyek iránt,
melyek a tudományosságra fektetik a hangsúlyt, elitképzést biztosítanak a kiválóbbak
számára. Mivel az állami oktatás nem foglalkozik külön az elitképzéssel, ezért
non-profit keretek között próbálják ezt megvalósítani. Az egyetemi oktatás
mellett létrejövő keretek nem az egyetem ellen szerveződnek, hanem
alternatívaként, azon hallgatók számára, akik magasabb szintű képzésben,
szakmai gyakorlatokban és kutatási programokban szeretnének résztvenni.
Céljuknak tekintik jobb tanulási körülmények kialakítását, a szakkönyvtárak
kialakítását, bevezetik a tutori képzést, vendégtanárokat hívnak meg és
mindezek mellett a diákok önállóságát kívánják növelni önálló kutatói munkák
elvégzésével. A bekerülés szelekció révén, felvételivel történik.
Non-profit keretek között törekszenek a nevezett célok
megvalósítására és az oktatási intézmények mellett megjelennek olyan
alapítványok és egyesületek, melyeknek célja a tudományos munka javítása. Külön
forrásokat keresnek, és ebből biztosítják szakkönyvtárak működését, szakfolyóiratok
megjelenését, konferenciák és egyéb tudományos rendezvények megszervezését, valamint
a tutori képzést.E célok eléréséhez egyetemi háttérintézmény megléte is szükséges,
mely finanszírozási keretet képes nyújtani működésükhöz és fennmaradásukhoz, hiszen
a pályázati kiírások nagy többsége csak jogi személyeken keresztül érhető el.
Egyetemi háttérintézménynek minősül az a szervezet, melynek célja és
tevékenységi köre a felsőoktatáshoz kötődik, jogi státusát illetően a
non-profit szektorhoz tartozik és nem az állami egyetem hozta létre (Kiss 2000)[i].
Az első szakkollégiumok működéséhez a mintát
a Collegium Transsylvanicum Alapítvány (CTA) nyújtotta, ezt kolozsvári egyetemi
tanárok alapították 1993-ban azzal a céllal, hogy a romániai magyar
felsőoktatást segítse. A Collegium Transsylvanicum Cs. Gyimesi Éva kezdeményezésére
látott napvilágot, de az ötlet sokkal régebbi, 1935-ben fogalmazta meg egy fiatal
kolozsvári szociológus, Venczel József, aki szeretett volna egy olyan független
intézményt létrehozni, amely az állam beavatkozása nélkül, a magyar közösség
anyagi és szellemi erőforrásaira alapozva biztosíthatja az értelmiségi utánpótlást
és az új elit kinevelését (Cs. Gyimesi, 1998)[ii]. Ezen elképzelések alapján jön
létre a Cs. Gyimesi-féle alapítvány, mely kezdetben hat diák-önszerveződési
csoportosulás támogatását vállalja.
E legelső szakmai diák-önszerveződésekről egy 1997-es, újságíró
szakos hallgatók által készített helyzetjelentésből értesülünk, és a
következőket említik:
- a filozófus hallgatók csoportja, a Diotima Baráti Társaság (DiBaT),
- a filológus diákoknak a budapesti Láthatatlan Kollégium mintájára szerveződött Láthatatlan Kollégiuma,
- a Fizikusok Láthatatlan Kollégiuma,
- a Max Weber Szakkollégium, mely a helyi Láthatatlan Kollégium, részint a magyarországi Széchenyi István és Bibó István szakkollégiumok mintájára alakult meg, román és magyar szociológus hallgatók számára,
- az Ökostúdium Társaság, amely a pszichológus diákok telefonos tanácsadása,
- a Fabricando Fabricamus a biológia, kémia és ökológia szakos diákok szakmai köre,
- a pedagógia szakos hallgatók szerveződése,
- Vermesy Stúdió, a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar hallgatóinak szervezete
Ezen szerveződések mellett a helyzetjelentés
készítői említést tesznek további szervezkedő diákokról a Ion Andreescu
Képzőművészeti Akadémián, valamint a felekezeti egyetemeken. A cél minden
esetben az egyetemi oktatás melletti elitképzés, szakmai gyakorlatok és
kutatási lehetőségek nyújtása. Egyes esetekben tanári (LK), máshol diákok
(Vermesy Stúdió) kezdeményezése révén alakulnak meg, hol szoros tanár-tanítvány
kapcsolaton alapulnak, hol a tanárok csak mentor szerepet töltenek be és
szellemi irányítóként vannak jelen a szervezetben (András et al. 1997)[iii]. E szakkollégiumok közül
ma is működik Láthatatlan Kollégium és a Max Weber Szakkollégium.
A Láthatatlan Kollégium (továbbiakban LK)
1993-ban, a budapesti Láthatatlan Kollégium mintájára jött létre, miután
szükségessé vált a színvonalas oktatás megtartása és fenntartása a rendszerváltás
után. Kezdetben irodalomelméleti műhely volt, majd hallgatói és tanári igények
alapján más diszciplínák fele is orientálódott, megvalósítva az
interdiszciplinaritást, majd profilváltás révén a kritikaírás fele mozdul el a
fő tevékenység. A bekerülés felvételi alapján történik, tevékenységi körét a
nyári táborok szervezése, tutoriális programok lebonyolítása, hazai és magyarországi
előadók előadásai, és egyéb események szervezése színesíti.
A Max Weber Szakkollégium diák-önszerveződésként
1994-ben alakult meg román és magyar szociológushallgatók igényére. A kollégium
biztosította képzés minőségének fenntartása érdekében többfázisos versenyvizsga
képezte a felvételi alapját. Tutori program és vendégtanári előadások és
képzések, kutatásokban való részvétel jellemezte a szakkollégium tevékenységét.
Eredményességét mutatja az általuk kiadott háromnyelvű WEB nevezetű
szakfolyóirat, amely hazai és magyarországi viszonylatban is egyedi.
Az első diákkezdeményezésre létrejövő
szakkollégium a 2000-ben alapított Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi
Szakkollégium, mely a magyarországi Eötvös modell és Rajk László Szakkollégium
mintájára szerveződött.
Egy újabb szakkollégium-alakulási hullám 2004-ben
következik be, amikor megalakul a KMEI, mint egyetemi háttérintézmények
szövetsége. Egy 2008-as kutatás húsz működő szakkollégiumot talált,[iv] míg a KMEI 2012 májusában közétett beszámolója
szerint a szervezet 24 szakkollégiumnak biztosított szakmai hátteret és segített
a kutatómunka jobb körülményeinek megteremtésében. Kutatásom során az intézet
által közétett 2011-2012-es tanév első félévében támogatásban részesült 19
szakkollégium vezetőjét kerestem fel, de igyekeztem a kimaradt 5 szakkollégiumról
is megfelelő háttér-információkat szerezni.
Kialakulásuk szerint a magyarországi
szakkollégiumok esetében Varga Viktor három generációt különít el. A kolozsvári szakkollégiumokat illetően az időrendiség
elcsúszik, hiszen itt szakkollégiumi mozgalomról csak a rendszerváltás után
beszélhetünk. Nálunk az I. generációba a Collegium Transsylvanicum Alapítvány
keretén belül megalakult Láthatatlan Kollégium és Max Weber Szakkollégium
tartozik. A kategóriára jellemző felülről jövő szerveződés az előbbinél
hangsúlyosan jelen van, míg az utóbbinál a vezetői tisztséget diák tölti be,
erős tanár-irányítás mellett. A II. generációba tartozik a 2000-ben alakult
Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, mely az első diák-önszerveződés,
és ahol mindenképp érvényesül az alulról történő kezdeményezés és az
interdiszciplinaritás is, hiszen a közgazdaságtudomány egyetem több szaka mellett
jogász hallgatókat is felvesz. A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet 2004-es
megalakulása újabb szakkollégiumok megjelenését teszi lehetővé és ezek a
szakkollégiumok képezik a III. generációt. Rájuk tisztán jellemző a láthatatlan
kollégium elnevezés, hiszen nemhogy együttlakási lehetőséggel nem rendelkeznek,
egyeseknek még irodahelységük sincs, az egyetem szolgáltat termet
tevékenységeiknek. Egyesek hátterében még kari intézmény sem áll, így ezek
teljesen a KMEI-es támogatásoktól és jogi háttértől függnek.
Ugyanakkor a 2008/09-es években egy újabb hullám alakul ki,
hiszen a Mikó mellett, a közgazdaságtudomány egyetem diákjai és tanárai újabb
három szakkollégiumot indítanak el. Ezek közül kettő tanári kezdeményezés, ezeken
inkább az I. generációs jellemvonások érezhetők és a gyakorlatias képzés
mellett az elhelyezkedési lehetőségek, karrier és önmegvalósítás jelenik meg célként.
A MarkeTeam Szakkollégium diák-önszerveződésként jön létre és az egyedüli,
amelyik non-profit szervezetként határozza meg magát.[v]
A legfiatalabb szakkollégium a 2012-ben alakult Kommunikáció-, Média- és Fogyasztáskutatás
Szakkollégium, mely a kommunikációs hallgatók szövegértelmezésének és
kommunikációs készségeinek fejlesztését tűzte ki célul.
Helyzetkép a kolozsvári szakkollégiumokról
Szakkollégiumi célok
Interjúalanyaim elmondása szerint és a beszámolókban
megfogalmazott célok között is, fő célként az egyetemi oktatás melletti szakmai
fejlődés jelenik meg. Ezt követi az elméleti tudás gyakorlatba ültetésének
lehetősége, az egyetemi képzést kiegészítő ismeretek kiszélesítése és elmélyítése,
tehetséggondozás, elitképzés, társadalmi érzékenység fejlesztése,
közösségépítés. A célok természetesen a
szakkollégiumok profiljaihoz is igazodnak, hiszen találkoztam azzal is, hogy
kizárólag az adott szakirány alaposabb átgondolása és tanulmányozása jelent meg
elvárásként. Ilyen a Kommunikáció-, Média- és Fogyasztáskutatás Szakkollégium,
ahol a szövegértelmezés és kommunikációtudományos szaknyelv fejlesztése jelenik
meg célként, vagy a bölcsészkaron működő irodalmi és nyelvészeti
szakkollégiumok, ahol egyrészt az egyetemi oktatásból kimaradt irodalmi szakma
elmélyítése, másrészt a nyelvészet iránt érdeklődőknek alaposabb kutatási lehetőség
biztosítása jelenik meg. „Az LK célja
egyértelműen az elitképzés, ezzel indult anno is, valamint az irodalmi szakma
mélyebb és alaposabb megismerése, amivel egyetemi oktatásban már nem
találkozunk. Tág az irodalmi művek palettája, emiatt sok minden kimarad az
egyetemi oktatásból, a szakkollégium meg az ezekkel való foglalkozást,
alaposabb megismerését teszi lehetővé…” (LK vezető)
A közgazdaságtudományi kar két, tanári kezdeményezésre
elindított szakkollégiumának, a Közgazdasági Kutató Klubnak és Gazdasági
Tanácsadói Klubnak a céljai a gazdaságtan valóságban lezajló történéseinek a
vizsgálata és ezek megtapasztalása reális környezetben, ezért támogatóik között
különböző vállalatok nevét is megtaláljuk.
A Mikó Imre Jog- és Közgazdasági Szakkollégium
(következőkben Mikó Szk) és a KomPot esetében a célok között kiemelt szerepet
kap a magyar nyelven való tanulás, hiszen a felsőoktatás hivatalos nyelve a
román, a jogok és törvénykezések tekintetében. A KomPot vezetője hangsúlyozza,
hogy „ugyan magyar karral is rendelkezik
az egyetem, mégis bizonyos tantárgyakat románul kell tanuljanak a diákok, ami
nehézségeket szül egyesek számára, és fontosnak tartjuk, a könnyebb megértés és
megtanulás érdekében, anyanyelven is tanulni róla.”
Tevékenységek
A szakkollégiumok tevékenységeinek palettája nagyon
színes, de céljukból kiindulva, mely szerint az elitképzést és
tehetséggondozást szeretnék megvalósítani és a gyakorlati tudásra helyezni a
hangsúlyt, körvonalazódni látszik, hogy fő tevékenységük az egyéni kutatások.
Ez szorosan kapcsolódik a tutori programok népszerűségével, ugyanis az önálló
munkák elvégzése tutori felügyelet és állandó konzultálása mellett zajlik. A
Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium esetében a tutori képzés bizonyul a
leghatékonyabb képzési formának, hiszen a hallgatók, egyéni érdeklődésük
alapján választott tudományos téma és az illető szakterületen jártas oktató
közös munkája révén a konzultációk segítségével, egy önálló dolgozat
elkészítésén dolgoznak, melyet kötelezően be kell mutatniuk a diákoknak a KMEI
által szervezett szakkollégiumi konferencián, az ETDK-n. A tutori program
mellett a tevékenységi kört egészítik ki a műhelyfoglalkozások, tudományos
szemináriumok, amelyek folyamatos tanár-tanítványa közötti kapcsolattartást és
kommunikációt feltételeznek, kivételt képeznek a diák-önszerveződések, ahol
nincs tanári beavatkozás a szakkollégium életébe. Az előbb említett
szemináriumok és kutatóműhelyek alkalmával, közösen végzik a tevékenységet,
legyen az esettanulmány megoldása a közgazdaságtan profillal rendelkező szakkollégiumoknál[vi],
vagy irodalmi művek feldolgozása, kritika írás és nyelvészeti feladatok átbeszélése
a bölcsészkar szakkollégiumainál.
A KMEI támogatta vendégtanár program keretén belül és
nemcsak, szakmai előadások szervezése is a tevékenységi kört gazdagítja.
Leginkább hazai és magyarországi egyetemi előadók a meghívottak, de a profilnak
megfelelően egyéb szakembereket is felkérnek előadást tartani. A KomPot tagjai
politikusok vita estjeiről és előadásaikról számolnak be, a Max Weber Szakkollégium
esetében is számos szociológus, vagy szociológián végzett szakember fordult meg,
hasonlóan számoltak be a közgazdaságtan profillal rendelkező szakkollégiumok
vezetői is, meghívottaik között szerepeltek a bank és pénzügyek világában
ismert szakemberek, valamint elismert jogászok. Minden szakkollégium esetében
elmondható a törekvés arra, hogy az adott szakterületet legkimerítőbben
képviseljék olyan szakemberek segítségével, akik tapasztalataik és munkájuk
megosztásával hozzájárulhatnak a tagok tudományos munkásságának fejlesztéséhez.
Azon szakkollégiumok esetében ahol nem célkitűzésként, de
a beszélgetések alkalmával kiderült, hogy hangsúlyt fektetnek a szak és maga a
szakkollégium népszerűsítésére is, azok gyakran szerveznek a tágabb közönség
számára konferenciákat, rendezvényeket.[vii]
Ezek lehetnek házi jellegűek, valamint a tágabb közönség számára is nyitottak,
ilyen a Mikósok esetében a Nyílt napok, Kommunikációs Napok, vagy a Szociológus
Napok, amelyek a társadalomtudományok iránt érdeklődőket célozzák meg. A
szakkollégiumok tevékenységi körét bővítik a terepgyakorlatok, szakmai kirándulások,
különböző tematikájú táborok. A Pósta Béla Szakkollégium vezetője így fogalmaz a
terepgyakorlatok fontosságáról a régészhallgatók körében. „Elképzelhetetlen egy régész hallgatónak, az egyetem padjaiban ülve
elsajátítani ezt a szakmát, ezért igyekszünk minden évben úgy alakítani a
költségvetést, hogy tanulmányi kirándulások is beleférjenek és a diákok valóságos
környezetben, kézzel fogható dolgokon tanulják meg a régészet csínját-bínját.”
Egyeseknél megjelennek a közösséget fejlesztő és alakító
programok is, mint a filmvetítések, játékestek, összerázó táborok és bulik,
vagy egyéb tematikus estek.
Teljesítmény
Az elitképzés további meghatározó eszköze és célja a
teljesítménnyel kapcsolatos és a szakkollégiumok arra törekednek, hogy
hallgatóik önálló munkáikat a minden évben megszervezett Erdélyi Tudományos
Diákkörök Konferenciáján bemutassák. Noha nem jelenik meg kötelezőként a
szabályzatokban, mégis a vezetők törekednek arra, hogy mentoráltjaik mindenképp
bemutassák munkájukat valamilyen hazai vagy magyarországi konferencia,
rendezvény esetleg verseny keretén belül.[viii]
Az ezeken, a rendezvényeken elért eredmények tanúskodnak arról, hogy a minőségi
képzés mellett a sikerességre is törekednek. Ugyanakkor azon szakkollégiumok
esetében, ahol háttérintézményként valamilyen alapítvány vagy egyesület áll,
gyakran megjelenik tevékenységeik és teljesítményeik között a szakfolyóiratok
kiadása, dolgozatok, tanulmányok és egyéb írások publikálása.
Felvételi eljárás
Nem utolsó sorban az elitképzés jellemzője a zártság,
exkluzivitás, vagyis a legjobbak és legtehetségesebbek kiválasztása, melynek
módja a szakkollégiumok esetében a felvételi rendszer, mely kiszűri a motivált
és önmaga fejlődését szorgalmazó diákokat. Legtöbb szakkollégium esetében a
felvételi eljárás többlépcsős, magába foglal egy pályázati részt és egy szóbeli
beszélgetést. A pályázati részben önéletrajz, motivációs levél, egyes
szakkollégiumok esetében valamilyen kreatív bemutatkozó leírás, és kutatási
terv szerepel, majd a felvételi bizottság általi elbírálás után interjúra kerül
sor, és ez alapján történik a kiválasztás. A nagyon verseny- és
feladatorientált szakkollégiumok esetében, mint a Mikó és Gazdasági Tanácsadói
Klub, az előbb felsoroltak mellett még valamilyen gyakorlati teszt is
megjelenik felvételi kritériumként. A felvételi bizottságot a szakkollégium
koordinátorai, egyetemi tanárok vagy a diák-önszerveződések esetében az elnökségből
erre a célra összeállított tagok alkotják.[ix]
A szakkollégiumba felvételt nyert hallgatók tagsága a
legtöbb esetben egy éves periódust jelent. Ilyen téren is kivételnek számít a
Mikó Szakkollégium, hiszen négy éves tagságra lehet szert tenni náluk, csak
elsőéveseket vesznek fel, de a tagság években való számolása csak másodévtől
kezdődik el így biztosítva azt, hogy mesterképzés alatt is tagja maradhasson a
szervezetnek. A többi szakkollégium esetében a célcsoport leginkább a másodéves
hallgatók felé irányul, akik már alaptudásra tehettek szert az alapképzés első
évében, és körvonalazódni látszik fejükben kutatási témájuk. A harmadéves
hallgatók csatlakozása a szakkollégiumban, annak tudható be, hogy a kutatóműhelyek
alkalmával igyekeznek záró dolgozatukat fejleszteni, ugyanakkor nyitottak a
mesterképzésben résztvevő hallgatók irányában is.
Elkülönül a többitől a Pokoly József Szakkollégium,
hiszen az előbbiekre jellemző „szigorú” felvételi helyett, a nyitottságra
alapoz és minden érdeklődőt magába fogad, de az éves tevékenységek során sokan
lehámozódnak. „Mindenki számára nyitott a
szakkollégium, aki érdeklődéssel fordul hozzánk, aztán a munka folyamán
sokaknak elvész a kezdeti lelkesedése és lemorzsolódnak, majd alkalmanként még
besegítenek. Átlagosan tizenöt személy van, aki konkrét tag és a csoportos
tevékenységeken is részt vesz, még körülbelül ennyien vannak, akik néha
bekapcsolódnak.” (Pokoly József Szakkollégium vezetője)
Közösségi tudat
A közösségi tudat és élmény kialakítása leginkább azokban
a szakkollégiumokban valósul meg, ahol biztosítva van az együttlakás lehetősége
és a szakmai kapcsolaton túl, folyamatosan érintkezésben állnak a tagok
egymással. Kolozsváron csak a Mikó Szakkollégium rendelkezik szakkoli házzal,
de nem mindenik szakkollégista számára biztosít bentlakási lehetőséget.[x]
Az interjúk is alátámasztották, hogy ugyan eltérés van a hazai és magyarországi
szakkollégiumok bentlakást biztosítása tekintetében, mégis nem jelenthető ki az,
hogy csak az együttlakók körében beszélhetünk kialakuló közösségi tudatról,
élményről. Tény, hogy az együttlakás folyamatos interakciókat feltételez a
diákok között, de azon szakkollégiumok ahol heti vagy kétheti rendszerességgel
tartanak gyűléseket, műhelytevékenységeket és minden egyéb olyan tevékenységet,
amely nem kizárólag önálló kutató munkát feltételez, kialakulhat egy közösségi
hangulat. Továbbá hozzájárul a közösség kialakulásához az is, hogy
rendelkeznek-e saját hellyel a szakkollégiumok vagy az egyetem biztosít termet
a konzultálások, előadások, tevékenységeik lebonyolításához. Azokban az
esetekben ahol háttérintézmény támogatja a szakkollégiumokat és azok valamilyen
egyesületi irodával vagy könyvtárral rendelkeznek, helyszínt is tudnak biztosítani
a csoportos tevékenységek megvalósításához.
Az általam kutatott szakkollégiumok esetében csupán kettő
esetében jelenik meg a dupla profil, a Mikó esetében ahol a gazdaságtudomány
iránt érdeklődő hallgatók és a jogot tanulók közös tevékenysége zajlik,
valamint a Farkas Gyula Szakkollégium esetében, mely a matematika és informatika
kedvelőit toborozza. Az előző esetében a szervezeti struktúrában is arányosan
oszlanak meg a szervezeti pozíciók a két profil hallgatói között, míg a második
szakkollégium esetében nincs egy kialakult szervezeti struktúra csupán
koordinátor vezetése alatt zajlik a tevékenység.[xi]
Mindkettő esetében a szakok kiegészítik, gyakran átfedik egymást, mégis
külön-külön önálló kutatási programmal rendelkeznek és csak bizonyos interdiszciplinárisabb
események lebonyolítása kapcsán műkődnek együtt.[xii]
Továbbá a MarkeTeam Szakkollégium vezetője számolt be arról, hogy a 2009-es
megalakulásuk a marketing és turizmus hallgatók szerveződéseként valósult meg,
MATUR néven, majd az ezt követő évben
már csak a marketing szakos hallgatók alkotta diák-önszerveződés lett.
A szakkollégiumok igyekeznek ösztöndíjban részesíteni
tehetséges tagjaikat, ezzel is motiválva őket, habár a vezetők elmondása
szerint nem az anyagiak motiválják, hanem a szakmai tapasztalat szerzése,
kapcsolathálók kiépítése, könnyebb érvényesülés. A kisebb tagot számláló
szervezetek esetében, igyekeznek mindenki számára biztosítani az ösztöndíjat,
de gyakran megjelenik az is, ahol teljesítmény alapján egyesek már nem
részesülnek anyagi juttatásban és olyan is van, ahol egyáltalán nincs
ösztöndíj, sőt a Mikó szakkollégium esetében a tagsági díjat is bevezették.
Kezdeményezés
A kolozsvári szakkollégiumokat tisztán ellehet különíteni
szerveződésük alapján, hiszen vagy felülről jövő kezdeményezés (tanári) révén
láttak napvilágot, vagy pedig diákok önszerveződése hozta létre. Ez utóbbiból
van kevesebb szám szerint három: a Mikó, a MarkeTeam és 2011
őszétől a Max Weber Szakkollégium, és erős diák-önszerveződés folyik a
Történelem Szakkollégium esetében is, ahol a vezető még egyetemi oktató, de együttműködik
a diákok részéről kiválasztott, a tagokat képviselő személlyel. Beszélgetésünk
során megemlítette, hogy akár teljesen átadná a vezetést a diákok kezébe.
Az, hogy ilyen nagy arányban alakultak tanári
kezdeményezésre szakkollégiumok, annak is betudható, hogy a többségük a KMEI
megalakulása után látott lehetőséget saját szakmai csoportok létrehozására, és
szükség volt olyan oktatókra, akik a vezetői szerepet elvállalják és összefogják
a tagokat. A Fizika Szakkollégium vezetője számol be arról, hogy „a tanárok fejében dőlt el a tehetséggondozás
szükségessége, a természettudományok iránti érdeklődés népszerűsítése és a KMEI
biztosított megvalósulási keretet ehhez.”
Jogi háttér
A legtöbb kolozsvári szakkollégium nincs bejegyezve jogi
személyként, ezért hasznos számára egy ernyőszervezethez (KMEI) tartozni és
rajta keresztül lebonyolítani a formális eljárásokat.[xiii]
Amint az előbb már említettem a MarkeTeam Szakkollégium, mint nonprofit
szervezet jelenik meg és jogilag bejegyzett, a Mikó esetében folyamatban van a
bejegyzés, eddig a Mikó Imre Egyesület biztosította jogi hátteret, valamint
kivételes helyzetben van a Láthatatlan Kollégium is, hiszen maga a
szakkollégium képezi a háttérintézményt is. A többi, jogalanyisággal nem rendelkező
szakkollégium számára a KMEI jelenti a jogi hátteret, és a szakkollégiumok általa
pályáznak támogatások megszerzésére. A vezetőkkel készített interjúkból
kiderült, hogy a rendszer működik.
Jogi hátterüket tekintve három típusba sorolhatjuk a
szakkollégiumokat: vannak az önálló jogi személlyel rendelkezők, ebből van a
legkevesebb, az önálló háttérintézményhez tartozó (alapítvány vagy egyesület),
valamint maradnak azok a szakkollégiumok, amelyek sem hellyel, sem jogi
formával nem rendelkeznek, ezek jogilag a KMEI ernyője alatt léteznek.
A szervezeti forma és a források, támogatások közötti
kapcsolat megmutatja, hogy mennyire független egy szervezet. Ha egy kollégium a
KMEI keretén belül részesül anyagi juttatásban, akkor működése teljes mértékben
ettől függ. Amennyiben önálló jogi személy vagy önálló jogi intézmény áll egy
szakkollégium mögött, akkor a KMEI-től kapott támogatást, különböző hazai és
külföldi, leginkább magyarországi pályázási lehetőségeket kihasználva tudja
bővíteni. Négy szakkollégium[xiv]
esetében, mely önálló jogi háttérintézménnyel bír, említették a vezetők a
Communitas Alapítvány pályázási lehetőségeinek kihasználását. A magyarországi
lehetőségek közül a Bethlen Gábor Alapot említették a Mikósok.
A szakkollégiumi
vezetők hiányolják azokat a rendszeres pályázási lehetőségeket, visszatérő pályázati
kiírásokat, melyek révén biztosítani lehetne az állandóságot. Továbbá léteznek
olyan forrásszerzési lehetőségek is, amelyek révén egy-egy rendezvényre lehet
támogatást szerezni. Azoknál a szakkollégiumoknál ahol háttérintézményként
alapítvány működik, az anyagi költségek összefolyhatnak, viszont nagyobb
függetlenségre is szert tehetnek, hiszen ezáltal több forráslehetőséghez is
hozzájuthatnak. A szakkollégiumok elsődleges feladata céljaik elérése, ez
viszont gyakran forrásfüggő. Több szakkollégiumi vezető említette, hogy források
függvénye, hogy hány vendégelőadót tud meghívni, milyen típusú eseményeket tud
megszervezni, kerekasztal beszélgetést, előadást vagy többnapos konferenciát,
esetleg tábort.
Egy másik forráskategória
a vállalatok és cégek támogatása, ilyennel viszont csak a közgazdasági profilú
szakkollégiumoknál találkozom. Szponzorokként az OTP-t, Nemzeti Bankot, a Romchemicals
és egyéb vállalatokat említettek. A szakkollégiumok fontosnak tartják a vállalatokkal
való kapcsolatkiépítést, valamint céljaik között szerepel, hogy az elméleti
tudást a gyakorlatban, élesben egy cégen belül is kipróbálhassák a tagok. Ilyen
értelemben a forrás nem feltétlen anyagi vonatkozásában érthető, nem pénzbeli
támogatásban részesítik a szakkollégiumokat a vállalatok, hanem szakmai
gyakorlat biztosításában a tagok számára. A Gazdasági Tanácsadói Klub vezetője
említi, hogy „számunkra fontos a
gyakorlati tudás fejlesztése és úgy vélem, hogy a szakkollégiumnak ez is kellene
legyen a legfontosabb feladata, hogy a szakmába tudja elhelyezni a tagokat
tapasztalatszerzés céljából. Ezért is szervezünk menedzsment shadowing-ot.” (Egy
teljes munkanap egy menedzser mellett, figyelve a munkáját és besegítve neki – a
szerző megjegyzése.)
Továbbá a források
és támogatások kategóriába sorolom a szintén nem anyagi jellegű támogatást
nyújtó egyetemeket is, hiszen azokat a szakkollégiumokat, amelyeknek nincs jogi
személyisége vagy háttérintézménye, az egyetem segíti infrastruktúrával.
Továbbá gyakran az egyetem oktatói tartanak előadásokat, műhelyfoglalkozásokat
és kapcsolathálójuk felhasználásával járulnak hozzá a szakkollégiumok működéséhez.
Mindezek alapján a
szakkollégiumok forrásait három kategóriába lehet sorolni: egyrészt vannak a
pályázati lehetőségek (hazai és külföldi), a vállalatok nyújtotta anyagi és
humán erőforrások, valamint az egyetem biztosította infrastruktúra és
programtámogatás.
Jogi hátterük és
forrásszerzési lehetőségeik alapján a szakkollégiumok három modelljét különböztethetjük
meg. Az „alapítványi modellhez” azok a szakkollégiumok tartoznak, amelyek működését
háttérintézmény biztosítja, aminek köszönhetően valamelyes önállósággal
rendelkeznek. Tizenhárom szakkollégium sorolható e típusba.[xv]
„Láthatatlan modell”-t követőknek nevezem azokat, amelyek számára csak a KMEI
biztosít működési keretet, és nem rendelkeznek infrastruktúrával.[xvi]
És találkozunk továbbá a kolozsvári szakkollégiumok egy harmadik modelljével is,
a „kutatóműhely modellel”, amelyre az erős tutori rendszer és szakmai
elmélyülés jellemző. Ez utóbbi átfedődve jelenik meg a másik kettővel, hiszen
gyakran láthatatlan formában létezik a szakkollégium, anyagi juttatásban is
csak a KMEI révén jut, és erős tanári felügyelet mellett a szakmaiságra terelődik
a hangsúly. Ez a modell jelenik meg az újonnan alakult Kommunikáció, média- és
fogyasztáskutatás szakkollégium esetében, ahol a vezető is hangsúlyozta, hogy „számunkra az a cél, hogy a kommunikációs
szaknyelvet elsajátítsák a diákok minél alaposabban a tanárok segítségével,
szemináriumok formájában, nem pedig egyéb rendezvények szervezése.”
A szakkollégiumok
szerkezetére vonatkozóan elmondható, hogy leggyakrabban a vezető és tagok forma
tapasztalható, kiegészülve pár egyetemi oktatóval, akik a tutori programban
részt vesznek. Ez leginkább a jogi háttérrel nem rendelkező szakkollégiumokra
jellemző. Ilyen viszonyról számol be a Fizika Szakkollégium vezetője is, „...jómagam vezetem a szakkollégiumot, engem
kértek fel rá, miután visszajöttem szülésiről, és tizenegy taggal dolgozunk
közösen...tutori program keretében pár tanár kollégám besegít, annak
függvényében, hogy milyen témákban folytatnak önálló kutatást a diákok.”
Ahol alapítvány
vagy egyesület van a háttérben, ott alakulóban van a szervezet hierarchiája, például
a Max Weber Szakkollégium esetében, ahol a 2011 novemberétől alapszabályzatot dolgoztak ki és megjelentek
bizonyos pozíciók. A vezetők: elnök, alelnök, pénzekért, pályázatokért, tevékenységekért,
tagságért és szakmaiságért felelős tisztségek.
A MarkeTeam Szakkollégium
esetében, amely nonprofit szervezet, letisztult tisztségekkel és feladatkörökkel
találkozunk. Az elnök, alelnök mellett megjelenik a titkár, valamint a pénz és
pályázati felelős, ugyanakkor alumni tagokkal is rendelkezik. A közgazdasági
profillal rendelkező szakkollégiumok esetében a következő tagsági formákkal
találkozunk, vannak a rendes tagok, tiszteletbeli tagok (olyan személy, akire
az elnökség tesz javaslatot), szeniorok (automatikusan azok a személyek, akik
egy évig tevékenykedtek a szakkollégiumban és eleget tettek az elvárásoknak),
alumni tagok (akik befejezték tanulmányaikat és két évig szakkollégisták voltak
és továbbra is azok szeretnének maradni), mentorok és koordinátorok. Leginkább
ezeknél a szakkollégiumoknál érhető tetten a nonprofit szervezetekre jellemző
szervezeti strukturálódás, letisztázott feladatkörökkel, szabályzatokkal.[xvii]
A szakkollégiumok
kapcsolathálójára vonatkozóan kijelenthető, hogy nincs valós együttműködés a
szakkollégiumok között, a KMEI-n keresztül beszélhetünk kapcsolatról. Egyes
szakkollégiumok esetében történik próbálkozás közös rendezvények, események
megszervezésére, például a Mikó és Max Weber Szakkollégiumok esetében: „az idén például a Weberesekkel társszervezésben
zajlott le az egy kerekasztal beszélgetés melynek meghívottjai szociológusok és
közgazdászok voltak.” (Mikó Szakkollégium vezetője) A négy közgazdasági szakkollégium
esetében minden vezető arról számolt be, hogy kapcsolatban állnak a többivel,
gyakran átfedések is vannak a tagok között és gyakran szerveznek közös
konferenciákat, táborokat „tavaly a Mikósokkal
és GTK-sokkal (Gazdasági Tanácsadói Klub) közösen voltunk Tusványoson előadásokat tartani, vitákat szervezni.”
(MarkeTeam Szakkollégium vezetője) Más romániai szakkollégium köréből, csak a
nagyváradi Janus Pannonius Szakkollégiumot említik, velük társszervezésben
konferenciákat tartottak. Ugyanakkor ezek a szakkollégiumok igyekeznek a
magyarországi szakkollégiumokkal is együttműködni, vendégelőadásokat szervezni,
csereprogramokat lebonyolítani. Az említett magyarországi szakkollégiumok
között szerepel a Széchenyi István Szakkollégium, a Mathias Corvinus
Szakkollégium, ez utóbbi kapcsolata szoros a Gazdasági Tanácsadói Klubbal. „Igyekeztünk szoros viszonyt kialakítani a
Mathias Corvinus szakkolival, mert azonos profillal rendelkezik, mint mi,
vezetői képzést nyújt és így próbálunk minél több közös tevékenységet megvalósítani,
közös rendezvényszervezések, előadók, hallgatói cserék.” (Gazdasági
Tanácsadói Klub vezetője)
Több esetben is jelezték
a szakkollégiumi vezetők, hogy azért nem alakulnak ki együttműködések, mert
mindenik szakkollégium szakspecifikus, az adott szakmát igyekszik a legjobban átjárni
és lefedni, valamint nincs mindig érdeklődés az interdiszciplinaritás felé.
Szakkollégiumok
típusai
A kolozsvári szakkollégiumok működésének áttanulmányozása
során, bizonyos dimenziók (jogi háttér, forrás, tevékenységek) mentén a
következő három típust különböztetem meg.
Egyrészt vannak azok a szakkollégiumok, amelyek önálló
jogi személyiséggel rendelkeznek, különböző pályázati lehetőségeket tudnak
kihasználni, így anyagilag önállósodnak és stabilizálódnak, ezáltal a KMEI-től
függetlenné válnak. A jogi személy jelenléte lehetővé teszi a hazai (Communitas
Alapítvány) és magyarországi (Bethlen Gábor Alap) támogatókhoz történő pályázást
támogatásra, valamint a vállalatokkal, cégekkel való közreműködést és tőlük
jövő finanszírozást is. A források megléte révén tevékenységi körük is
változatosabb, az egyéni kutatómunka mellett, vendégelőadók meghívása,
tematikus rendezvények, konferenciák, szakmai és kikapcsolódást biztosító
táborok szervezése jelenik meg. Taglétszámuk húsz körül található és szervezeti
struktúrájuk kifejlett, elnöki és egyéb tisztségek vannak, céljuk közt pedig
szerepel a kapcsolathálók kialakítása és bővítése. Ezt a típust önfenntartó szakkollégiumnak nevezem, ilyen a Mikó vagy a MarkeTeam szakkollégium.
Egy következő típust azok a szakkollégiumok képznek,
amelyek mögött jogi háttérintézmény áll, így tudnak pályázni, de forrásaik jóval
szűkösebbek, ám létük nem függ a KMEI lététől. Leginkább az őket támogató
alapítványok és egyesületek forrás-biztosítása révén alakítják céljaikat és
tevékenységeiket, ez annyiban tér el az előző típustól, hogy kevésbé változatos
a tevékenységi körük és kevesebb esemény megszervezésére van lehetőségük.
Szervezeti struktúrájuk alakulóban van, egyes szakkollégiumok esetében találunk
vezetőt és tisztségeket is, máshol csak vezető és tagok vannak, valamint a
besegítő tanárok. A saját háttérintézményüktől való függőségükre utalva fenntartott
szakkollégiumoknak nevezem e típust. Ide sorolható a Kriza János, Entz
Géza, Pósta Béla szakkollégiumok és mások.
A harmadik típusba azokat a szakkollégiumokat sorolom,
amelyek semmilyen jogi háttérrel nem rendelkeznek, csupán a KMEI
ernyőszervezete révén működnek. Forrásszerzésük az előbb említett
ernyőszervezet által történik. Mivel minimális anyagiakkal rendelkeznek, ezért
tevékenységi körük is leginkább a tutori programra korlátozódik, itt érhető
tetten leginkább a tanár-függőség. Kevés taggal rendelkeznek, hiszen a KMEI
biztosította támogatás ösztöndíjakra kis összeg, nem bírnának meg több tagot. Ennek
a típusnak az esetében szervezeti struktúráról alig beszélhetünk, van egy
látszólagos vezető és a hallgatók, közös tevékenységük szemináriumszerűen
zajlik. Ennek a típusnak az alárendelt szakkollégiumok nevet
adom, ilyenek a Fizika, Történelem vagy az Alkalmazott Didaktika
szakkollégiumok.
Összegzés
Úgy vélem sikerült a kolozsvári
szakkollégiumok helyzetének felvázolása és a felsőoktatást kiegészítő szakkollégiumok
jellegzetességeire rávilágítanom. Hipotézisként megfogalmazott kijelentésem (a
szakkollégiumok elitképző funkciója manifesztből latensé vált) beigazolódott. A
KMEI ernyője alá tartozó szakkollégiumok kitűzött célja között szerepel az elitképzés
nyújtása, és egyes szakkollégiumi vezetők meg is jelölik célként, mégis, az
interjúk során azt tapasztaltam, hogy nem jelenik meg kiemelt célként, noha
tevékenységeik azt bizonyítják, hogy az elitképzés mentén töltik be
funkciójukat. Ritkán nevezik elitképzésnek vagy tehetséggondozásnak funkciójukat,
inkább a szakmai fejlődés felé orientálódásnak tartják, de alapjában véve az
elitképzés minőségi, exkluzív és teljesítményt promováló jellemvonásait követik.
Szervezetekként strukturáltságuk
és formalizáltságuk kismértékű, az egyesületek és közösségek között
helyezkednek el, gyakran informális szerveződésként működnek. Tevékenységeik
változatossága elsősorban a forrásokhoz való hozzáférési lehetőségeiktől függ,
amit meghatároz az, hogy önálló jogi személyként, háttérintézmény
támogatásával, vagy csak a KMEI jogi keretét használva működik egy
szakkollégium.
A szakkollégiumok vezetői többnyire
tanárok, ami azzal magyarázható, hogy amint több vezető is említette, a KMEI
megalakulásakor támogatásban részesítette azokat a szakokat amelyek szakkollégiumi
tevékenységeket promováltak és megalakultak, ez ösztönzésként hatott a szakok
oktatóira és így jelentek meg a tanári kezdeményezéses szakkollégiumok. A
tanár-függőség mellett szóló érv, hogy leginkább ők azok a személyek, akik
tutori programokban részt vesznek és szakmai tudásuknak megfelelően koordinálják
a diákok önálló kutatási próbálkozásait.
A szakkollégiumok egymás közötti
kapcsolatai ritkák, ami leginkább a szakspecifikusság következménye és nem
valamiféle egymás közti versengés. Noha az egymáshoz közel álló profillal
rendelkezők esetében ez akár fent is állhatna, mégsem találkoztam egyetlen
ilyen esettel sem. Az adott szak egyediségéből fakadóan következik az, hogy
inkább a hasonló profillal rendelkező magyarországi szakkollégiumokkal
próbálnak kapcsolatot teremteni.
[i] Kiss Dénes (2000): Civil szféra és politikum, Esettanulmány: a kolozsvári
magyar egyetemi háttérintézmények és a politikai szféra viszonya. Magyar Kisebbség 3
[ii] Cs. Gyimesi Éva (1998) Collocuium
transsylvanicum (értelmiségi önreflexiók). Marosvásárhely: Mentor
[iii] András Réka Zsuzsanna, Misinszki Melinda, Varga
Umbrich Ildikó, Sarka Andrea, Nyíri Emese, Árkosi Kinga (1997) írásai: Szakmai
diák-önszerveződések Kolozsvárt. Korunk 1997/4
[iv]
Faludi Orsolya (2008): A kolozsvári szakkollégiumok sajátosságai című
dolgozata alapján
[v] A MarkeTeam
Szakkollégium alapszabályzata a következőképpen fogalmaz: „A MarkeTeam
szakkollégium egyetlen olyan Kolozsváron működő nonprofit szervezet, amely a
marketing tudományában érdekelt aktív közgazdász hallgatók közösségéből áll.”
[vi] A
négy közgazdaságtudományi szakkollégium: Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi
Szakkollégium, MarkeTeam Szakkollégium, Gazdasági Tanácsadói Klub, Közgazdasági
Kutató Klub
[vii] Gondolok
itt elsősorban a nyílt napok, vagy a profilnak megfelelő napok megszervezésére,
mint a Szociológus Napok, Kommunikációs Napok, Szakmai napok (Mikó Szk).
[viii]
Többek között a Gazdasági Tanácsadó Klub azért jött létre, hogy a különböző hazai
és nemzetközi esettanulmány megoldó versenyekre felkészítse hallgatóit, de a
többi közgazdaságtan tudományos szakkollégium esetében is tapasztalható ezen a
fajta tevékenységen való részvétel és sikeres eredmények elérése.
[ix] A
Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium esetében három
alappilléren nyugszik maga a szervezet és ezek közül az egyik a felvételi
bizottság, a másik kettő a szakmai bizottság és a diákbizottság.
[x]
Eddig nem volt példa arra, hogy túljelentkezés lett volna a szakkoli házban
való lakásra, de ha mégis bekövetkezne, akkor szakmai tevékenységek alapján
összeállított pontrendszer képezné a kiválasztás alapját.
[xi] A
Farkas Gyula Szakkollégium, informatika vonalának van egy Bittologatók néven
futó informatikai csoportja, mely 2002-ben indult.
[xii] A
Mikó Szakkollégium esetében közösen szerveztek táborokat, szakmai napokat,
valamint a Bálványosi Nyári Egyetemen is együttműködve vettek részt, hasonlóan
a Farkas Gyula Szakkollégiumhoz, ahol a házi konferenciák és versenyek
lebonyolítása közreműködés eredménye.
[xiii] Ágh
Attila Civil társadalom és korai konszolidáció az
EU-csatlakozás jegyében Magyarországon című írásában említi a tetőszervezeteket,
amelyek a civil társadalom egyesületi alaprétegének összefogását és
kiteljesítését igyekszik felülről segíteni. In: Kelényi István (szerk.) 2000:
Szöveggyűjtemény a Civil társadalom fejlődése c tantárgyhoz. Budapest.
[xiv] Farkas
Gyula Szakkollégium, Közgazdasági Kutató Klub, Mikó Imre Jog- és Közgazdasági
Szakkollégium, Max Weber Szakkollégium.
[xv] Lásd a
mellékelt táblázatot.
[xvi] Modellek: Varga
Viktor nyomán (2008: 47)
[xvii] A
négy közgazdasági profilú szakkollégium mellett a Max Weber Szakkollégiumtól
kaptam alapszabályzatot.