Hogyan modellezhető statisztikailag a koronavírus terjedése? Hogyan segíthet a statisztika és a szociológia a leküzdésben? Mennyire jelezhető előre a társdalomban megjelenő pánik?
Körülbelül tucatnyi mérőszámot szoktunk használni [egy járvány
terjedésének statisztikai leírásához], de ennek a mostani járványnak az
esetében egyelőre egy-két fontos számmal lehet dolgozni, mert egy új fertőző
betegségről van szó, amiről sok mindent nem tudunk még. Az egyik fontos
mérőszámot így nevezzük: alap szaporodási ráta. Ez megmutatja, hogy a betegek
mekkora valószínűséggel, átlagosan hány másik embert fertőznek meg akkor, ha
minden megelőző intézkedés (például védőoltás, elkülönítés) hiányzik. A
valószínűséget a fertőzéssel szemben valamilyen módon védett emberek aránya
adja meg. Például a védőoltással megelőzhető betegségek esetén: ha a lakosság
fele be van oltva, akkor a valószínűség felére csökken, mert egy fertőzött
személy 1000 embertársa közül csak 500 ember körében tud valamennyi fertőzést
okozni, hiszen a másik 500 be van oltva.
Az új koronavírus által fertőzött egy beteg várhatóan 2,3 embert
fertőz meg, ha nincs semmilyen óvintézkedés – az Egészségügyi Világszervezet
2020. március 9-i becsült értéke szerint. Ez nagy szám, de hasonlítsuk össze
más, ismert és jól ellenőrzött betegségekkel! Például ez az érték a kanyaró
esetében a legnagyobb: ott egy beteg várhatóan másik 17,8 embert betegít meg,
és ez összefüggésben van a kanyaró terjedési módjával, de ez már orvosi kérdés,
nem az én területem. A szokásos influenza estén ez az érték 2 és 3 között mozog.
Az interjú szövege itt olvasható tovább:
