A diákok és a Facebook

Vita Emese

Kedves kolozsvári Y-ok (és nemcsak)!

A tavasszal internet- és Facebookfelhasználásról faggattunk benneteket, túl a számokon – mennyi időt töltötök a virtuális térben, hány FB ismerősötök van, milyen gyakorissággal töltötök le különböző tartalmakat, mennyi zsebpénzből tengetitek az egyetemista életet – arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyennek ítélitek meg cybertérbeli ismeretségeitek minőségét, és milyen tényezők befolyásolják (szülők végzettsége, anyagi helyzet) preferenciáitokat az internethasználat egyes formáit illetően. Az alábbiakban ebből szemelgetünk, remélem, találtok hasznosat, kedvetekre valót.

A csupasz tények előtt még el szeretnék mondani valamit, megelőzésképpen, hogy a laikusok ne kiáltsanak megkövezni-t utánam, mondván, hogy rájuk ez aztán tényleg nem jellemző. Ami persze meglehet, hiszen egy kérdőíves felmérés során nem mindenkit kérdezünk, hanem mintát veszünk, kb. úgy, mint a vérvételen, s a részből visszakövetkeztetünk az egészre, ebben az esetben 431 egyetemistából, a kolozsvári BBTE magyarul tanuló diákságára.

Az már nem újdonság, hogy szinte kivétel nélkül napi szinten használjátok a netet, a legtöbben a Facebookon és IWIWen rendelkeztek felhasználói profillal, és a HI5ra már csak 16%-otok emlékezik, viszont úgy tűnik, hogy a nem is olyan régi GOOGLE+ egyre népszerűbb, kiváltképp a lányok, valamint a kommunikációra és matek infóra járók körében. (Kb. minden ötödik magyar BBTEs a közgázra jár –ezt csak úgy zárójelben.)

Egy átlagos egyetemünkön tanuló diák adatlapján 500 ismerőst találunk, és 7%-nak van 1000-nél több ismerőse, akiknek többségével a valós életben 30% egyáltalán, vagy inkább nem tartja a kapcsolatot. S hogy mennyire jelentenek „tiszta hasznot” ezek az ismeretségek, azt az alábbi táblázatban böngészni lehet.

Mellesleg egy bizalmatlan generáció vagyunk, háromnegyede a megkérdezetteknek bízik teljes mértékben a családjában, viszont az ismerőseiben csak inkább bízik, és a csoporttársakban még ennél is kevesebben (56%), a szomszédokról nem is beszélve, bennük a legtöbben (63%) nem bíznak, talán mert az internetezés mellett, nem jut idő velük ismerkedni. Pedig néha jól jönne, ha valakire rábízhatnád a közköltség kifizetését, mert épp „nincs időd”, vagy már az is nagy áldás, ha a szomszéd barátsággal tolerálja a házibuliidat. Nos, szerintem megéri emberszámba venni őket, legalább annyira, mint azokat a FB ismerősöket, akikkel szinte sosem találkozol.

Bevallásotok szerint, legtöbben családi események alkalmával készült fotókat, valamint haverokkal partyzós és kirándulásokat megörökítő képeket osztotok meg FB oldalatokon, és elég népszerűek olyan szórakoztató oldalak képei, postjai is, mint a 9GAG, vagy a Demotiváló, amint a mellékelt ábra mutatja. De ki gondolta volna, hogy saját sexy képekkel és értéktárgyakkal oly kevesen dicsekednek? 

Nemek tekintetében a fiúk több képet tesznek közzé, parti – haverok és értéktárgyak kategóriákban, ugyanakkor a lányok kirándulásokat és családjukat prezentáló képekből raknak fel többet. A Facebook legnépszerűbb találmányának mind két nem esetében a likeolás lehetősége bizonyult, ugyanakkor a lányok körében nagyobb népszerűségnek örvendett a chatelés, commentelés, és többen használják cseverészésre is az oldalt. A fiúk inkább információ, reklámok megosztásra használják, és köreikben népszerűbb a flörtölés valamint a bökdösés (poke) viszont meg kell jegyezni, hogy nem ezek a Facebook nyújtotta legnépszerűbb lehetőségek.

Mennyire figyelünk az adatbiztonságra? Válaszaitok szerint, négyötöd rész profilja szerkesztése során nem tette közzé sem lakcímét, sem telefonszámát és bemutatkozót sem írt magáról; vallási meggyőződését szabadidős tevékenységeit sem jelölte meg a válaszolók fele. Iskoláját/munkahelyét, valamint jelenlegi lakóhelyét kb. 50% osztotta meg az ismerősökkel, és egyharmad tette ezt láthatóvá mindenki számára. Egyharmad rész közzétette családi állapotát ismerősei számára és ennél valamivel több (40%) megadta internetes elérhetőségét is.

Mindenki tölt, és vajmi kevesen fizetnek, ők a jobb anyagi helyzetben lévők. Ez sem újdonság, viszont minden ötből egy elmondhatja, hogy fizetett már azért, amit letöltött, ez leginkább zene és film, s még dokumentumfilmet is gyakrabban tölt a tudományra éhes egyetemista, mint könyvet.

A köztudatban jelenlevő válság ellenére átlag 300 lej zsebpénzt költöttek el havonta, és a lakásfenntartásra még további 265 lejt. A nagyobb büdzsével rendelkezők gyakrabban élnek az internetes szállásfoglalás, vásárlás és internetes banki ügyletek rendezésének lehetőségével, utóbbit leginkább az egyetemet végzett apukák gyerekei preferálják.

  

Érdemes még megjegyezni, hogy a Facebookhasználatot (használja-e az illető a FB nyújtotta különböző lehetőségeket, mint chat, comment, like, poke, infómegosztás, eseményszervezés, csoport létrehozása stb.) befolyásolják olyan tényezők, mint a családi háttér - a szülők végzettsége és az anyagi helyzet révén, a lakáshelyzet, az életkor, valamint, hogy az illető hányadik évfolyamon tanul, viszont nincsenek nemi és településtípusok (falu-város) szerinti különbségek. Vagyis, magasabb iskolai végzettségű apát magának tudó, több zsebpénzzel rendelkező kint- vagy kollégiumban lakó, első és másodéves egyetemista gyakrabban él a fenti lehetőségek legtöbbjével, annál a társánál, akinek szülei szakiskolát vagy ennél kevesebb osztályt jártak, az átlagnál alacsonyabb anyagiakkal rendelkeznek, szüleikkel laknak, vagy ingáznak, valamint végzősök, vagy mesteri képzésben vesznek részt. Bár az életkorok közti különbségek nem tértek el jelentős mértékben, - jellemzően ’89 és ’92 között születettek (80.2%), átlagban 22 évesek – azt találtuk, hogy a korévek csökkenésével a használat szisztematikusan növekedett, tehát a fiatalabbak (’91 – ’92 között születettek) intenzívebb használói a Facebooknak.

Vita Emese
II.év, szociológia.