A diákok és a Facebook
Vita Emese
Vita Emese
II.év, szociológia.
Kedves kolozsvári Y-ok (és nemcsak)!
A tavasszal internet- és Facebookfelhasználásról faggattunk benneteket, túl a számokon – mennyi időt töltötök a virtuális térben, hány FB ismerősötök van, milyen gyakorissággal töltötök le különböző tartalmakat, mennyi zsebpénzből tengetitek az egyetemista életet – arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyennek ítélitek meg cybertérbeli ismeretségeitek minőségét, és milyen tényezők befolyásolják (szülők végzettsége, anyagi helyzet) preferenciáitokat az internethasználat egyes formáit illetően. Az alábbiakban ebből szemelgetünk, remélem, találtok hasznosat, kedvetekre valót.
A csupasz tények előtt még el szeretnék
mondani valamit, megelőzésképpen, hogy a laikusok ne kiáltsanak megkövezni-t utánam,
mondván, hogy rájuk ez aztán tényleg nem jellemző. Ami persze meglehet, hiszen
egy kérdőíves felmérés során nem mindenkit kérdezünk, hanem mintát veszünk, kb. úgy, mint a
vérvételen, s a részből visszakövetkeztetünk az egészre, ebben az esetben 431
egyetemistából, a kolozsvári BBTE magyarul tanuló diákságára.
Az már nem újdonság, hogy szinte kivétel
nélkül napi szinten használjátok a netet,
a legtöbben a Facebookon és IWIWen rendelkeztek felhasználói profillal, és a
HI5ra már csak 16%-otok emlékezik, viszont úgy tűnik, hogy a nem is olyan régi
GOOGLE+ egyre népszerűbb, kiváltképp a lányok, valamint a kommunikációra és
matek infóra járók körében. (Kb. minden ötödik magyar BBTEs a közgázra jár –ezt
csak úgy zárójelben.)
Egy átlagos egyetemünkön tanuló diák
adatlapján 500 ismerőst találunk, és 7%-nak van 1000-nél több ismerőse, akiknek
többségével a valós életben 30% egyáltalán, vagy inkább nem tartja a
kapcsolatot. S hogy mennyire jelentenek „tiszta hasznot” ezek az ismeretségek,
azt az alábbi táblázatban böngészni lehet.
Mellesleg egy bizalmatlan generáció
vagyunk, háromnegyede a megkérdezetteknek bízik teljes mértékben a családjában,
viszont az ismerőseiben csak inkább bízik,
és a csoporttársakban még ennél is kevesebben (56%), a szomszédokról nem is
beszélve, bennük a legtöbben (63%) nem bíznak, talán mert az internetezés
mellett, nem jut idő velük ismerkedni. Pedig néha jól jönne, ha valakire
rábízhatnád a közköltség kifizetését, mert épp „nincs időd”, vagy már az is nagy
áldás, ha a szomszéd barátsággal tolerálja a házibuliidat. Nos, szerintem
megéri emberszámba venni őket, legalább annyira, mint azokat a FB ismerősöket,
akikkel szinte sosem találkozol.
Bevallásotok szerint, legtöbben családi
események alkalmával készült fotókat, valamint haverokkal partyzós és
kirándulásokat megörökítő képeket osztotok meg FB oldalatokon, és elég
népszerűek olyan szórakoztató oldalak képei, postjai is, mint a 9GAG, vagy a
Demotiváló, amint a mellékelt ábra mutatja. De ki gondolta volna, hogy saját
sexy képekkel és értéktárgyakkal oly kevesen dicsekednek?
Nemek tekintetében a fiúk több képet tesznek közzé, parti
– haverok és értéktárgyak
kategóriákban, ugyanakkor a lányok
kirándulásokat és családjukat
prezentáló képekből raknak fel többet. A Facebook legnépszerűbb találmányának
mind két nem esetében a likeolás
lehetősége bizonyult, ugyanakkor a lányok körében nagyobb népszerűségnek
örvendett a chatelés, commentelés, és többen használják
cseverészésre is az oldalt. A fiúk inkább információ, reklámok megosztásra
használják, és köreikben népszerűbb a flörtölés valamint a bökdösés (poke) viszont meg kell jegyezni, hogy
nem ezek a Facebook nyújtotta legnépszerűbb lehetőségek.
Mennyire figyelünk az adatbiztonságra?
Válaszaitok szerint, négyötöd rész profilja szerkesztése során nem tette közzé
sem lakcímét, sem telefonszámát és bemutatkozót sem írt magáról; vallási
meggyőződését szabadidős tevékenységeit sem jelölte meg a válaszolók fele. Iskoláját/munkahelyét, valamint jelenlegi lakóhelyét kb. 50% osztotta meg az ismerősökkel,
és egyharmad tette ezt láthatóvá mindenki számára. Egyharmad rész közzétette családi
állapotát ismerősei számára és ennél valamivel több (40%) megadta
internetes elérhetőségét is.
Mindenki tölt, és vajmi kevesen fizetnek,
ők a jobb anyagi helyzetben lévők. Ez sem újdonság, viszont minden ötből egy
elmondhatja, hogy fizetett már azért, amit letöltött, ez leginkább zene és
film, s még dokumentumfilmet is gyakrabban tölt a tudományra éhes egyetemista,
mint könyvet.
A köztudatban jelenlevő válság ellenére átlag
300 lej zsebpénzt költöttek el havonta, és a lakásfenntartásra még további 265
lejt. A nagyobb büdzsével rendelkezők gyakrabban élnek az internetes
szállásfoglalás, vásárlás és internetes banki ügyletek rendezésének
lehetőségével, utóbbit leginkább az egyetemet végzett apukák gyerekei
preferálják.
Érdemes még megjegyezni, hogy a
Facebookhasználatot (használja-e az illető a FB nyújtotta különböző
lehetőségeket, mint chat, comment, like, poke, infómegosztás, eseményszervezés,
csoport létrehozása stb.) befolyásolják olyan tényezők, mint a családi háttér -
a szülők végzettsége és az anyagi helyzet révén, a lakáshelyzet, az életkor,
valamint, hogy az illető hányadik évfolyamon tanul, viszont nincsenek nemi és
településtípusok (falu-város) szerinti különbségek. Vagyis, magasabb iskolai
végzettségű apát magának tudó, több zsebpénzzel rendelkező kint- vagy
kollégiumban lakó, első és másodéves egyetemista gyakrabban él a fenti
lehetőségek legtöbbjével, annál a társánál, akinek szülei szakiskolát vagy
ennél kevesebb osztályt jártak, az átlagnál alacsonyabb anyagiakkal
rendelkeznek, szüleikkel laknak, vagy ingáznak, valamint végzősök, vagy mesteri
képzésben vesznek részt. Bár az életkorok közti különbségek nem tértek el
jelentős mértékben, - jellemzően ’89 és ’92 között születettek (80.2%), átlagban
22 évesek – azt találtuk, hogy a korévek csökkenésével a használat
szisztematikusan növekedett, tehát a fiatalabbak (’91 – ’92 között születettek)
intenzívebb használói a Facebooknak.
II.év, szociológia.