2012. szeptember 14., péntek

Felekezeti adatok – népszámlálás 2011


Kiss Dénes

Napvilágot láttak a remélhetőleg végleges népszámlálási adatok a vallási hovatartozásra vonatkozóan. Az adatok községsoros bontásban a romániai népszámlálások honlapjáról tölthetők le, még községsoros bontásban is - utóbbiak egészen pontosan INNEN tölthetők le. És mivel ilyen részletességű adatokat nem szoktak ingyen nyilvánosságra hozni, érdemes letölteni, nehogy még eltűnjön.


Az országosan összesített adatokat az alábbi táblázatban láthatjuk, együtt a legutóbbi két népszámlálás eredményeivel. Sajnálatos módon az előző népszámlálásokhoz képest ezúttal kevesebb felekezet adatait kaptuk meg, így például számos kisebb tagságú történelmi egyház hívei (köztük az unitáriusok és a muzulmánok is) a „más vallású” gyűjtőkategóriába kerültek.


1992
2002
2011
Változás (%)
 2002-2011

Ortodox
19.752.803
18.817.975
16.367.267
-13,0
Római-katolikus
1.161.942
1.026.429
869.246
-15,3
Görög-katolikus
223.327
191.556
160.275
-16,3
Református
802.454
701.077
600.970
-14,3
Pünkösdista
220.824
324.462
367.938
13,4
Baptista
109.462
126.639
118.003
-6,8
Hetednapi Adventista
77.546
93.670
85.902
-8,3
Más vallású
369.307
366.083
344.299
-5,9
Vallás nélküli és ateista
34.645
21.349
45.114
111,3
Nem nyilatkozott
8.139
11.734
84.753
622,3
Teljes lakosság
22.760.449
21.680.974
19.043.767
-12,3



Az általános lakosság-fogyás közepette nem meglepő, hogy a legtöbb vallási közösség tagsága is csökkent. E csökkenés mértéke azonban eltérő az egyes egyházak esetében. A történelmi egyházak tagsága kivétel nélkül csökkent, az ország átlagos lakosság-fogyását kicsit meghaladó mértékben. Míg az ország lakossága 12,3 százalékkal csökkent, az ortodoxok 13%-al, a római katolikusok 15,3 százalékkal, a reformátusok14,3 százalékkal fogytak. Legnagyobb mértékben a görög-katolikusok száma csökkent, ami valószínűleg a görög-katolikusok kedvezőtlen korszerkezetével – az átlagnál öregebb tagságukkal – is magyarázható.

Az evangelikál egyházak közül a baptisták és adventisták száma szintén csökkent, de a történelmi egyházaknál kisebb mértékben 8,8 illetve 8,3 százalékkal.

A nagy kivétel ezúttal is a pünkösdi egyház, amelynek tagsága a román exodus ellenére tovább nőtt, elérve a 367 ezret.

Az, hogy a fentiektől különböző egyházakat mind egy kalapba helyezték, nagy statisztikusi vakságról árulkodik. Ez a kategória ugyanis így a lehető legkülönbözőbb vallási közösségeket tartalmazza, több évszázados multú történelmi egyházaktól kezdve az új vallási mozgalmak legkülönbözőbb eseteiig. Azt, hogy e „halmaz” egészében szintén fogyott, valószínűleg néhány viszonylag nagyobb történelmi egyháznak tudható be. Az ide besorolt unitárius egyház tagsága valószínűleg a többi magyar egyházhoz hasonló mértékben fogyott. A muzulmánokról csak találgatni tudunk, számuk a jelentős xoraxai (muzulmán roma) népessség valószínűleg magasabb természetes szaporulatának köszönhetően megtörténhet, hogy tovább növekedett (2002-ben a 66 ezer muzulmán volt az országban, a rendszerváltás utáni húsz százalékos növekedés eredményeként). Korábban szintén növekedett az órítúsú keresztények száma is, és ez valószínűleg most sem történt másként. Az ezeken kívüliek – köztük sok kedélyborzoló, és ezért számban túlbecsült új vallási mozgalommal – valószínűleg továbbra sem produkáltak jelentős növekedést. De mindez, adatok híján, természetesen csak találgatás.

A reformátusok legnagyobb arányban Dél-Erdélyben fogytak – Temes, Hunyad és Szeben megyében a reformátusok száma egyharmaddal csökkent, Krassó-Szörényben majdnem felével.


A római katolikusok 27,2 százaléka (236 ezer személy) Erdélyen kívüli, zömmel moldvai. Mivel a moldvaiak az országos átlagnál nagyobb mértékben távoztak külföldre, a moldvai katolikusok is nagyobb mértékben fogytak, 18,9 százalékkal. Az erdélyi, zömmel magyar katolikusok fogyása viszont ennél lényegesen kisebb, csak 13,9 százalékos, azaz a reformátusokénál kisebb. Megyénként nézve a fogyás esetükben is a dél-erdélyi szórványban a legnagyobb, ám a reformátusokénál kisebb mértékű.



És végül egy pillantás a számbelileg gyarapodó pünkösdiek területi megoszlására: az alábbi térkép alapján megkockáztatható egy olyan kijelentés, hogy a pünkösdizmus elsősorban erdélyi jelenség, kisebb mértékben Észak-Moldvai. És mint korábbról már tudjuk, elsősorban román, másodsorban roma jelenség. A protestantizmus román formája.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése