Barátság a társadalomban – a socio.hu legújabb száma
 |
| Forrás: Pixabay |
A szerkesztők szerint a barátság témája indokolatlanul mellőzött a szociológiában, pedig a családtagok mellett ők is lényeges szereplői az emberek közeli kapcsolathálózatának, emiatt fontosnak tartották, hogy a folyóirat legújabb száma ezzel a kérdéskörrel foglalkozzon. Mivel a barátság fogalma kulturálisan változó, sokféle szempontból vizsgálható téma, az elsődleges céljuk az volt, hogy olyan írásokat is megjelentessenek, amelyek más társadalomtudományok prizmáján keresztül és különféle módszertani megközelítéssekkel járják körül a témát, így segítve elő a mélyebb megismerést. Ez részben sikerült, ugyanis a négy megjelentetett tanulmányban a szociológiai megközelítés mellett megjelenik a néprajzi- és kulturális antropológiai megközelítés is.
A legújabb szám egy bevezető részből, a barátság blokk négy tanulmányából és a magyar bortermelők és az intézményi vállalkozók kapcsolatáról szóló tanulmányból, valamint Az emlékezet, a politika, a kritikus című véleménynyilvánításból áll.
Albert Fruzsina, Dávid Beáta és Tóth Gergely Hány barátja van önnek? c. tanulmánya a barátok számának alakulását vizsgálja 1986-2018 között nyolc reprezentatív kutatás segítségével. A tanulmány fő eredményei közül megemlítenék néhányat:
- Az életkor növekedésével csökken, az iskolai végzettség emelkedésével pedig nő a barátok száma
- 2018-ra eltűnik a nem differenciáló hatása a barátságokban
- A barát számok eloszlása és a baráttal egyáltalán nem rendelkezők arányának ingadozása arra enged következtetni, hogy az évek során folyamatosan változott a barátság köznapi definíciója
- Csökkent a barátot nélkülözők aránya és a kiterjedt baráti körrel rendelkezők szám is
A második írás Balázs András a budapesti VIII. kerület Magdolna negyedben élő roma szegény családok társas kapcsolatait és baráti viszonyait vizsgálja, amelyben a szerző arra keresi a választ, hogy a Magdolna negyed mikroszegregátumai és a külvilág között van-e átjárás földrajzi és társadalmi értelemben, illetve tapasztalható-e eltérés a nők és a férfiak kapcsolatszerkezetében. A kutatás során alkalmazott módszerek: félig strukturált interjú, résztvevő megfigyelés és terepnapló. A tanulmány néhány konklúziója:
- Az itt élők baráti és munkajellegű viszonyaik az intézményes kapcsolatok hiánya miatt a rokonsági és szomszédsági kapcsolatokra szűkült
- A nők a férfiakkal szemben heterogénebb baráti-ismeretségi viszonyokkal rendelkeznek, ugyanis a férfiak többnyire rokonsági-szomszédsági alapon szerveződő munkásbrigádokban dolgoznak, míg a nők a fővárosi szolgáltató alkalmi munkavállalóiként vegyesebb társadalmi-etnikai összetételű munkaközösségekben
A következő Séri Tamás A szomszédom a barátom c. dolgozata, amiben a szerző nagyrészt néprajzi forrásokat felhasználva vizsgálta a lokalitás barátságszervező erejét, a szomszédság és a barátság kapcsolatát, mindezt Hajdúdorog 1940-es éveinek paraszti társadalmában. Mivel a kapcsolat napi szintű volt, összefogtak a mezőgazdasági munkában, valamint egymást kölcsönösen segítették, így felértékelődött a szomszédság értéke, aminek funkciói a barátság funkcióival szinte azonosak. Konklúzió: a mobilitás alacsony szintje, a mindennapi kapcsolattartás lehetősége és a szomszédság közelsége a bajban hozzájárul a lokalitás szerepének felértékelődéséhez.
A negyedik, Hol vannak a testvérek? c. tanulmány a roma barátságok alakulását, az őket körülvevő személyes kapcsolathálózatot vizsgálja 2004-ben és 2019-ben, szerzők: Dávid Beáta, Komolafe Cinderella, Lukács J. Ágnes, Schutzmann Réka és Tóth Gergely. Az adatfelvétel mindkét esetben kérdőíves kutatással történt. Érdekes eredmények:
- A 2019-es roma minta kapcsolathálózata egyre inkább hasonlít a többségi társadaloméhoz, vagyis:
- Kisebb baráti körök
- Bizalmas kapcsolataik között egyre alacsonyabb a rokonsági kapcsolatok aránya
- A társas izoláció számának növekedése
- Az iskolázottsági és gazdasági mutatók javulása csak szűk rétegnek kedveznek kapcsolati erőforrások szempontjából
- A roma társadalom legszegényebb rétegei még inkább a perifériára sodródnak és elszigetelődnek, mivel roma kapcsolataikra is egyre kevésbé támaszkodhatnak
A socio.hu Társadalomtudományi Szemle következő különszáma a gondoskodás(hiány) témaköréhez fog kapcsolódni, absztraktokat 2021. január 31-ig lehet beküldéni, az elkészült tanulmányok leadási határideje pedig 2021. április 30.
írta: Bocz Henrietta
