A víz szerepe a Fiság lokját alkotó falutízesek társadalmi, gazdasági, kulturális szervezettségében

A fenti címmel Domokos Lívia és Tímár Kinga, a csíkszeredai Joannes Kajoni Szakközépiskola XII-es diákjai írtak dolgozatot, mellyel a 2014-es TUDEK szociológia szekciójának dícséretét érdemelték ki. A blogunk számára Duduj Szilvia foglalta össze a dolgozatot

A tanulmány tárgya az életet adó vízhez kapcsolódó Teremtett világ, az a Teremtett világ, amelyet a Fiság lokját alkotó tízesek lakosai jól meghatározott, pragmatikus össztársadalmi rendezőelvek alapján formáltak a maguk szükségleteire. Ezek a rendezőelvek érvényesek a természethez és egymáshoz fűződő kapcsolataikra, a gazdasági szervezettségre, a szűkebb-tágabb közösségek fejlődésére, fennmaradására. A víz, mint a létfenntartó környezeti rendszer egyik nélkülözhetetlen eleme, megadja az alapot egyrészt a gazdasági tevékenységnek, másrészt az emberi rendszerek, a közösségek fejlődéséhez.

A tanulmány ennek szellemében röviden ismerteti a Fiság lokját alkotó tízesek földrajzi helyzetét, a székely falutízesek jelentéstartalmát, genezisét, a tízesek társadalmi, gazdasági, kulturális szervezettségét, összetartó erejét, amelyből kiemeljük, illetve elemezzük a hidrológiai adottságokat, a Fiság vizéhez kapcsolódó legjellemzőbb, illetve a legáltalánosabban előforduló szerveződések értékhordozó voltát.

Munkájuk során elsődleges és másodlagos kutatási módszereket egyaránt alkalmaztak. Az elsődleges kutatás keretében a kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtő módszerek közül az irányított interjút alkalmazták. A másodlagos kutatás során tanulmányozták a település kialakulását, fejlődését bemutató elemzéseket, szakmunkákat. A szakirodalom tanulmányozását a térképek tanulmányozásával és a helyszíni terepmegfigyeléssel egészítették ki.

Az a terület, ahol a víz és a geomorfológiai formakincs arányaiban egymást szervesen kiegészítő tájpotenciált hozott létre, a székelyföldi Alcsíki-medence északkeleti részét üli meg. A gyors folyású Fiság pataka Ménaságújfalu, Csíkszentgyörgy, Bánkfalva tízeseit szeli át. A völgy kissé félreeső faluja, Kotormány, amely természetföldrajzilag, illetve történetileg szintén a Fiság-völgyéhez tartozik. 

A Fiság lokját alkotó tízesek Székelyföld térszerkezetében

Csíkmenaság és Pottyand szintén a Fiság vízgyűjtőjéhez tartozik, de a mai napig őrzi a térbeni elkülönülését, az archaikus településszerkezetet (térben is elkülönülő tízes), illetve településmorfológiát.

A tízesek kialakulását a természeti adottságok és a történeti realitás determinálta. Ugyanis a természeti adottságok keretein belül alakította ki az ember a tízest, és nagy valószínűséggel a honfoglalás diktálta szükségszerű védelem gyökeréhez vezethető vissza a genetikája. Maga a természet, illetve a székely küldetés (határvédelem, katonáskodás) a helyére tette az embert. Össze kellett fogni ahhoz, hogy a természet és az ellenség erejével megbirkózzanak, fennmaradjanak. Ezért a székelyeket vérségi alapon a legkisebb hadi egységekbe telepítették le. A tízes integráló erőként hatott, a kommunitás szintjén egységbe foglalta a lakóit; a kis autonóm szervezeti forma a jogok és kötelezettségek hordozóivá vált (Ambrus, 2012).

A tízesek lakói a mosáshoz, állatitatáshoz általában a patak vizét használták. Az iváshoz és főzéshez szükséges elsődleges vízszerzési lehetőséget a természetes édesvízforrások és ásott kutak jelentették. Mivel a tízes összes lakóházának telkén nem ástak kutat, a vízzel való ellátásban a tízes-kútnak jutott szerep. Ezek a kutak több családot (10-20) magukban foglaló kútközösségeket alakítottak ki. A tízes-kutak legtöbbször a kiszélesedett téren, utcaelágazásokban kaptak helyet.

Közös tízes-kutak a települések térszerkezetében

A Fiság-patak mentén a különböző nagyságú, kőből vagy fából épült hidak és pallók biztosítják az átkelést. A nagy megterhelés, az árvizek pusztítása miatt ezeket rendszeresen javítani kellett. Karbantartásuk, gondozásuk az adott tízes feladata volt, amit legtöbbször szintén kalákában végeztek el. Úgy is megfogalmazható, hogy a híddal rendelkező tízes társadalma hídközösségekre tagolódott. A hídközösségek hídbírót választottak,  ő irányította a munkálatokat. Ezeket a hídközösségeket a kiváló néprajzkutató, Bárth János térképen is ábrázolta, megnevezte.

A csíkszentgyörgyi Jenőfalva tízes hídközösségei 

A XX–XXI. század fordulóján – a kor igényének megfelelően – a Fiság lokját alkotó tízesek ún. vízvezető közösségekbe szerveződtek. Ekkorra ugyanis egyre nagyobb igény mutatkozott a vezetékes vízre. A helyi önkormányzat azonban anyagi okok miatt, illetve a centrális vezetés átka miatt nem vállalkozhatott a tízeseket átfogó vízvezeték megépítésére. Ezért azok a tízesek, amelyek felismerték a hagyományos közösségi szerveződés előnyeit, önerőből igyekeztek kihasználni a természeti környezet kínálta lehetőséget. Sorban alakultak a több családot átfogó (5-30 család) vízvezető közösségek, amelyek kalákamunkával juttatták el a környező hegyek forrásainak vizét a csoportosulás tagjainak házaihoz. 

Monyasd patak vízvezető közösségének sematikus ábrája

Annak ellenére, hogy a tízes-közösségek veszítettek jelentőségükből, szerepkörükből, a tízes mint önálló települési egység ma is létezik. Sok változáson ment át, ugyanakkor sok mindent megtartott. Következésképpen tételesen megállapítható, hogy egy település történetiségét nemcsak az írott okleveles adatok segítségével tudjuk leírni, hanem az említett társadalmi, gazdasági, kulturális szervezettségével, hitével. A tízesek lakosságának összefogása, közösségi szerveződésének modellje felelet lehet a XXI. század több szálon futó (általános településfejlesztési, népességi, kulturális, építészeti, szociológiai, gazdasági, politikai stb.) elméleti és gyakorlati kihívásaira.