Korog a Föld gyomra!


   
    A Földön folytonosan próblémák, igazságtalanságok és nem csupán meghitt, boldog pillanatok sokaságában élünk. Sokan elcsépeltnek vagy már nem is akkora szenzációnak tekintjük az éhezést, de azt gondolom talán azért, mert nem is látjuk miről van igazán szó.

Becsky Panna írása

  Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organization) 1979-ben, Rómában nyilvánította október 16-át az Élelmezési Világnapnak. A FAO javaslatára minden évben különböző központi tematikával kerül megrendezésre, például: falusi szegénység, halászat és halászközösségek, természet változatosságának kiaknázása, víz az életért, nők táplálják a világot, fiatalok az éhezés ellen. A FAO szerint 37 ország van kritikus állapotban, és szorul állandó jelleggel nagy mennyiségű élelmiszersegélyre. Az International Food Policy Research Institute Globális Éhség-indexén ennél több ország szerepel az éhínség 5 kategóriájában. A listán Románia is rajta van, pontosabban az “ alacsony szintű éhínség ” kategóriában.


 Az utóbbi húsz évben 8 százalékról 5-re csökkent az éhezők aránya Romániában – derül ki az INACO – Kezdeményezés a versenyképességért civil szervezet jelentéséből, amely szerint a jelenlegi iramban még három évtizedre lesz szükség hazánkban az éhezés teljes felszámolásához. Az INACO szerint az élelmiszer-biztonság szempontjából rendkívül fontos a mezőgazdaság felelősségteljes fejlesztése. Romániának 13 millió hektár mezőgazdasági területe van, amivel az Európai Unióban a hatodik helyen áll. A román társadalomnak a minőségi gazdasági növekedésre kellene törekednie, amely az emberi, társadalmi és környezeti dimenziót tartja szem előtt. 

  • “Szélsőséges mértékű éhínség”: Kongó, Csád, Eritrea, Haiti, Burundi
  • “Veszélyes szintű éhínség”: India, Nepál, Vietnám, Jemen, Etiópia, Szudán, Niger, Madagaszkár, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Angola, Burkina Faso, Togo, Libéria, Közép-Afrikai Köztársaság, Sierra Leone, Bissau-Guinea, Bangladesh, Kelet-Timor, Comore-szigetek
  • “Súlyos éhínség”: Guatemala, Bolívia, Mongólia, Pakisztán, Mianmar/Burma, Indonézia, Fülöp-szigetek, Namíbia, Botswana, Lesotho, Szváziföld, Malawi, Kongó, Kamerun, Nigéria, Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Guinea, Szenegál, Mali, Mauritánia.
  • “Mérsékelt szintű éhínség”: Honduras, Nicaragua, Panama, Venezuela, Guyana, Suriname, Kolumbia, Ecuador, Peru, Paraguay, Marokkó, Gabon, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kína, Szíria, Thaiföld, Dél-Afrikai Köztársaság
  • “Alacsony szintű éhínség”: Mexikó, Brazília, Kuba, Costa Rica, Chile, Argentina, Uruguay, Szlovákia, Románia, Horvátország, Bosznia, Macedónia, Bulgária, Törökország, Irán, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Moldova, Egyiptom, Tunézia, Líbia, Algéria, Kirgizisztán, Malajzia.
       No és akkor, hogy is áll mindez gazdasági nézőpontból? Elemzők úgy vélik, a gazdasági válság miatt az éhínség felszámolására csak akkor tudnak több pénzt fordítani a deficittel és magas munkanélküliséggel küszködő “gazdag országok”, ha átideologizálják a szegénység leküzdését célzó segélyezést, és a biztonsági kiadások közé csoportosítják. A széles néprétegeken eluralkodó éhínség tömeges elvándorláshoz és háborúkhoz is vezethet, vagyis nemzetközi, regionális konfliktusok kirobbantója lehet. A francia forradalom óta tudjuk, az éhezés azonnali mozgósító erő.  A szegénység továbbá melegágya a demagógiának, és a terrorizmus felé fordítja a kétségbeesett elméket. Az iskolai élelmiszer programok (fejenként napi 25 dollárcentért) többet érnek a terrorizmus elleni küzdelemben, mint a robbanófejes rakéták, hangoztatják egyes szakértők.

 A baj nagy, sőt fokozódik:
  • 950 millió embernek nincs mit ennie. A legújabb számítások szerint a létminimumon (napi 2 dolláron) vagy az alatt élők száma már elérte a 1,3 milliárdot is.
  • Naponta 24 000 ember hal éhen a világban. Évente 25 millióval nő az ínséget szenvedők száma.
  • Világszerte 300 millió gyerek nem kap a szervezete fejlődéséhez szükséges táplálékot. Évente 11 millió kisgyerek hal meg éhség vagy alultápláltság következtében.
  • A hagyományosan polgárháború sújtotta övezetekben, mint például Szudán, a gyerekek 60 százaléka marad élelem nélkül.
  • Az alultápláltság több embert öl meg, mint az AIDS, a TBC,  a malária és más világjárványok együttvéve.
  • 64 millió ember süllyedt vissza ismét a szegénységbe a 2008-as gazdasági válság miatt, a segélyezést ugyanis az elsők között csökkentik, ha recesszió és deficit van a fejlett világban. Vajon mi várható a 2020-as válságtól?
  • India: a világon legnagyobbnak számító, 1,3 milliárd dolláros gyermekélelmezési program dacára a gyerekek 42,5 százaléka alultáplált. Ez a legszegényebb afrikai országok szintjére utalja a gazdaságilag egyébként dinamikusan fejlődő Indiát.
     Vezető amerikai techcégek – a Google, az Amazon és a Microsoft – állításuk szerint feltaláltak egy rendszert, amely a mesterséges intelligencia segítségével jelzi előre, hol várható éhínség, ezáltal elősegítve a gyors és hatékony beavatkozást, mielőtt tetőzni kezd a válság. A korai figyelmeztetés megelőzheti az éhínség kiterjedését. A rendszer monitorozza a környezeti tényezőket, például a természeti katasztrófákat és a szárazságot, valamint a mezőgazdasági termelés adatait és a fegyveres konfliktusokat. Ezáltal ismeri fel az élelmiszerhiány fenyegető jeleit. A Famine Action Mechanism néven emlegetett rendszert beavatkozási és adakozási akciótervekkel összhangban működtetnék. Amikor az algoritmus jelez, a mechanizmus beindul. Az óriáscégek a Világbankkal, az ENSZ-szel és Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával Dél-Szudánban, Nigerben, Maliban, Csádban és Szomáliában tesztelik a rendszert.
   
   Talán elmondhatjuk, hogy a fejlett világot, így az észak-amerikai és az európai kontinenst ez a kérdés kevésbé, pontosabban sokkal szórványosabban és kisebb arányban érinti. Ebben a térségben a szakemberek egyre inkább éppen az ellenkezőjére, a kóros túltápláltságra és az ebből eredő betegségekre, a magas vérnyomásra és a mozgásszervi problémákra hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva a helyes táplálkozás, a kiegyensúlyozott életmód fontosságát. Mindazonáltal az alultápláltság problémája nálunk Európában sem teljesen ismeretlen. De mindent összegezve, azt gondolom látványosan megmutatkozik, mekkora egyenlőtlenségek vannak az élelmiszer elosztásban és az élelmezésre szánt összegekben világszerte.



Népszerű bejegyzések