2017. március 3., péntek

Kastély a faluban

Kísérlet az épített örökség és annak társadalmi környezete közötti viszony vizsgálatára

Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy történelmi műemlékek – kastélyok, kúriák, várromok – hogy mehetnek tönkre egy élő faluközösség kellős közepén. Talán a csákigorbói kastély volt az egyik legdöbbenetesebb ilyen élményem, ahol még mindig impozáns fasor vezet egy romhalmazhoz. Na meg a nemrég vandalizmus áldozatává vált szentbenedeki, amely összetett épületegyüttesként szintén egy virágzó közösség központjában vált a műemlékvédelem szégyenévé. „Magyar múlt emléke román faluban, mi nem érthető itt”, intézhetnénk el a kérdést könnyűszerrel. Csakhogy ha szóba állunk a helyiekkel, hamar kiderül, hogy a kérdés nem ennyire egyszerű. „Tényleg, miféle vár ez?”, kérdezett rám egyszer egy sebesvári férfi, látva, hogy a várrom miatt lófrálok a falujukban. És a szentbenedeki kastély kapubástyájában lovakat, várárkában juhokat tartó parasztgazdáról sem hiszem, hogy nemzeti bosszú fűtené. Mi több, szinte mindenhol találkoztam olyan helybeliekkel is, akik határozottan látták a műemlékben rejlő értéket, és keserűen beszéltek a degradálódási folyamatról.