2015. április 14., kedd

Fogaink és fogorvosaink

A román egészségügyi rendszerben zajló tragikus folyamatokat mi sem jelzi jobban, mint a fogászatban kimutatható trendek. A Román Esztétikai Fogászati Társaság elemzése szerint az egy főre jutó átlagos fogászati kezelések évenkénti száma a 80-as években érte el a legmagasabb értéket, azóta folyamatosan csökken. A 2008-as érték (0,35) messze az 1970-es alá esett (1,09).  A csökkenés okai összetettek, gazdasági és társadalmi tényezők egyaránt meghatározzák. 



A fogászati szolgáltatások igénybevételében különösen erős a falusi és városi lakosság közötti válaszvonal, mivel falun a magán szolgáltatások igénybevételére kevesebb pénz jut. Így a fogorvosok is óvakodnak a falvakon történő befektetésektől, ahol a fogorvosok mindössze 12,7 százaléka tevékenykedig. 

A kutatás néhány megállapítása:

  • a lakosság 7O százalékának nincs meg az összes természetes foga, és ezek 3O százalékának az összes foga hiányzik
  • a 6 évesnél fiatalabb gyerekek 83 százalékának van lyukas foga, és ez az arány 18 éves korig eléri a 94 százalékot
  • a lakosság 32 százaléka nem tud normálisan étkezni a fog-problémái miatt
  • egy fogorvosra átlagosan 1725 páciens jut (összehasonlításként: Norvégiában ez az érték 833) 



2015. április 8., szerda

Barátok és ellenségek. Az IRES tanulmánya a román-magyar viszony percepciójáról

Az európai országok közül Magyarországot tartják a leginkább Románia ellenségének a románok, bár a két ország közti konkrét viszonyt kevésbé tartják rossznak. A Románián belüli román-magyar viszonyt ennél is jobbnak látják, a személyközi kapcsolatokban pedig meglepően elfogadóak, 71 százalékuk családtagként is elfogadna magyarokat. Magyar politikai jelöltre azért egyelőre inkább nem szavaznak.