2016. december 7., szerda

Kis társadalomrajz

Magyari Nándor László

A kritikai társadalomtudományok (az absztrakt elmélet és az absztrakt empirizmus pólusai között mozogva) többet tudnak a társadalmi átalakulások dinamikájáról, mint azt általában föltételezik, illetve – és mivel a politikum ellenérdekelt az általuk föltárt valóság napfényre kerülésében, és ezért elfedi, vagy legalábbis igyekszik fölülírni az egyre divatosabb populista/demagóg diskurzusaival – ez a tudás gyakran háttérben marad.

2016. július 27., szerda

A középiskolások sajátos önszerveződési formája, a diáktanács

Dániel Botond

„A demokráciát nem elegendő eltűrni, mint a diktatúrát. A demokráciát működtetni kell” (Bihari Mihály). Ezt a gondolatot válaszotta Pál Tamás szociológus, diákjogi szakértő, mozgalmár 1992-ben megjelent, „Igazlátó Nap” című, korszakalkotó könyvének mottójául. Bihari Mihály jogász, politológus, a Magyar Alkotmánybíróság egykori elnöke, idézett gondolataival nem volt egyedül. A rendszerváltás környékén Magyarországon neves humán szakértők – politológusok, jogászok, pszichológusok, pedagógusok, szociológusok – fejtették ki azon álláspontukat, hogy a demokráciát tanulni kell, és a demokráciára való nevelést már az ifjúkorban, az iskolában el kell kezdeni. Úgy gondolták, hogy az iskola feladata kell legyen, hogy a fiatalokat véleményük megfogalmazására, helyes képviseletére, környezetük életében és döntéseiben való aktív részvételre neveljék. Pál Tamásnak közvetlenül a rendszerváltás után két kötete is megjelent, amelyek nagyban meghatározták a magyarországi és romániai diákmozgalmak kialakulását és fejlődését. A „Diákönkormányzatok” és az „Igazlátó Nap” című könyvekben[i] elveket fogalmaz meg az iskolai diákönkormányzatok szükségességéről, feladatáról és gyakorlati technikákat is bemutat a létrehozásuk módjával, működtetésének módszereivel kapcsolatosan.

2016. június 23., csütörtök

A magyar futball-kudarc és -siker eltérő kontextusai. Szociológiai olvasatok a franciaországi EB kapcsán II.

Péter László

Érdekes érzés volt a Magyarország–Portugália labdarúgó mérkőzést nézni. Ugyanis folyamatosan bennem motoszkált egy másik meccs emléke. Ha őszinte vagyok, akkor mindent amit a tegnap láttam, azt egy másik meccs történéseivel szemben értelmeztem. Arra a mérkőzésre 1986 június 2-n került sor, a nagyon távoli Irapuato nevű mexikói városban, magasan a tengerszint felett. Az a bukás beteljesítése volt, ez a mostani pedig a jelek szerint egy szerencsésebb kimenetelű fejleménysor eddigi tetőpontjának is tekinthető. Hosszú volt az út idáig és nem csak a foci tekintetében!

2016. június 22., szerda

Szurkolói erőszak. Szociológiai olvasatok a franciaországi EB kapcsán I.

Péter László

Több rendbontásra került sor az EB csoportkörei alatt. Mit jelent mindez, milyen okai lehetnek? Az alábbiakban erre reflektálok, egy lehetséges elemzési keretben.

2016. április 24., vasárnap

Alternatív médiafogyasztás az ifjúság körében: a növekvő magyar YouTube közösség. Népszerű arcok, csatornák, közvetített értékek*

Csiszér Ödön
Mielőtt bővebben elmerülnénk a magyar YouTube közösség csatornáinak és közösségének megismerésében, vessünk egy pillantást világviszonylatban is a videó megosztó óriásra. A YouTube-t 2005 februárjában alapította három korábbi PayPal alkalmazott. 2006 novemberében a céget 1,65 milliárd dollárért vásárolta meg a Google Inc. Székhelye a kaliforniai  San Brunóban található. A feltöltött tartalmak között egyaránt megtalálhatók film- és tévéműsor részletek, zenei videók és házi készítésű videofelvételek is. A YouTube ugyan tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, de 2010-ben már percenként 24 óra videót töltöttek fel a felhasználók, így jóval nehezebbé vált elkerülni, hogy ne kerüljenek ki jogvédett anyagok az oldalra.

2016. február 19., péntek

Szakkollégiumok Kolozsváron

Bartha Zsuzsánna

A szakkollégiumok az erdélyi magyar egyetemi oktatás és diákélet közismert helyszínei, minden egyetemi központban megtalálhatók. Ennek ellenére e szervezeteknek tisztázatlan a viszonyuk a vonatkozó egyetemekkel, működésük gyakran nincs összehangolva az oktatás hivatalos kereteivel, különösen a vegyes tannyelvű egyetemeken. Ennek egyik oka az, hogy szakkollégiumok elterjedtségük ellenére kevéssé ismertek, kevés átfogó elemzés készült róluk. Írásomban megpróbálok átfogó képet nyújtani a kolozsvári szakkollégiumok kialakulásáról, ideológiájukról, az ezt övező megfontolásokról, e szakkollégiumok típusairól és funkcióiról. 

2016. február 14., vasárnap

A gyerekverésről a moralitáson túl

A Bodnariu házaspárnak a norvég gyermekvédelemmel való esete óta a gyerekek testi fenyítéssel történő nevelésének kérdése úgy tűnik elérte a tömegek érzékenységének szintjét. A sajtó felületes figyelése alapján azt mondanám, hogy az ügyben a lakosság nagy része nyíltan vagy hallgatólagosan a Bodnariu házaspárral szimpatizált, és a testi fenyítést (legalábbis annak enyhébb formáit) maga is elfogadhatónak tartja. 

2016. január 27., szerda

"Van egy mondás,miszerint három féle antropológus van: olyan aki egy helyen végzett terepmunkát, aki két helyen, és Fredrik Barth"

A kép forrása: http://hyllanderiksen.net/
Pár napja húnyt el Fredrik Barth, 87 éves korában. A fegyelmezett terepmunkáriól és elméleti műveiről egyaránt híres norvég antropológus az alábbi, Werner Sperschneider által rendezett portréfilmben személyes életéről, akadémiai karrierjéről és tudományos munkájának eredményeiről beszél. A filmben láthatjuk az antropológust egyetemi előadás közben, és Oslo-i személyes környezetéről is képet alkothatunk az.

Fredrik Barth 1928-2016