2015. december 3., csütörtök

Ki a kufár? A legitimitások hierarchiája és a templom

Nem mindennapi rendezvény kapcsán jártam nemrég a Dónát-úti református templomban. A Makovecz-tervezte épületben a Héttorony-fesztivál kolozsvári kiadására került sor. A magyar népzene és világzene népszerűsítésére törekvő, valamint a figyelmet zene és építészet kapcsolatára irányítani igyekvő esemény gyakorlatilag egy színvonalas népzene-fesztiválra sikeredett, felléptek a palatkaiak, a Kodoba zenekar, Kiscsipás, és még sokan mások. Mint népzenekedvelő remekül szórakoztam, de bevallom, a helyszín-választást kissé merésznek éreztem. Ebben az érzésemben meghatározó egy évekkel ezelőtti szembesülésem a népzene és a vallás viszonyával. Mezőségi falvakban vizsgáltuk egy neoprotestáns egyház népszerűségének titkát, ennek kapcsán szembesültünk egy olyan állásponttal, mely szerint a népzene, mint a részeg mulatozás és duhajkodás kelléke bűnös dolog, amelytől a hívő ember elhatárolódik. Ez az attitűd mélyen gyökerezik az említett vallási körökben, és azon kívül is előfordul, így például a református kegyességi mozgalom hívei is ezen az állásponton voltak, és tudom, akadnak még mások is, akik a népzenét a vallástól igencsak távolinak, templomba végképp nem illőnek érzik. Utólagos tiltakozásokra számítottam tehát, ám meglepetésemre semmi ilyesmi nem történt, az esemény senki részéről sem váltott ki felháborodást.

2015. november 30., hétfő

A kolozsváron élő fiatalok és a színház kapcsolata (valamint megjegyzések egy kutatás kapcsán)


Írásom témája a színházzal kapcsolatos, megközelítése pedig szociológiai. Azt mondanám, hogy színházszociológiáról van szó, bár ezt a kifejezést nem sokan hallhatták eddig. Valójában bennem is felmerül a kérdés: létezik-e egyáltalán színházszociológia?

A színházszociológiát a művészetszociológia tárgykörén belül említhetjük, így is tartják számon. A művészetszociológiában számtalan olyan tanulmány született, amelye foglalkozik többek között a színházzal és közönségével, vagy általános következtetései erre a területre is érvényesek. Kiemelt helyen szerepelhet itt Pierre Bourdieu munkássága, aki a kulturális - és ezen belül a magaskultúra körébe sorolható - megnyilvánulásokat a hatalmi pozícióért folytatott küzdelemben helyezi el. Természetesen más megközelítést is alkalmazhatunk, és vizsgálhatjuk azokat a kódokat, amelyek alapján a kulturális termékek értelmezhetővé válnak az egyén számára.

2015. november 19., csütörtök

“Ifjúság és sport a társadalmi változások és kihívások tükrében”
Erdélyi Társadalom – Műhelykonferencia
Időpont: 2015 november 27
Helyszín: Sociologica épület (Dostoievschi u. 34)

Lapbemutató  10,00-11,00
Erdélyi Társadalom 2015/2 szám: Ifjúság és sport
Erdélyi Társadalom 2015/3 (angol) különszám:  Economic Aspects of Ethnic Diversity in Central and Eastern Europe
Meghivottak: Rácz Éva, Boros Miklós, Csata Zsombor

Előadások
I. Ifjúság 11,00-13.30
Veres Valér–Papp Z. Attila: A szakválasztás társadami és motivációs meghatározottsága nemzetiség szerint a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében
Sólyom Andrea: A fiatalok jövőstratégiáiról
Ercsei Kálmán: Erdélyi magyar fiatalokkal kapcsolatos kutatások térben és időben: egy áttekintés
Gergely Orsolya: „Olyan akarok lenni, mert ő sikeres” Székelyföldi tizenévesek példaképeiről
Olaru Júlia: Az árnyékoktatás vizsgálata  az észak-erdélyi és székelyföldi középiskolások körében
Rusu Szidónia: Önkéntességi mintázatok az észak-erdélyi és székelyföldi középiskolások körében
Kiss ZitaSzabó Júlia: Az „Erdélyi magyar fiatalok 2008 , 2013” és a „Magyar Ifjúság 2012” összehasonlítása
Gabriela Laza: A végzős építészek átmenete az iskolából a munkaerőpiacra

Ebédszünet 13,30 – 14,10

II. Sport 14,10-16,00
Péter László: A sport-fogyasztás, mint alternatív nyilvánosság 1989 előtt. A „hegyi meccsnézések” vázlata
Magyari Nándor László–Burista Lóránd: A közösségi és etnicizált csíki-hokiról
Csillag Péter: Kolozsvári futballmítoszok – egy rejtőzködő klub jellemrajza, avagy a valós és vélt kötődések szerepe a CFR 1907 Cluj magyarországi megítélésében
Pásztor Gyöngyi: Mi marad az Olimpia után? A londoni Queen Elizabeth Olympic Park által generált térbeli-társadalmi változások
Balázs Előd: Reflexiók a labdarúgás transzferpiacára egy lehetséges elemzési modell vázlat-kísérlete mentén


2015. október 28., szerda

"Adta magát, hogy olyan matekra alapozható szakra menjek, ahol azért az emberekkel van valami kapcsolat. Ezt adta a szociológia szak." Interjú Dénes Attilával

Dénes Attila Székelyudvarhelyen született, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, szociológia szakon. Jelenleg Budapesten él és piackutatással foglalkozik. Sok év után a gyergyócsomafalvi falukutató táborban sikerült újra találkozni vele, és elbeszélgetni az egyetem előtti és utáni pályafutásáról. Az interjút Kustán Magyari Attila készítette, lejegyezte Duduj Szilvia.





2015. október 20., kedd

Etnicitás és gazdaság - megjelent az Erdélyi Társadalom első angol nyelvű száma

Megjelent az Erdélyi Társadalom első angol száma, amely az etnicitás gazdasági és jogi vonatkozásaival foglalkozik. Az első hivatalos bemutatóra a Sapientia EMTE, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és az Amszterdami Egyetem által szervezett "Patterns of Integration of Old and New Minorities in a Europe of Complex Diversity" c. tematikus konferencia keretében került sor, ahol a szerkesztőkkel és a szerzőkkel találkozhatott a közönség.

A lap tartalmából:

1.  Zsombor Csata: Ethnicity and Economy. A Research Agenda for Transylvania
2. László Marácz: Transnationalizing Ethno-linguistic Hungarian Minorities in the Carpathian Region: Going Beyond Brubaker et al. (2006)
3. Árpád Töhötöm Szabó: A Dairy Cooperative in the Making: History, Ethnicity and Local Culture in an Economic Enterprise
4. Bengt-Arne Wickström: Language Rights: Efficiency, Justice, Implementation
5. Lia C.R.M. Versteegh: Minority Protection in the European Union :  From Economic Rights to the Protection of European Human Values
6. Manon Wormsbecher: The Right to Free Movement and the Dilemma of Reverse Discrimination in EU Law

A lapszám teljes anyaga innen tölthető le.


2015. augusztus 26., szerda

A #DontMancriminate mozgalom mint rosszul megült ló

Kustán Magyari Attila


A „férfi[disz]krimináció” („mancrimination”) ellen vette fel a kesztyűt egy indiai online divat- és életstílus-magazin, a Maggcom. A közösségi hálókon a #DontMancriminate hashtaggel terjedő fotósorozat bevallásuk szerint azért fontos, mert a férfiaknak „nagyon nehéz túlélniük” a nők uralta társadalomban. Írásuk szerint az egyenlőség mellett kiállnak, azonban idővel a férfiak kezdtek hátrányt szenvedni, így ideje felszólalni. A férfiakkal szembeni diszkrimináció egy létező problémát képez valóban, a Maggcom kezdeményezése is egyértelműen ezeket szeretné hangsúlyosabbá tenni, azonban számos kritika érte a közzétett fotók szövegei miatt – és nem véletlenül. (A témával kapcsolatos cikkek elérhetők itt, itt, itt, vagy itt).

2015. július 9., csütörtök

Román nyelv és irodalom

Döbbenten nézem a nyolcadikosok képességvizsgájának román tételeit. Az első gondolatom az, hogy ezen a vizsgán én megbuknék. Az egyik tétel egy archaizmusokkal tűzdelt, a beszélt román nyelvben nem használt igeidőket tartalmazó meseidézetre épített feladatsor: „explică rolul cratimei în secvenţa încât p-aci era”, „transcrie două cuvinte/grupuri de cuvinte din text care se referă la timpul acţiunii”. Az a feladat, hogy „să precizezi data la care se sărbătoreşte ziua universală a iei” egy nem román anyanyelvűeknek szánt játékos kitolásnak tűnik, legalábbis ahhoz képest, hogy írjanak egy fogalmazást, amelyben „să precizezi două elemente ale contextului spaţio-temporal”.

2015. június 4., csütörtök

Románia titkolt zenei műfaja: a manele

Kísértet járja be Romániát – a manele kísértete. Miközben a műfaj tömegeket szólít meg és formál, a médiában, az „elit” szemében egyfajta szégyenfolt, amit nem szívesen tesznek ki az ország ablakába – még a művelt Nyugat meglátná, hogy az ország legsajátosabb, legjellegzetesebb zenei produkciói nem passzolnak a francia sajthoz és a tokaji borhoz.


2015. május 30., szombat

Sztereotípiák a 9gag-en. Etnikumok és hozzá társuló rutinszerű kategorizálások

A 9GAG 2008 áprilisa óta működő közösségi oldal, fő célja a szórakoztatás, amelyre a legfőbb eszközök a bárki által készített és feltöltött hol vicces, cinikus, hol megdöbbentő, polgárpukkasztó, figyelemfelkeltő képek, internetes mémek, videók. Az oldal nagyon nagy népszerűségnek örvend, 2012 júniusában több mint 80 millió látogatója volt, a Similarweb adatai szerint 2015 márciusában ez a szám 188 millió fölé nőtte magát. Az összes létező weboldal közül, a művészet és szórakozáson belüli humor kategóriában elsőnek számít.

2015. május 12., kedd

Az erdélyi magyar szociális szervezetek online kommunikációja - Szociológus Estek

Az elmúlt években a szociális szolgáltatások fejlődésének, professzionalizálódásának lehettünk tanúi, 2013 augusztusában Romániában már 6160 akkreditált szociális szolgáltatás működött. Az elmúlt két év azonban megmutatta a szociális ellátórendszer sebezhetőségét is. Az állami szubvenció drasztikus csökkenése számos szociális civil szervezetet hozott nehéz helyzetbe. A jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben a szervezetek fokozottabban kell támaszkodjanak a helyi közösségek támogatására (lakosok, önkormányzatok, vállalatok), ezáltal megnövekedett a közösség felé történő kommunikáció szerepe. Dániel Botond kutatása során az erdélyi magyar szociális civil szervezetek online kommunikációs szokásait vizsgálta. Az érintett szervezetek adatbázisának összeállítása mellett számba vette szociális tevékenységüket és erőforrásaikat, nyilvánosság felé történő kommunikációjuk céljait, rendszerességét, online jelenlétüket (honlapok, közösségi oldalak) és ezen csatornák használatát. Előadásában a kutatás fő eredményeit ismerteti.

Az előadásra az EME Jog, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztálya és a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munkás Intézet által közösen szervezett Szociológus Estek keretében kerül sor.

Időpont: május 13, 18.00 óra
Helyszín: Dosztojekvszkij/ volt Plugarilor 34, Sociologica

2015. május 9., szombat

2015. április 14., kedd

Fogaink és fogorvosaink

A román egészségügyi rendszerben zajló tragikus folyamatokat mi sem jelzi jobban, mint a fogászatban kimutatható trendek. A Román Esztétikai Fogászati Társaság elemzése szerint az egy főre jutó átlagos fogászati kezelések évenkénti száma a 80-as években érte el a legmagasabb értéket, azóta folyamatosan csökken. A 2008-as érték (0,35) messze az 1970-es alá esett (1,09).  A csökkenés okai összetettek, gazdasági és társadalmi tényezők egyaránt meghatározzák. 



A fogászati szolgáltatások igénybevételében különösen erős a falusi és városi lakosság közötti válaszvonal, mivel falun a magán szolgáltatások igénybevételére kevesebb pénz jut. Így a fogorvosok is óvakodnak a falvakon történő befektetésektől, ahol a fogorvosok mindössze 12,7 százaléka tevékenykedig. 

A kutatás néhány megállapítása:

  • a lakosság 7O százalékának nincs meg az összes természetes foga, és ezek 3O százalékának az összes foga hiányzik
  • a 6 évesnél fiatalabb gyerekek 83 százalékának van lyukas foga, és ez az arány 18 éves korig eléri a 94 százalékot
  • a lakosság 32 százaléka nem tud normálisan étkezni a fog-problémái miatt
  • egy fogorvosra átlagosan 1725 páciens jut (összehasonlításként: Norvégiában ez az érték 833) 



2015. április 8., szerda

Barátok és ellenségek. Az IRES tanulmánya a román-magyar viszony percepciójáról

Az európai országok közül Magyarországot tartják a leginkább Románia ellenségének a románok, bár a két ország közti konkrét viszonyt kevésbé tartják rossznak. A Románián belüli román-magyar viszonyt ennél is jobbnak látják, a személyközi kapcsolatokban pedig meglepően elfogadóak, 71 százalékuk családtagként is elfogadna magyarokat. Magyar politikai jelöltre azért egyelőre inkább nem szavaznak.

2015. március 26., csütörtök

Elias és a folyamatszociológia. Lapbemutató

Kedves Hallgatóság!

Rendhagyó Erdélyi Társadalom lapszámot tartok a kezemben. Emellett négy fő érvet tudok felhozni.

2015. március 25., szerda

„...én úgy irigylöm mikor szépen fel vannak öltözve, s egy táskát vesznek a vállukra s mennek.”

Falusi nők a kommunista és posztkommunista korszak gyáraiban

Szakáli (Pap) Ágnes


A második világháború után Romániában berendezkedő kommunista rezsim a társadalom egészében változásokat eredményezett. Az új társadalmi-politikai rendszer megalapozta a nők egyenjogúságát, emancipációját, azonban ez az egyenjogúság a nők kötelező munkavállalását is jelentette, a nők is ugyanúgy, mint a férfiak, ki kellett vegyék részüket a rendszer építéséből, eleget téve a hatalom által előírt szerepeknek. Az egyenlőség jegyében a hagyományosan férfiak által betöltött munkakörökbe is alkalmaztak női munkásokat.  A rendszer kötelezte a nőket a munkavállalásra, azonban a tradicionális szerepek (gyereknevelés, háztartás) ellátása ugyancsak a nőkre hárult. Falvakban a nők munkavállalását a városok gyáraiba történő napi ingázás jellemezte, emellett látták el a megkövetelt hagyományos szerepeket (háztartás, földművelés). A munkásnőktől a gyárakban vállalt munka megkövetelte, hogy alkalmazkodjanak és beilleszkedjenek az ott kialakult közösségekbe. A falusi identitás összeegyeztetése a gyári identitással és a két szerep által megkövetelt feladatok teljesítése a munkásnők számára kettős terhet jelentett.

2015. március 16., hétfő

Labdarúgás és társadalom. Lehet-a a foci az új politikai eszköz? Péter László előadása a "Szociológus estek" keretében

A mai labdarúgás jelensége mindenhol, így Romániában is a posztindusztriális társadalmak egyik legfontosabb, és népszerűségénél fogva átütő erejű intézménye, igazi társadalmi „megajelenség”. A focimeccs mint mediatizált közösségi esemény egy társadalmi rítus, olyan geertzi értelemben vett mély játék, amiben a „tétek igencsak magasak”, hiszen a labdarúgás révén a különböző társadalmi nagycsoportok szimbolikusan küzdenek meg egymással: etnikai csoportok és a többség, a fővárosiak és a vidék, az őslakosok és a jövevények, a munkásosztálybeliek és a középosztálybeliek, a változások nyertesei és vesztesei, a helyi és nemzetközi tőke képviselői, vezetők és vezetettek.

2015. március 15., vasárnap

A víz szerepe a Fiság lokját alkotó falutízesek társadalmi, gazdasági, kulturális szervezettségében


A fenti címmel Domokos Lívia és Tímár Kinga, a csíkszeredai Joannes Kajoni Szakközépiskola XII-es diákjai írtak dolgozatot, mellyel a 2014-es TUDEK szociológia szekciójának dícséretét érdemelték ki. A blogunk számára Duduj Szilvia foglalta össze a dolgozatot

2015. március 7., szombat

Névadási szokások, a nevek gyakorisága és a névadás motivációja Felső-Háromszéken

Balázs Etelka - Tóth Kincső


Az emberiség kialakulása óta minden személynek adnak nevet, élete során ezzel azonosul, a név által szólítják meg, emlegetik. A legtöbb természetközeli nép szerint az ember három elemből áll: test, név és lélek. A név része az embernek, s ismerete hatalom, amivel áldani és átkozni is lehet. Mesékben a nevének említésével idézik meg a segítségnyújtó szellemet, űzik el a gonoszt. „Az elnevezés vagy névadás a legelső találkozása a nyelvi és lélektani tényezőknek” (Hajdú 2003: 102).

2015. február 23., hétfő

„Akárhogy szeretem őt, vér vízzé nem válik.” Roma gyerekeket nevelő magyar nevelőszülők identitásépítő törekvései

Romániában több mint tizenöt éve vezették be a nevelőszülői gyermekgondozási rendszert. Ennek eredményeként több száz roma kisgyermek került székelyföldi magyar családok gondozásába, akik nevelőmunkájukat rendszerint a romákkal szemben ellenséges környezetben végzik, gyakran maguk is osztva környezetük cigányellenes nézeteit. Bálint Renáta 2010-ben készült szakdolgozata ezt a jelenséget járja körül. Terjedelmi okokból a dolgozatból csak részleteket közlünk, a település nevét és az interjúalanyok iniciáléit pedig kutatásetikai megfontolásból vágtuk ki.

2015. február 21., szombat

Persona non grata

Dániel Mihály

Ezzel az írással senkit sem szándékszom megsérteni vagy letámadni, csupán a Kolozsváron (is) végbemenő társadalmi igazságtalanság és emberi bánásmód egyik aspektusára szeretnék rávilágítani. Sajnos az írás alapja nem fikció, hanem valós tényeken alapul.

2015. február 15., vasárnap

Szociológus eseménynaptár - 2015


Február 26, 18.00
Szociológus Estek: Az Erdélyi Társadalom folyóirat 2014-es lapszámainak bemutatója
Helyszín: EME székház

2015. január 23., péntek

„Terrorizmus” és „civilizáció”: a dzsihádizmus mint „decivilizációs” folyamat


A Charlie Hebdo elleni sokkoló merénylet számos problémát felvetett, vagy újra aktualizált. Az egyik újra napirendre kerülő kérdés az, hogy nyugati társadalmakban született, ott szocializálódó egyének minek a hatására kapcsolódnak egy olyan mozgalomhoz, amelynek nevében olyan brutalitású tetteket követnek el – nyilvános lefejezések, tömeges mészárlások, nemi erőszakok – amelyek az őket kibocsátó, viszonylag erőszakmentes társadalmakban már majdhogynem az „emberi természettel” összeférhetetlennek tűnnek. És mivel magyarázható, hogy e tapasztalatok birtokában nem kevésbé brutális terrorakciókkal saját kibocsátó társadalmuk ellen fordulnak. Ezt a kérdést vizsgálja Michael Dunning „Terrorizmus” és „civilizáció”: a dzsihádizmus mint „decivilizációs” folyamat című tanulmányában.

2015. január 18., vasárnap

Áldás vagy ártalom? Az internetfüggőség - TUDEK 2014, II. díj

Mészáros Adél*


A modern technológiai eszközök megjelenése megkönnyíti a mindennapokban az információhoz való hozzáférést. Ezen lehetőségek használata fejlődésünket és egészségünket kellene, hogy szolgálja, viszont nem megfelelő használatukkal súlyosan romboljuk egészségünket. „Dosis facit venenum” – A mennyiség teszi a mérget. Minden korban jelentek meg új dolgok, amelyek túlzott igénybevétele káros lehet az egészségünkre. Ilyen például a nyomtatott könyvek  megjelenése 1920-ban, 1609-ben az újság, 1875-ben a rádió, 1920-ban a telefon és 1989-ben az internet megjelenése.

2015. január 16., péntek

Csíkszék a Szabad Európa Rádió hullámhosszán - TUDEK 2014, különdíj

Kopacz Norbert, Szőcs Csongor*

Bizonyára igen sok felnőtt emlékszik még arra, hogy a rendszerváltás előtti időszakban, igencsak szerény médiaanyag jutott el hozzájuk, legtöbbször azért, mert a jelenlegit megelőző politikai rendszer, a kommunizmus jelentősen megszűrte, vagyis cenzúrázta a térségünkbe beáramló híreket. Ennek kapcsán hallottunk szüleinktől illetve nagyszüleinktől, a Szabad Európa Rádióról (továbbiakban SZER) mint olyan médiumról, ami az akkoriban szokásos hírközlési formákkal ellentétben, egy olyan nézőpontot nyújtott, ami egy reálisabb képet festett számukra a saját országuk illetve a világ helyzetéről.

2015. január 13., kedd

Perifériára szorulás a kincses városban

Kolozsváron – ahogyan máshol is – negyedenként, utcánként változik a városkép. Másképp tekintünk a kincses városra, ha a központban sétálunk, az egymást érő mobilüzletek, bankok és templomok között, vagy az Iris negyed szürke utcáin, esetleg a pataréti cigányok közt. A kolozsvári társadalmi egyenlőtlenségek térbeli megnyilvánulásairól PÁSZTOR GYÖNGYI szociológussal Kustán Magyari Attila beszélgetett.

2015. január 5., hétfő

Körön kívülinek lenni avagy a kiközösítés tanulmányozása - TUDEK 2014, I. díj

Palatka Kamilla - de Vries Anna Maria

A mobbing gyakran ismétlődő pszichológiai terror. A gyakran ismétlődő mobbing-on, azt kell érteni, hogy legalább egyszer és minimum egy fél éven keresztül tartó cselekedetek sorozata, amely egy egyén vagy egy közösség részéről irányul az ,,áldozatra” vagy ,,áldozatokra” és ezeknél mentális vagy fizikális kórtani jelenséghez vezet.