2017. május 31., szerda

Kalotaszegi túra - kora nyári kiadás, 2017

Hát ez meg mi?
A szesszió előtti utolsó napon, azaz június 10-én, tanszéki kirándulást szervezünk Kalotaszegre. A kirándulás egy vonatozással egybekötött gyalogtúra lesz, amelyen Kalotaszeg felszegi falvainak egy részét nézzük meg.


A 7.40-kor induló Kolozsvár-Nagyvárad személyvonattal a zsoboki megállóig utazunk (a jegyet Jebuc hc állomásig kell venni, de megvesszük majd együtt). Innen gyalog haladunk tovább, a következő falvakat érintve: Sárvásár – Nyárszó – Magyargyerőmonostor – Valkó – Jákótelke – Damos – Bánffyhunyad. Bánffyhunyadról pedig a 21.01-os esti vonattal jövünk vissza Kolozsvárra. A fő látnivalók a jellegzetes kalotaszegi táj és építészet, amelyek együtt sajátos hangulatot adnak a kalotaszegi falvaknak Az útvonal két leghíresebb építészeti látványossága a gyerőmonostori és valkói erődített templomok, ezek minden erdélyi útikönyvben szerepelnek.

A kirándulásnak különösebb költségei nem lesznek, és spéci kiránduló ruha sem szükséges hozzá. Földutakon, néha legelőkön haladunk át, az egyszerű hétköznapi ruha tehát megteszi. Amit hozni kell: két étkezéshez valamilyen tartalmas hideg élelem – szalonna, hagyma, főtt tojás. Ha van, egy könnyebb esőköpenyt is érdemes betenni.

Az útvonal első látásra lehet, hogy hosszúnak tűnik, de többször is végigjártuk már, biztosra vehető, hogy különösebb fáradtság nélkül még sötétedés előtt Bánffyhunyadon leszünk. Az időjárás szeszélyeinek nem szeretnénk bedőlni, ezért a kirándulás csak akkor marad el, ha induláskor legalábbis vénasszonyok potyognak az égből.

Bárki jöhet, a vonaton is elfér és Kalotaszeg is tágas, de a tervezhetőség érdekében a részvételi szándékot jelezzétek Kiss Dénesnek. 

És végül kedvcsinálónak néhány tavaszi fénykép:









A fényképek forrása: http://www.hegyman.fw.hu/2014_kalotaszeg/#

2017. március 3., péntek

Kastély a faluban

Kísérlet az épített örökség és annak társadalmi környezete közötti viszony vizsgálatára

Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy történelmi műemlékek – kastélyok, kúriák, várromok – hogy mehetnek tönkre egy élő faluközösség kellős közepén. Talán a csákigorbói kastély volt az egyik legdöbbenetesebb ilyen élményem, ahol még mindig impozáns fasor vezet egy romhalmazhoz. Na meg a nemrég vandalizmus áldozatává vált szentbenedeki, amely összetett épületegyüttesként szintén egy virágzó közösség központjában vált a műemlékvédelem szégyenévé. „Magyar múlt emléke román faluban, mi nem érthető itt”, intézhetnénk el a kérdést könnyűszerrel. Csakhogy ha szóba állunk a helyiekkel, hamar kiderül, hogy a kérdés nem ennyire egyszerű. „Tényleg, miféle vár ez?”, kérdezett rám egyszer egy sebesvári férfi, látva, hogy a várrom miatt lófrálok a falujukban. És a szentbenedeki kastély kapubástyájában lovakat, várárkában juhokat tartó parasztgazdáról sem hiszem, hogy nemzeti bosszú fűtené. Mi több, szinte mindenhol találkoztam olyan helybeliekkel is, akik határozottan látták a műemlékben rejlő értéket, és keserűen beszéltek a degradálódási folyamatról.

2016. december 7., szerda

Kis társadalomrajz

Magyari Nándor László

A kritikai társadalomtudományok (az absztrakt elmélet és az absztrakt empirizmus pólusai között mozogva) többet tudnak a társadalmi átalakulások dinamikájáról, mint azt általában föltételezik, illetve – és mivel a politikum ellenérdekelt az általuk föltárt valóság napfényre kerülésében, és ezért elfedi, vagy legalábbis igyekszik fölülírni az egyre divatosabb populista/demagóg diskurzusaival – ez a tudás gyakran háttérben marad.

2016. július 27., szerda

A középiskolások sajátos önszerveződési formája, a diáktanács

Dániel Botond

„A demokráciát nem elegendő eltűrni, mint a diktatúrát. A demokráciát működtetni kell” (Bihari Mihály). Ezt a gondolatot válaszotta Pál Tamás szociológus, diákjogi szakértő, mozgalmár 1992-ben megjelent, „Igazlátó Nap” című, korszakalkotó könyvének mottójául. Bihari Mihály jogász, politológus, a Magyar Alkotmánybíróság egykori elnöke, idézett gondolataival nem volt egyedül. A rendszerváltás környékén Magyarországon neves humán szakértők – politológusok, jogászok, pszichológusok, pedagógusok, szociológusok – fejtették ki azon álláspontukat, hogy a demokráciát tanulni kell, és a demokráciára való nevelést már az ifjúkorban, az iskolában el kell kezdeni. Úgy gondolták, hogy az iskola feladata kell legyen, hogy a fiatalokat véleményük megfogalmazására, helyes képviseletére, környezetük életében és döntéseiben való aktív részvételre neveljék. Pál Tamásnak közvetlenül a rendszerváltás után két kötete is megjelent, amelyek nagyban meghatározták a magyarországi és romániai diákmozgalmak kialakulását és fejlődését. A „Diákönkormányzatok” és az „Igazlátó Nap” című könyvekben[i] elveket fogalmaz meg az iskolai diákönkormányzatok szükségességéről, feladatáról és gyakorlati technikákat is bemutat a létrehozásuk módjával, működtetésének módszereivel kapcsolatosan.

2016. június 23., csütörtök

A magyar futball-kudarc és -siker eltérő kontextusai. Szociológiai olvasatok a franciaországi EB kapcsán II.

Péter László

Érdekes érzés volt a Magyarország–Portugália labdarúgó mérkőzést nézni. Ugyanis folyamatosan bennem motoszkált egy másik meccs emléke. Ha őszinte vagyok, akkor mindent amit a tegnap láttam, azt egy másik meccs történéseivel szemben értelmeztem. Arra a mérkőzésre 1986 június 2-n került sor, a nagyon távoli Irapuato nevű mexikói városban, magasan a tengerszint felett. Az a bukás beteljesítése volt, ez a mostani pedig a jelek szerint egy szerencsésebb kimenetelű fejleménysor eddigi tetőpontjának is tekinthető. Hosszú volt az út idáig és nem csak a foci tekintetében!

2016. június 22., szerda

Szurkolói erőszak. Szociológiai olvasatok a franciaországi EB kapcsán I.

Péter László

Több rendbontásra került sor az EB csoportkörei alatt. Mit jelent mindez, milyen okai lehetnek? Az alábbiakban erre reflektálok, egy lehetséges elemzési keretben.

2016. április 24., vasárnap

Alternatív médiafogyasztás az ifjúság körében: a növekvő magyar YouTube közösség. Népszerű arcok, csatornák, közvetített értékek*

Csiszér Ödön
Mielőtt bővebben elmerülnénk a magyar YouTube közösség csatornáinak és közösségének megismerésében, vessünk egy pillantást világviszonylatban is a videó megosztó óriásra. A YouTube-t 2005 februárjában alapította három korábbi PayPal alkalmazott. 2006 novemberében a céget 1,65 milliárd dollárért vásárolta meg a Google Inc. Székhelye a kaliforniai  San Brunóban található. A feltöltött tartalmak között egyaránt megtalálhatók film- és tévéműsor részletek, zenei videók és házi készítésű videofelvételek is. A YouTube ugyan tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, de 2010-ben már percenként 24 óra videót töltöttek fel a felhasználók, így jóval nehezebbé vált elkerülni, hogy ne kerüljenek ki jogvédett anyagok az oldalra.