2018. szeptember 3., hétfő

Mekkora a középosztály Romániában?

Nemrég a Transindex Pénzcsinálók rovata egy olyan kutatási eredményről számolt be, miszerint a Romániai középosztály mindössze a lakosság 1%-át teszi ki. Ráadásul egy globális középosztály-definíció szerint, amely a középosztálybelieket az évi 4000-40.000 dollár között keresők kategóriájával azonosítja. A meglepő megállapítást az RFI oldaláról vették át, akik a maguk során egy a The Washington Post-ban megjelent cikkre hivatkoznak. 



Az egy százaléknyi középosztállyal kapcsolatos beszámoló azonban szöges ellentétben áll a hazai kutatási eredményekkel, de a a román középosztállyal kapcsolatos általános percepciónak is. Elég például csak arra gondolnunk, hogy a sajtó a korrupcióellenes tüntetések során megmutatkozó tömegben is a köposztályt látta, az adott kontextusban azt igencsak kiterjedtnek vélve. Az ellentmondásról, illetve az RFI által közölt összefoglalóról Veres Valér rétegződés-kutatót kérdeztük, akitől az alábbi választ kaptuk:

"Az teljesen reális, hogy Romániában 900 ezer ember él mélyszegénységben, és az is, hogy a szegénységi mutatók vidéken 20 százalékkal magasabbak. Romániában a jövedelmi egyenlőtlenségek az egyik legnagyobbak az EU-n belül (erről egy közeljövőben megjelenő Erdélyi Társadalom cikkben írok részletesebben). Ami viszont a középosztályhoz tartozók arányát illeti, az 1% teljesen irreálisan van kiszámítva. Ennél még a felső osztályhoz tartozók aránya is magasabb lehet. A jövedelmeket egyrészt vásárlóerő-paritáson kell számolni, másrészt pedig, valóban azt kell megnézni, hogy a népeség hány százalékának jut a legszükségesebbeken kívül egyébre is, például nyaralásra, vendéglőbe járni, kulturális fogyasztásra, lecserélni elöregedett bútorokat, stb. Mára a számok kicsit változhattak, de nem lehet rosszabb, mint a világválság alatt. A 2008-2009. évi demográfiai és rétegződésvizsgálatra is alkalmas, nagymintás erdélyi magyar felmérésben is megfigyelhető volt, hogy Homi Kharas meghatározása szerint is, a vásárlóerő paritáson, nemzetközi dollárra átszámolt romániai jövedelmek decilisei alapján az erdélyi magyar népesség 50%-ának 367 USD-PPP fölött volt (2009-ben) a havi ekvivalens családi (értsd: egy főre eső) jövedelme, és ez 4404 USD-PPP éves jövedelmet jelent (Homi Kharas által a cikkben közölt évi 4000 USD fölött, lásd a lenti link 27 oldal). Az 1%-nyi középosztály tehát teljesen irreális eredmény, amin nagyon csodálkozok, mert a Világbank nagyon is tudja, mi a vásárlőerő-paritás.

A fent említett, 2009-es felmérés szerint, a középosztálybeli életmód szerint élők aránya 12 és 40 százalék között mozgott (legkevesebben vendéglőbe jártak, de nyaralni annál többen eljutottak). A jövedelem szubjektív értékelése alapján azok köréből kerülhetnek ki a középosztálybeliek. akik azt mondták, hogy "elfogadhatóan élnek" (36%), akiknek jobb a helyzetük azokénál, akik azt válaszolták, hogy "beosztással épp hogy kijönnek jövedelmükből" (lásd: http://www.szociologia.hu/dynamic/veres_valer.pdf , 30. old)".

2018. július 24., kedd

Hatalom, egyenlőtlenségek és felelősség - az Erdélyi Társadalom folyóirat publikációs felhívása


Kortárs társadalmunkban szerte a világon megfigyelhető a különféle populizmusok és a mindennapi nacionalizmus megerősödése, miközben fokozódnak a társadalmi és kulturális egyenlőtlenségek. Mindez összefüggésben áll a hatalmi különbségekkel és ezáltal a hatalom és az elnyomás, illetve az ellenállás sajátos alakzataival is. Ezek a tartós vagy mélyülő egyenlőtlenségek sajátosan érintik kisebbség és többség viszonyát, státusz, társadalmi nemi, szexuális, etnikai és más vonatkozásokban is. Az egyenlőtlenségeknek és ezek következményeinek láttatását számtalan makroszintű és statisztikai elemzés tűzte ki céljául, de e folyamatok megértéséhez szükséges az embereket megjelenítő vizsgálódás is, alulnézetből, értelmezésre törekedve és kritikusan – akár szembenézve a kutató saját szerepével és felelősségével, munkája hasznosságának kérdésével is. Az Erdélyi Társadalom 2018/2-es száma az egyenlőtlenség, kirekesztés, hatalmi viszonyok és felelősség kérdéseit konkrét, partikuláris eseteken keresztül szeretné megmutatni, az érintettek szemszögéből, de ugyanakkor rámutatva a problémák strukturális meghatározottságára is. Tervezett lapszámunk az alábbi kérdéseket tematizáló vagy a témához kapcsolódó más problémákat felvető szövegeket vár:
  1. társadalmi igazságtalanságok és társadalmi egyenlőtlenségek (társadalmi nemek, kisebbség és többség, szegénység és hátrányos helyzet, foglalkoztatási gyakorlat, közterek használata, vagy egyenlőtlenségek és igazságtalanság mediális reprezentációi, új média és kulturális-társadalmi egyenlőtlenségek)
  2. a hatalom, erőszak és ellenállás, uralom és tekintély (hatalomnélküliség, hatalomgyakorlási és ellenállási formák, az erőszak változatos alakzatai, képessé tétel és képességszemlélet)
  3. (társadalom- és tudomány-) kritika, reflexió, felelősség és a hasznosság (felelősségteljes kutatás, RRI, reflektivitás, kritikai szemlélet, önmaga felé fordított kutatói tekintet, részvételi és akciókutatások, együttműködési gyakorlatok)
  4. politikai, gazdasági, vallási elit és társadalom viszonya, az elit szerepének értelmezései
  5. különféle család- és szociálpolitikák társadalmi egyenlőtlenségre vagy adott társadalmi csoportokra gyakorolt hatásának vizsgálata.

 Az Erdélyi Társadalom 2018/2. tematikus lapszámába a szerkesztők elsősorban a témakört kulturális antropológiai, néprajztudományi és szociológiai szempontokból, „alulnézetből” tárgyaló tanulmányokat, az émikus megértésre és értelmezésre törekvő, értekező típusú, kritikus, elemző szövegeket és recenziókat várnak. A kivonatok szelekciója során előnyt élveznek azok a szövegek, amelyeknek az elemzett empirikus valóság kapcsán erdélyi/romániai vonatkozása is van.

A megjelentetni kívánt tanulmányok kb. fél oldalas kivonatának beküldési határideje 2018. augusztus 15. A kivonatok elfogadása még nem jelenti automatikusan a tanulmány megjelenésre való elfogadását! A kivonatokat és majd a tanulmányokat, és ahhoz kapcsolódó anyagokat (rövid angol és magyar kivonat, a szerzők biográfiai adatai) az Erdélyi Társadalom honlapjára kell feltölteni (http://www.erdelyitarsadalom.ro/keziratok/keziratok-bekuldese.html). A tanulmányokat két anonim bíráló véleményezni, az ún. double blind peer review eljárásnak megfelelően. A megjelenésre való elfogadás esetén a szerzőnek a bírálók esetleges javaslatai alapján a megadott határidőn belül át kell dolgoznia kéziratát.

A kivonatok beküldési határideje: 2018. augusztus 15.
A végleges tanulmányok leadási határideje: 2018. szeptember 30.
A tanulmányok formai követelményeit itt találják.

Fontos tudnivalók


A lapszámfelelősök: Lajos Veronika és Geambașu Réka

2018. július 19., csütörtök

Kalotaszegi falukutató tábor – Magyarbikal 2018


Intézetünk és a Max Weber Alapítvány közös szervezésében 2018 július 9-16 között sor került egy újabb falukutató táborra, ezúttal egy kalotaszegi faluban, Magyarbikalon.  A résztvevő diákok a falu lakóinak életmódjával kapcsolatos kutatást végeztek, kiemelt figyelmet fordítva a mezőgazdaságnak a helyi gazdasági stratégiákban betöltött szerepére, a lakók vallási életére és szabadidős tevékenységeire, valamint az internethaszálat és a facebook közösségi életre gyakorolt hatására. E témákat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt vizsgálták, a kutatás menetét részben a program keretében megtervezve. A kutatói tevékenység mellett egy tanulmányi kirándulásra is sor került, amely során kalotaszegi településeket - Bánffuhunyadot, Kalotaszentkirályt, Magyargyerőmonostort, Zsobokot és Farnast - látogattunk meg, önormányzati vezetőkkel és menedzserekkel beszélgetve el a településfejlestési kezdeményezések sikereiről és kudarcairól.

2018. június 11., hétfő

A Roland Garros-i csoda kapcsán. A Simona Halep jelenség a romániai privát sportszektor működésének fényében. A sajátos, családi-rokoni támogatással sikeressé vált egyéni „megszállott” és „perszonális vállalkozások” mintája: „önerőből a csúcsra”.

Péter László

Simona Halep mára talán a legismertebb romániai sportoló (egyébként az dobrudzsai aromán/machidon szubetnikum tagja), aki a WTA ranglistán [mára] az előkelő első helyet foglalja el (2014-ben a második helyen volt). Igazi teniszcsillag, aki eltökéltségével és szerénységével sokak csodálatát váltotta ki 2013 óta (ekkor robbant be a női tenisz legfelső régióiba). Ez esetben nem a példaértékű habitusa miatt érdekes számunkra, sokkal inkább azért, mert felemelkedése és ennek tényezői beszédesek a jelenlegi privát sportszektor működése szempontjából. Kiváló példája a családi-rokoni támogatással – szakmai és anyagi szempontból is – sikeressé lett kivételes esetnek. 

2018. április 27., péntek

Az e-sport és ami mögötte van

Duduj Szilvia

Jó néhány évvel ezelőtt reggeli fél nyolckor fáradtan érkezett meg az iskolába akkori jó barátom. Kimerülten mesélte, hogy az éjszakáját (ahogy minden szabadidejét is) egy bizonyos számítógépes játék játszásával töltötte, alig aludt egy-két órát. Ez volt az az időszak, amikor betekintést kaphattam a komplexebb számítógépes játékok világába, ám ekkor még magam is tele kérdőjelekkel, néha alig kendőzhető megvetéssel álltam ehhez a tevékenységhez.

2018. április 9., hétfő

A református egyházi civil szféra reprezentációja az egyház diskurzusában


Rusu Szidónia

Az egyházi civil szervezetekről számos kutatás készült, amelyekben a szervezetek maguk mondták el, hogy mit kellene tudni róluk, a kutatók pedig rendszerint ezen adatok aggregálásával vázoltak egy összképet. Ebben az elemzésben nem a szervezeteket kérdezzük meg, hanem azt nézzük meg, hogy néz ki ez a szervezeti szféra egy egyházi folyóirat diskurzusában. A református egyház szervezeteit vizsgáljuk az Üzenet folyóiratban megjelent szövegek alapján, szemantikus tartalomelemzést használva. Az eredményt úgy értelmezzük, mint az erdélyi egyházkerület hivatalos diskurzusát a területén működő református szervezeti szféráról.


2018. április 1., vasárnap

"Éreztették azt veled, hogy románul beszélj, még hogyha kettőtökre is tartozott a téma." Nyelvhasználati szokások a munkahelyen

Gábor Emőke Blanka

A nyelvhasználatunkra hatással van az, hogy milyen környezetben, kivel és milyen témáról beszélünk. Másként fogalmazva, nyelvhasználati szokásaink nem csupán a nyelvismereti kompetenciánktól függnek, hanem ennél sokkal összetettebb folyamatról van szó. A továbbiakban azt elemezzük, hogy az egyének a munkahelyükön milyen társadalmi és morális normák, egyéni döntések, szervezeti kultúra, szabályzat mentén váltanak nyelvi kódot.