
Az előítélet valamely személlyel szemben érzett
idegenkedő vagy ellenséges attitűd,
melynek alapja pusztán annyiban van, hogy
az illető személy egy adott csoporthoz
tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív
tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. W. Allport)
tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív
tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. W. Allport)
A középiskolások körében
végzett kutatásunkban a másságot megtestesítő különböző csoportokat soroltunk fel,
amelyek közül a megkérdezett be kellett jelölje azon csoportokat, amelyeket nem
fogadna el a szomszédságában („nem szeretné, ha a szomszédjában laknának”). A
következőkben bemutatott eredmények meglehet, hogy meglepetésként fognak
szolgálni.
17 felsorolt személy közül
választani kellett, hogy ki mellett nem lakna szívesen a megkérdezett, és
összesítve a válaszokat az eredmény azt mutatta, hogy a diákok megközelítőleg
85%-a nem lakna drogfogyasztók mellett, majd ezt követően 80%-uk az
elmebetegeket is kerülné. A roma etnikumúak sem lennének szívesen látva
szomszédként a fiatalok kicsivel kevesebb, mint háromnegyedénél. Ugyanakkor a
melegekkel szembeni intolerancia nagyobbnak mutatkozik (59%), mint a
leszbikusokkal szemben, akiket a megkérdezettek közel kétötöde kerülne (38,9%),
tehát a saját nemükhöz vonzódó nőkkel szemben elfogadóbbak a megkérdezettek.
Kicsivel több, mint 10% nem lakna más fajhoz tartozó emberek, illetve bevándorlók
mellett, valamint elenyésző arányban szegények (6,6%) és nagycsaládosok (4,4%)
mellett.
A következőkben, hogy
könnyebb és szemléltethetőbb adatokat tudjak bemutatni, a fenti ábrában felsorolt
látható válaszok alapján kialakítottam minden személynek egy előítéletességi
indexet. Ez azt jelenti, hogy a válaszok függvényében mindenki kapott egy
értéket egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Tízes indexet kapott az, aki a
felsorolt személyek közül egyiket sem fogadná el szomszédjának (vagyis
maximálisan előítéletes), aki viszont mindenkit elfogadna annál az index értéke
nulla. Az így kapott indexet használva a másokkal szembeni intolerancia nemek szerinti eloszlásban nem mutat különbséget: nem mondhatjuk sem a fiúkra, sem a lányokra, hogy előítéletesebbek lennének, mindkettő esetében megegyező arányban vannak a nagy és kis mértékben előítéletes személyek. Megfigyelhető viszont, hogy a diákok
lakóhelyének típusa szerint eltérő az előítéletesség mértéke: minél kisebb a
település, ahol él, annál kevésbé elfogadó másokkal szemben. A falun elő személyek előítéletességi indexének
átlaga 4,81, amely jelentősen nagyobb a városon élők 4,26-os átlagértékénél.
Az előítéletesség mértéke szoros kapcsolatban van azzal is, hogy
valaki milyen típusú iskolában és szakon tanul. Amint a következő ábrából kiderül a szakiskolákban tanuló
diákok a legelőítéletesebbek, 5,32-es átlagértékkel, amelyet a
pedagógiai osztályok követnek. A teológia szakosok átlagértéke megközelítőleg
egy egész ponttal kevesebbet mutat, mint az első csoporté, legkevésbé előítéleteseknek
pedig a reál osztályokban tanuló diákok bizonyultak.
Egyik kérdéstömbünk a diákok
iskolai teljesítményéről érdeklődött, többek között a médiájukról. Ezt az
adatot felhasználva megvizsgálható, hogy van-e kapcsolat a tanulmányi
eredményesség és az előítéletesség között. A tanulmányi átlagokat három
kategóriába soroltam: alacsony média (5-7,99-es jegyek között), közepes média
(8-8,99-es jegyek között) valamint magas média (9-10-es jegyek között). Az így
kialakított kategóriák szerint azt találtuk, hogy az alacsony médiával rendelkező diákok intoleránsabbak,
mint a magas médiával rendelkezők. A két érték közötti különbség ebben az
esetben is kicsivel kevesebb mint egy, amely már jelentős.
Egy újabb kérdéstömbünk a megkérdezett vallására, vallása
gyakorlására, hitére vonatkozott. Egyik kérdésünkkel azt kérdeztük meg, hogy
függetlenül attól, hogy jár-e templomba, mennyire tartja magát vallásosnak. A
válaszok a "kifejezetten vallásos ember vagyok" lehetőségtől a
"meggyőződéses ateista vagyok" kijelentésig terjedt. Ezeket a válaszokat
összevetve az előítéletességgel az adatok azt mutatják, hogy akik kifejezetten vallásos embereknek vallják magukat előítéletesebbek, mint a magukat nem vallásos embereknek vallók, az utóbbiak ugyanakkor előítéletesebbek, mint a meggyőződéses ateisták. Amint megfigyelhetjük egy fordított kapcsolat áll fen a két tényező között: minél vallásosabb valaki, annál nagyobb az intolerancia értéke is.
A szülők iskolai végzettsége is összefüggést
mutatott a diákok előítéletességével: azok a tanulók, akiknek édesapjuk
kevesebb, mint 8 osztályt végeztek előítéletesebbek. Hasonló fordított
kapcsolat fedezhető fel, minél kisebb a szülő végzettsége, annál nagyobb az
előítesség értéke a gyerekének. Az egyetemet, főiskolát végzett szülők gyerekei
bizonyultak kevésbé előítéletesnek, az ők átlagértékük 4,21 (másfél értékkel
kevesebb).
Ezen adatok és eredmények tükrében
kijelenthetjük, hogy az előítéletességet, a másokkal szembeni intoleráciánkat
több tényező befolyásolja: környezeti tényezők,
amelyekről nem tehetünk, mint a lakhely vagy a család, intézményi tényezők, mint az iskola amelybe járunk, a szak amelyet
folytatunk és tanulmányi átlagunk, valamint a vallással való kapcsolatunk is,
amely talán a legmeglepőbb.
A szerzőről:
Olaru Iulia első évet végzett szociológia szakon, korábban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: olaru_iulia@yahoo.com
A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.
Olaru Iulia első évet végzett szociológia szakon, korábban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: olaru_iulia@yahoo.com
A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.