2013. augusztus 27., kedd

Előítéletesség a középiskolások körében

Olaru Iulia

Napjaink egyik legtöbb konfliktust okozó problémája az előítéletesség, a másokkal, a tőlünk különbözőkkel szembeni intolerancia. E téma ugyanakkor nagy kérdése a szociológiai kutatásoknak, a pszichológiai kísérleteknek és az emberi kíváncsiságnak: mitől függ az előítéletesség mértéke? mi befolyásolhatja? mind olyan kérdések, amelyekre kutatásunkban mi is kerestük a válaszokat. A szociológiában előítéletnek egy személlyel vagy csoporttal kapcsolatos előzetesen kialakult elképzeléseket tekintjük, amelyek olyan erősen rögzülnek az egyénben, hogy ellentmondó tapasztalatok hatására is nehezen változnak meg.

               Az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd,
               melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz
               tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív
               tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. W. Allport)

A középiskolások körében végzett kutatásunkban a másságot megtestesítő különböző csoportokat soroltunk fel, amelyek közül a megkérdezett be kellett jelölje azon csoportokat, amelyeket nem fogadna el a szomszédságában („nem szeretné, ha a szomszédjában laknának”). A következőkben bemutatott eredmények meglehet, hogy meglepetésként fognak szolgálni.


17 felsorolt személy közül választani kellett, hogy ki mellett nem lakna szívesen a megkérdezett, és összesítve a válaszokat az eredmény azt mutatta, hogy a diákok megközelítőleg 85%-a nem lakna drogfogyasztók mellett, majd ezt követően 80%-uk az elmebetegeket is kerülné. A roma etnikumúak sem lennének szívesen látva szomszédként a fiatalok kicsivel kevesebb, mint háromnegyedénél. Ugyanakkor a melegekkel szembeni intolerancia nagyobbnak mutatkozik (59%), mint a leszbikusokkal szemben, akiket a megkérdezettek közel kétötöde kerülne (38,9%), tehát a saját nemükhöz vonzódó nőkkel szemben elfogadóbbak a megkérdezettek. Kicsivel több, mint 10% nem lakna más fajhoz tartozó emberek, illetve bevándorlók mellett, valamint elenyésző arányban szegények (6,6%) és nagycsaládosok (4,4%) mellett.

A következőkben, hogy könnyebb és szemléltethetőbb adatokat tudjak bemutatni, a fenti ábrában felsorolt látható válaszok alapján kialakítottam minden személynek egy előítéletességi indexet. Ez azt jelenti, hogy a válaszok függvényében mindenki kapott egy értéket egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Tízes indexet kapott az, aki a felsorolt személyek közül egyiket sem fogadná el szomszédjának (vagyis maximálisan előítéletes), aki viszont mindenkit elfogadna annál az index értéke nulla. Az így kapott indexet használva a másokkal szembeni intolerancia nemek szerinti eloszlásban nem mutat különbséget: nem mondhatjuk sem a fiúkra, sem a lányokra, hogy előítéletesebbek lennének, mindkettő esetében megegyező arányban vannak a nagy és kis mértékben előítéletes személyek. Megfigyelhető viszont, hogy a diákok lakóhelyének típusa szerint eltérő az előítéletesség mértéke: minél kisebb a település, ahol él, annál kevésbé elfogadó másokkal szemben.  A falun elő személyek előítéletességi indexének átlaga 4,81, amely jelentősen nagyobb a városon élők 4,26-os átlagértékénél.

Az előítéletesség mértéke szoros kapcsolatban van azzal is, hogy valaki milyen típusú iskolában és szakon tanul. Amint a következő ábrából kiderül a szakiskolákban tanuló diákok a legelőítéletesebbek, 5,32-es átlagértékkel, amelyet a pedagógiai osztályok követnek. A teológia szakosok átlagértéke megközelítőleg egy egész ponttal kevesebbet mutat, mint az első csoporté, legkevésbé előítéleteseknek pedig a reál osztályokban tanuló diákok bizonyultak.


Egyik kérdéstömbünk a diákok iskolai teljesítményéről érdeklődött, többek között a médiájukról. Ezt az adatot felhasználva megvizsgálható, hogy van-e kapcsolat a tanulmányi eredményesség és az előítéletesség között. A tanulmányi átlagokat három kategóriába soroltam: alacsony média (5-7,99-es jegyek között), közepes média (8-8,99-es jegyek között) valamint magas média (9-10-es jegyek között). Az így kialakított kategóriák szerint azt találtuk, hogy az alacsony médiával rendelkező diákok intoleránsabbak, mint a magas médiával rendelkezők. A két érték közötti különbség ebben az esetben is kicsivel kevesebb mint egy, amely már jelentős.


Egy újabb kérdéstömbünk a megkérdezett vallására, vallása gyakorlására, hitére vonatkozott. Egyik kérdésünkkel azt kérdeztük meg, hogy függetlenül attól, hogy jár-e templomba, mennyire tartja magát vallásosnak. A válaszok a "kifejezetten vallásos ember vagyok" lehetőségtől a "meggyőződéses ateista vagyok" kijelentésig terjedt. Ezeket a válaszokat összevetve az előítéletességgel az adatok azt mutatják, hogy akik kifejezetten vallásos embereknek vallják magukat előítéletesebbek, mint a magukat nem vallásos embereknek vallók, az utóbbiak ugyanakkor előítéletesebbek, mint a meggyőződéses ateisták. Amint megfigyelhetjük egy fordított kapcsolat áll fen a két tényező között: minél vallásosabb valaki, annál nagyobb az intolerancia értéke is.


A szülők iskolai végzettsége is összefüggést mutatott a diákok előítéletességével: azok a tanulók, akiknek édesapjuk kevesebb, mint 8 osztályt végeztek előítéletesebbek. Hasonló fordított kapcsolat fedezhető fel, minél kisebb a szülő végzettsége, annál nagyobb az előítesség értéke a gyerekének. Az egyetemet, főiskolát végzett szülők gyerekei bizonyultak kevésbé előítéletesnek, az ők átlagértékük 4,21 (másfél értékkel kevesebb).

Ezen adatok és eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy az előítéletességet, a másokkal szembeni intoleráciánkat több tényező befolyásolja: környezeti tényezők, amelyekről nem tehetünk, mint a lakhely vagy a család, intézményi tényezők, mint az iskola amelybe járunk, a szak amelyet folytatunk és tanulmányi átlagunk, valamint a vallással való kapcsolatunk is, amely talán a legmeglepőbb.


A szerzőről:
Olaru Iulia első évet végzett szociológia szakon, korábban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: olaru_iulia@yahoo.com


A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése