Előítéletesség a középiskolások körében
Olaru Iulia
Napjaink egyik legtöbb
konfliktust okozó problémája az előítéletesség, a másokkal, a tőlünk különbözőkkel
szembeni intolerancia. E téma ugyanakkor nagy kérdése a szociológiai
kutatásoknak, a pszichológiai kísérleteknek és az emberi kíváncsiságnak: mitől függ
az előítéletesség mértéke? mi befolyásolhatja? mind olyan kérdések, amelyekre kutatásunkban
mi is kerestük a válaszokat. A szociológiában előítéletnek egy személlyel vagy
csoporttal kapcsolatos előzetesen kialakult elképzeléseket tekintjük, amelyek olyan
erősen rögzülnek az egyénben, hogy ellentmondó tapasztalatok hatására is
nehezen változnak meg.
Az előítélet valamely személlyel szemben érzett
idegenkedő vagy ellenséges attitűd,
melynek alapja pusztán annyiban van, hogy
az illető személy egy adott csoporthoz
tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív
tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. W. Allport)
tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív
tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. W. Allport)
A középiskolások körében
végzett kutatásunkban a másságot megtestesítő különböző csoportokat soroltunk fel,
amelyek közül a megkérdezett be kellett jelölje azon csoportokat, amelyeket nem
fogadna el a szomszédságában („nem szeretné, ha a szomszédjában laknának”). A
következőkben bemutatott eredmények meglehet, hogy meglepetésként fognak
szolgálni.
17 felsorolt személy közül
választani kellett, hogy ki mellett nem lakna szívesen a megkérdezett, és
összesítve a válaszokat az eredmény azt mutatta, hogy a diákok megközelítőleg
85%-a nem lakna drogfogyasztók mellett, majd ezt követően 80%-uk az
elmebetegeket is kerülné. A roma etnikumúak sem lennének szívesen látva
szomszédként a fiatalok kicsivel kevesebb, mint háromnegyedénél. Ugyanakkor a
melegekkel szembeni intolerancia nagyobbnak mutatkozik (59%), mint a
leszbikusokkal szemben, akiket a megkérdezettek közel kétötöde kerülne (38,9%),
tehát a saját nemükhöz vonzódó nőkkel szemben elfogadóbbak a megkérdezettek.
Kicsivel több, mint 10% nem lakna más fajhoz tartozó emberek, illetve bevándorlók
mellett, valamint elenyésző arányban szegények (6,6%) és nagycsaládosok (4,4%)
mellett.
A következőkben, hogy
könnyebb és szemléltethetőbb adatokat tudjak bemutatni, a fenti ábrában felsorolt
látható válaszok alapján kialakítottam minden személynek egy előítéletességi
indexet. Ez azt jelenti, hogy a válaszok függvényében mindenki kapott egy
értéket egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Tízes indexet kapott az, aki a
felsorolt személyek közül egyiket sem fogadná el szomszédjának (vagyis
maximálisan előítéletes), aki viszont mindenkit elfogadna annál az index értéke
nulla. Az így kapott indexet használva a másokkal szembeni intolerancia nemek szerinti eloszlásban nem mutat különbséget: nem mondhatjuk sem a fiúkra, sem a lányokra, hogy előítéletesebbek lennének, mindkettő esetében megegyező arányban vannak a nagy és kis mértékben előítéletes személyek. Megfigyelhető viszont, hogy a diákok
lakóhelyének típusa szerint eltérő az előítéletesség mértéke: minél kisebb a
település, ahol él, annál kevésbé elfogadó másokkal szemben. A falun elő személyek előítéletességi indexének
átlaga 4,81, amely jelentősen nagyobb a városon élők 4,26-os átlagértékénél.
Az előítéletesség mértéke szoros kapcsolatban van azzal is, hogy
valaki milyen típusú iskolában és szakon tanul. Amint a következő ábrából kiderül a szakiskolákban tanuló
diákok a legelőítéletesebbek, 5,32-es átlagértékkel, amelyet a
pedagógiai osztályok követnek. A teológia szakosok átlagértéke megközelítőleg
egy egész ponttal kevesebbet mutat, mint az első csoporté, legkevésbé előítéleteseknek
pedig a reál osztályokban tanuló diákok bizonyultak.
Egyik kérdéstömbünk a diákok
iskolai teljesítményéről érdeklődött, többek között a médiájukról. Ezt az
adatot felhasználva megvizsgálható, hogy van-e kapcsolat a tanulmányi
eredményesség és az előítéletesség között. A tanulmányi átlagokat három
kategóriába soroltam: alacsony média (5-7,99-es jegyek között), közepes média
(8-8,99-es jegyek között) valamint magas média (9-10-es jegyek között). Az így
kialakított kategóriák szerint azt találtuk, hogy az alacsony médiával rendelkező diákok intoleránsabbak,
mint a magas médiával rendelkezők. A két érték közötti különbség ebben az
esetben is kicsivel kevesebb mint egy, amely már jelentős.
Egy újabb kérdéstömbünk a megkérdezett vallására, vallása
gyakorlására, hitére vonatkozott. Egyik kérdésünkkel azt kérdeztük meg, hogy
függetlenül attól, hogy jár-e templomba, mennyire tartja magát vallásosnak. A
válaszok a "kifejezetten vallásos ember vagyok" lehetőségtől a
"meggyőződéses ateista vagyok" kijelentésig terjedt. Ezeket a válaszokat
összevetve az előítéletességgel az adatok azt mutatják, hogy akik kifejezetten vallásos embereknek vallják magukat előítéletesebbek, mint a magukat nem vallásos embereknek vallók, az utóbbiak ugyanakkor előítéletesebbek, mint a meggyőződéses ateisták. Amint megfigyelhetjük egy fordított kapcsolat áll fen a két tényező között: minél vallásosabb valaki, annál nagyobb az intolerancia értéke is.
A szülők iskolai végzettsége is összefüggést
mutatott a diákok előítéletességével: azok a tanulók, akiknek édesapjuk
kevesebb, mint 8 osztályt végeztek előítéletesebbek. Hasonló fordított
kapcsolat fedezhető fel, minél kisebb a szülő végzettsége, annál nagyobb az
előítesség értéke a gyerekének. Az egyetemet, főiskolát végzett szülők gyerekei
bizonyultak kevésbé előítéletesnek, az ők átlagértékük 4,21 (másfél értékkel
kevesebb).
Ezen adatok és eredmények tükrében
kijelenthetjük, hogy az előítéletességet, a másokkal szembeni intoleráciánkat
több tényező befolyásolja: környezeti tényezők,
amelyekről nem tehetünk, mint a lakhely vagy a család, intézményi tényezők, mint az iskola amelybe járunk, a szak amelyet
folytatunk és tanulmányi átlagunk, valamint a vallással való kapcsolatunk is,
amely talán a legmeglepőbb.
A szerzőről:
Olaru Iulia első évet végzett szociológia szakon, korábban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: olaru_iulia@yahoo.com
A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.
Olaru Iulia első évet végzett szociológia szakon, korábban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: olaru_iulia@yahoo.com
A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.