2014. október 5., vasárnap

Hogyan írjunk "reaction paper"-t?

Minden tanévkezdés elején napirendre kerülő kérdés, hogy a szemináriumi olvasmányokkal kapcsolatos írott reflexió  leggyakrabban használt nevén "reaction paper" mit tartalmazzoon. Az alábbiakban egy összefoglalás olvasható arról, hogy néhány népszerű útmutató alapján milyen kell legyen egy reaction paper. 




Általános tanácsok

A reaction paper célja bizonyítani, hogy az olvasó alaposan tanulmányozta az olvasmányt és megértette az abban tárgyalt állításokat. A reaction paperben nem szükséges összefoglalni az olvasmány tartalmát, hisz azt a szeminárium-vezető úgyis olvasta. Fontos ugyanakkor, hogy legyen mondanivalója, az olvasó számára váljék világossá, hogy rövid reflexiójában mit akar közölni a reflektáló személy. A reaction paper egy személyes reakció, ezért helyénvalóak benne az egyes szám első személyben történő megfogalmazások, mint pl.  „Azt gondolom…”, „véleményem szerint…”, stb.

A reaction papernek nincs egy általánosan előírt szerkezete, így tartalmát tekintve nagyon sokféle lehet. Általában a következő részeket szokta tartalmazni:

1. Összegzés/áttekintés
- Ki az elemzett szöveg szerzője, mi a címe, mikor és hol jelent meg (utóbbiak csak ha relevánsak)
- A szöveg témája egy mondatban/bekezdésben
- A szerző célja a szöveg megírásával, vagy mögöttes motivációja (akár explicit ez a szövegben, akár nem). Pl. megpróbálta bemutatni egy társadalmi csoport valamilyen problémáját.
-  A szerző fő állítása (ez lehet, hogy azonos a témával, de lehet hogy nem)
- A fő állítást alátámasztó főbb gondolatok, érvek

2. Elemzés – történhet a szöveg egészére, vagy egy-két fontosabbnak ítélt részére vonatkozóan

2.a. A teljes szövegre vonatkozó reflexió, annak erősségeire és gyengeségeire koncentrálva
  • Meggyőző volt a szöveg? Ha igen miért, ha nem miért nem? Kielégítően alapos volt az állítások alapját képző kutatás? Hihetőek a használt források?  Ha igen miért, ha nem miért nem?
  • Van valamilyen a témához kapcsolódó fontos részlet, amely elkerüli a szerző figyelmét?
  • Van valami, amit a szerző túlhangsúlyoz? Nem egyoldalú?
  • Van valami, ami iránt a szerző elfogult?


2.b. A szöveg egy vagy több fontosnak ítélt részletére vonatkozó reflexió
  • Válasszunk ki a szövegből egy vagy több kivételesen fontosan ítélt részt
  • Fejtsük ki, miért tartjuk kiemelkedően fontosnak – az elemzett szöveg szempontjából, vagy a tárgyalt téma szempontjából
  • Keressünk olyan általunk ismert példákat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják a kiemelt részben megfogalmazott állításokat


3. Személyes reflexiók – a szöveggel kapcsolatosan személyes szinten megfogalmazott gondolatok
  • Érdekesnek találtad a szöveget? Miért, vagy miért nem
  • Volt valami zavaró a szövegben? Mi?
  • Ha lehetőséged adódna a szerzővel beszélni, mit kérdeznél tőle, vagy mit mondanál neki szöveggel kapcsolatban?
  • Van valami, amire a szöveg olvastán jöttél rá?
  • Milyen kérdések merültek fel benned a szöveg olvasása hatására – akár a szöveg kapcsán, akár bármi mással kapcsolatban?
  • Emlékeztet a szöveg a szeminárium valamelyik másik olvasmányára? Hogyan kapcsolódik hozzá, miben más, miben hasonló?

Néhány utolsó, de egyáltalán nem mellékes tanács:

A befejezett szövegünket mindig olvassuk újra, figyelve az elütési és helyesírási hibákra. Nincs visszatetszőbb, mint egy helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozat, miközben a hibák nagy részét a számítógép maga is jelezné, ha megengednénk neki.

    Gondoljuk végig a már kész dolgozat logikai gondolatmenetét, vigyázva a logikai törésekre, ugrásokra.

Kiss Dénes

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése