2015. március 26., csütörtök

Elias és a folyamatszociológia. Lapbemutató

Kedves Hallgatóság!

Rendhagyó Erdélyi Társadalom lapszámot tartok a kezemben. Emellett négy fő érvet tudok felhozni.

2015. március 25., szerda

„...én úgy irigylöm mikor szépen fel vannak öltözve, s egy táskát vesznek a vállukra s mennek.”

Falusi nők a kommunista és posztkommunista korszak gyáraiban

Szakáli (Pap) Ágnes


A második világháború után Romániában berendezkedő kommunista rezsim a társadalom egészében változásokat eredményezett. Az új társadalmi-politikai rendszer megalapozta a nők egyenjogúságát, emancipációját, azonban ez az egyenjogúság a nők kötelező munkavállalását is jelentette, a nők is ugyanúgy, mint a férfiak, ki kellett vegyék részüket a rendszer építéséből, eleget téve a hatalom által előírt szerepeknek. Az egyenlőség jegyében a hagyományosan férfiak által betöltött munkakörökbe is alkalmaztak női munkásokat.  A rendszer kötelezte a nőket a munkavállalásra, azonban a tradicionális szerepek (gyereknevelés, háztartás) ellátása ugyancsak a nőkre hárult. Falvakban a nők munkavállalását a városok gyáraiba történő napi ingázás jellemezte, emellett látták el a megkövetelt hagyományos szerepeket (háztartás, földművelés). A munkásnőktől a gyárakban vállalt munka megkövetelte, hogy alkalmazkodjanak és beilleszkedjenek az ott kialakult közösségekbe. A falusi identitás összeegyeztetése a gyári identitással és a két szerep által megkövetelt feladatok teljesítése a munkásnők számára kettős terhet jelentett.

2015. március 16., hétfő

Labdarúgás és társadalom. Lehet-a a foci az új politikai eszköz? Péter László előadása a "Szociológus estek" keretében

A mai labdarúgás jelensége mindenhol, így Romániában is a posztindusztriális társadalmak egyik legfontosabb, és népszerűségénél fogva átütő erejű intézménye, igazi társadalmi „megajelenség”. A focimeccs mint mediatizált közösségi esemény egy társadalmi rítus, olyan geertzi értelemben vett mély játék, amiben a „tétek igencsak magasak”, hiszen a labdarúgás révén a különböző társadalmi nagycsoportok szimbolikusan küzdenek meg egymással: etnikai csoportok és a többség, a fővárosiak és a vidék, az őslakosok és a jövevények, a munkásosztálybeliek és a középosztálybeliek, a változások nyertesei és vesztesei, a helyi és nemzetközi tőke képviselői, vezetők és vezetettek.

2015. március 15., vasárnap

A víz szerepe a Fiság lokját alkotó falutízesek társadalmi, gazdasági, kulturális szervezettségében


A fenti címmel Domokos Lívia és Tímár Kinga, a csíkszeredai Joannes Kajoni Szakközépiskola XII-es diákjai írtak dolgozatot, mellyel a 2014-es TUDEK szociológia szekciójának dícséretét érdemelték ki. A blogunk számára Duduj Szilvia foglalta össze a dolgozatot

2015. március 7., szombat

Névadási szokások, a nevek gyakorisága és a névadás motivációja Felső-Háromszéken

Balázs Etelka - Tóth Kincső


Az emberiség kialakulása óta minden személynek adnak nevet, élete során ezzel azonosul, a név által szólítják meg, emlegetik. A legtöbb természetközeli nép szerint az ember három elemből áll: test, név és lélek. A név része az embernek, s ismerete hatalom, amivel áldani és átkozni is lehet. Mesékben a nevének említésével idézik meg a segítségnyújtó szellemet, űzik el a gonoszt. „Az elnevezés vagy névadás a legelső találkozása a nyelvi és lélektani tényezőknek” (Hajdú 2003: 102).