2013. november 3., vasárnap

Értékrend a középiskolások körében

Rusu Szidónia

Akár egyénenként, de az adott közösség, osztály, család, társadalom szerves tagjaként bizonyos értékeket képviselünk. Ezen értékek, mint a boldogság, erkölcsösség, személyes szabadság, békés világ, határozzák meg mindennapi cselekvéseinket, életvitelünket, döntéseinket vagy másokhoz való viszonyulásunkat. A társadalmi értékek idővel változnak, amely változás megjelenik a fiatalok és az idősek értékrendje közötti eltérésekben a generációk közötti konfliktusok számos okát képezve. E mellett az értékrend egy adott korosztályon belül is eltéréseket mutathat, így például a falun élők általában hagyományosabb értékrendet képviselnek, mint a városiak. De eltérések lehetnek az értékrend tekintetében férfiak és nők között is, sőt akár az elvégzett iskola is befolyásolhatja azt.

2013. november 2., szombat

Elitek a válság korában: Magyarországi elitek, kisebbségi elitek

A fenti címmel 2011-ben jelent meg egy tanulmánykötet, Kovách Imre szerkesztésében, amely immár elektornikusan szabadon elérhető - itt.

A könyv szerzői több mint 3500 elithez tartozó személy megkérdezésével gyűjtött adatokból kiindulva mutatják be a gazdasági, politikai és kulturális elitet, képet adva a társadalmi szerepvállalásukról is.  A kötetnek erdélyi vonatkozása is van, egy tanulmányban Papp Z. Attila az 1989 utáni romániai és romániai magyar elitekről szóló szakirodalmat tekinti át és szintetizálja, egy másikban pedig (társszerzésben Márton Jánossal) egy kvantitatív elitkutatás eredményeit foglalja össze.

2013. október 23., szerda

Művészettől kultúráig, kultúrától társadalomig

Recenzió az Erdélyi Társadalom 2011-es összevont lapszámáról

Blénesi Enikő 


A kultúra meghatározása mindig is problematikus téma volt a társadalomtudósok számára. Még inkább akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az átlagember kultúradefiníciója tulajdonképpen azoknak a szellemi és tárgyi javaknak a körére terjed ki, amelyeket a klasszikus magaskultúra kifejezéssel nevezhetünk meg. Az Erdélyi Társadalom most megjelent (bár 2011-es dátumozású) száma arra tesz kísérletet, hogy összeegyeztesse a társadalomtudósok bármely közösségi megnyilvánulásra alkalmazható kultúrafogalmát mindazzal, amit a közember kultúrának nevez, vagy, ha úgy tetszik, azokkal a megnyilvánulásokkal, amelyek a művészet elnevezést viselik. A kötetben helyet kapott kilenc tanulmány és hét recenzió, amelyek ehhez a témához kapcsolódnak.

2013. október 17., csütörtök

Venczel József Emléknap


Száz éve született Venczel József társadalomkutató
Emlékkonferencia


Venczel József erdélyi társadalomkutató születésének 100. évfordulója alkalmával emlékkonferenciára kerül sor 2013. november 8-án 10 órai kezdettel, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet Sociologica épületében.

2013. október 15., kedd

Regionális fejlődés, településfejlesztés, népességcsökkenés

Veress Valér

Az Erdélyi Társadalom folyóirat 2013/2-es száma a következő súlyponti témájú elemzéseket közöl:

Regionális fejlődés, településfejlesztés, népességcsökkenés

Romániában az elmúlt évben felértékelődött a regionális és helyi fejlődés, fejlesztés kérdésköre. Ez a helyzet két okra vezethető vissza: egyrészt az ország katasztrofális teljesítményt nyújtott az EU-s források felhasználást illetően (legalacsonyabb abszorbciós ráta), másrészt, az EU-s integrációs folyamat egyik járulékos következményeként kialakult egy nagyarányú nemzetközi migráció (a román állampolgárok az EU-ban a második legnagyobb bevándorló csoportot alkotják, a törököket követően). A következmények teljes egészében kiszámíthatatlanok, de tényként könyvelhető el, hogy az ország történetében első alkalommal vetődött fel a régiók adminisztratív hatáskörökkel való felruházásának lehetősége. Továbbá az ország népességszámának jelentős csökkenése nem csak a gazdasági teljesítményre lehet negatív hatással, hanem a szociális ellátó rendszert is komoly problémák elé állíthatja. A tervezett tematikus számban a fent vázolt kérdésekre keresünk válaszokat, a frissen közzétett végleges népszámlálási eredmények (2011) tükrében.
Lapszámfelelősök: Benedek József, Veres Valér

A témához kapcsolódó (és nemcsak) írások beküldési határideje 2013. november 1.
A folyóirat a témához nem kapcsolódó egy-két írást is megjelentethet a lapszámaiban, mivel a folyóirat jellege féltematikus.

A beküldendő tanulmányokat, recenziókat a következő emailcímekre várjuk: et@socasis.ubbcluj.ro, másolatban (cc-ben) a lapszámfelelősök részére is: veresv@socasis.ubbcluj.rojozsef@geografie.ubbcluj.ro.

A tanulmányok formai követelményeit a http://bbteszociologia.ro/erdelyi-tarsadalom.html oldalon a Tanulmányok beküldése cím alatt olvasható szerkesztési szabályok (ET) tartalmazzák.

2013. október 10., csütörtök

Hogy is állnak az erdélyi magyarok az idegen nyelvek ismeretét illetően?

Horváth István

Az Eurobarometer 2012-ben publikált egy, az EU-s állampolgárok idegen nyelv ismeretére vonatkozó, időszakos tematikus jelentést. A jelentés szerint 2012-ben az EU-s tagországok állampolgárainak 54%-a anyanyelvén kívül még beszélt (alapvető társalgási szinten) legalább még egy nyelven, 25% még legalább két nyelvet és 10% még három másik nyelvet.

2013. szeptember 29., vasárnap

Astra Filmfesztivál Nagyszeben 2013

Kiss Dénes


Közeledik ez évben is a szebeni Astra Fimfesztivál, idén október 14-20 között.

Az Astra Románia egyik legrangosabb dokumentum- és antropológiai filmfesztiválja, társadalomkutatóknak is igazi csemege. És nem csak vetítésekből áll a program, különböző kerekasztalok tarkítják, sőt, idén egy konferenciára is sor kerül a fesztivál keretében, “Románia a nagyító alatt” címmel.

2013. szeptember 23., hétfő

Könyvbemutató: Kovách Imre - A vidék az ezredforulón



Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt 


Kovách Imre
A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai


című könyvének bemutatására.

A kötetet bemutatja: Kiss Dénes

A szerzővel beszélget: Peti Lehel

Helyszín: EME székház, Jókai (Napoca) u. 2, Kolozsvár

Időpont: 2013 szeptember 30, 18.00 óra

2013. szeptember 19., csütörtök

Az "új csendes generáció". Magyar ifjúság 2012


Kiss Dénes

Az új nemzedék legfontosabb életszakaszát egy olyan világban éli, ahol a társadalom alrendszereiben strukturálisan kódolt a bizonytalanság, ahol az elhomályosult tradíciók helyett csupán ködös és távoli igazodási pontok léteznek. Ebben a változékony világban a fiatalok nehezebben köteleződnek el, kevésbé kötnek házasságot, kevésbé vállalnak gyermekeket, bizonytalanok a továbbtanulással, a munkával, a „menni vagy maradni” kérdésével kapcso- latban, bizonytalanok értékválasztásukban és kevésbé biztosak a jövőjükben. Mindezek mellett a magyar fiatalok vágynak a rendezettségre, nem keresik a változást, de a folyamatos változás megtalálja őket”, írja Székely Levente, a Magyar Ifjúság 2012 kötet szerkesztője a kötet előszavában.

2013. szeptember 5., csütörtök

A tanulmányi sikeresség feltételei a középiskolában

Csiszér Ödön

Az „Életmód, értékrend és szervezeti részvétel a középiskolások körében” című kérdőíves kutatásunkban többek között a tanulmányi sikerességet befolyásoló tényezőket is vizsgáltuk, elemzésemben ezt a kérdéskört járom körül. Az iskola nincs tekintettel a tanulók származási-családi hátterére, a tanulók tevékenységét kizárólag azok egyéni teljesítménye alapján értékeli. Ez azonban, mint a továbbiakban látni fogjuk, csak részben van így, a valóságban az egyéni hozzáállás mellett az eredményességet erősen meghatározzák a tanulók családjával kapcsolatos - azaz szociológiai - tényezők, amelyekről a tanuló nem tehet, hisz családját senki sem maga választja meg.
Mielőtt nekikezdenénk az elemzésnek, ismertetnem kell három kategóriát, a bukott, közepes tanuló és tantárgyversenyen részt vevő tanulók kategóriáit, amelyek az iskolai eredményességet hivatottak mérni. Ezen három kategóriát tekintsük úgy, mint egy mérőeszközt, ami az iskolai tanulmányi sikerességet méri, használhatóságukat jól bizonyítja, hogy a bukott diákok átlagmédiája 7,77 volt, a közepes tanulóké 8,85 és azoké, akik tantárgyversenyen voltak 9,20.  Ezen kategóriák tehát érvényes mutatói az iskolai eredményességnek.

Elsőként olyan tényezőket vizsgálok, amelyek a csakis a tanulókon múlnak. Nézzük először a tanulásra fordított időt a különböző tanulmányi eredményt elért diákok között. Az alábbi ábrán világosan látszik, hogy szoros kapcsolat van a két tényező között, pontosabban aki több időt tölt tanulással annak az iskolai eredményei is jobbak lesznek.

Az ábrán jól látszik a tanulásra fordított idő növekedése annak függvényében, hogy az illető diák bukott, közepes tanuló, vagy tantárgyversenyen volt. Míg a közepes tanuló és tantárgyversenyen résztvevő diákok között kismértékű az eltérés, addig a bukott és tantárgyversenyen résztvevő diákok között jelentős időbeni különbség figyelhető meg. Egyszóval ez azt jelenti, hogy a tanulásra fordított idő igenis befolyásolja az iskolai eredményességet.

Kutatásunkban megkérdeztük a diákokat, hogy milyen gyakran olvasnak könyveket a kötelező olvasmányokon kívül, ami ugyancsak az egyéni hozzáállást tükrözi. Az alábbi ábrán ezt vetettem össze az iskolai eredményességükkel.

Jelentős különbség mutatható ki a bukott és tantárgyversenyen résztvevő illetve közepesen tanuló diákok között az olvasás gyakorisága szempontjából is. A fenti ábrán jól látszanak az arányok, amelyek magukért beszélnek, ugyanis míg azok, akik havonta több könyvet olvasnak, túlnyomó többségben kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, míg a túloldalon, vagyis azok, akik az utóbbi évben egy könyvet sem olvastak azoknál rossz tanulmányi eredménnyel rendelkező (bukott) diákok vannak többségben. Ezen két szélső pont között is megfigyelhető az átmenet, vagyis ahogyan haladunk a havonta több könyv elolvasásától az évi egy könyvet sem olvasókig, úgy nő a bukott diákok száma és egyenesen arányosan csökken a tantárgyversenyen résztvevő diákok száma. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az olvasás mennyisége összefügg az iskolai sikerességgel, tehát akik többet olvasnak, jobb iskolai eredményekkel rendelkeznek, ezzel szemben, akik nem olvasnak, vagy csak nagyon ritkán azok iskolai eredményei gyengébbek.

Az egyéni hozzáállás terén végezetül összevetettem a számítógép előtt eltöltött időt is a tanulmányi sikerességgel, azonban ezek között nem találtam korrelációt, vagyis ez a tényező nem befolyásolja az iskolai sikerességet. Ugyanerre az eredményre jutottam a facebook-ozás és a tanulmányi sikeresség közötti kapcsolat vizsgálatával is, itt sem találtam semmilyen összefüggést a változók között. Ez utóbbi eredmények meglepőek voltak a számomra, hisz nagyon sok pedagógus e két tényezőt tartja az iskolai sikertelenség legfőbb okának.

Most, hogy megvizsgáltuk azon tényezőket, amelyek a tanulókon múlnak, dolgozatom további részében áttérek azon tényezők vizsgálatára, amelyek a diákok akaratától függetlenül hatnak a tanulmányi eredményeikre. Ilyenek lehetnek például a szülők hozzáállása, a család anyagi helyzete, a tanulás materiális feltételei (külön szoba, szekrény, számítógép, szerkény, stb.), vagy akár a könyvek száma az otthonukban. Ezen tömbben először a szülők iskolai végzettségét vetettem össze a diákok tanulmányi eredményeivel, ugyanis ezt találtam a legfőbb tényezőnek, ezen kategóriában. A szülők iskolai végzettsége sokak szerint nem függ össze a gyerek tanulmányi eredményeivel, hiszen azok csak a diákon, esetleg a tanárokon múlnak. A továbbiakban vessünk egy pillantást a következő ábrára ezen feltételezés tisztázása érdekében.

A fentiekben az édesapák iskolai végzettségét vetettem össze a diákok tanulmányi eredményeivel. Megfigyelhetjük, hogy az egyetemet vagy főiskolát végzett szülők gyerekei között kis arányban találunk rossz médiával rendelkező, avagy bukott diákot, ugyanakkor ahogy haladunk visszafele az iskolázottsági szinteken (9-12 osztály, 5-8, 4 osztálynál kevesebb) úgy nő a bukott diákok aránya és csökken a tantárgyversenyen részt vevőké. A szülők iskolai végzettsége tehát erős hatással van a diákok tanulmányi eredményeire.

Az elkövetkezőkben is a szülőkön lesz a hangsúly, hiszen most a szülők hozzáállását fogjuk alaposan megvizsgálni. Nézzük meg az alábbi ábrát.

Ezen az ábrán a különböző tanulmányi eredményeket elért diákok szüleinek hozzáállását láthatjuk. Az ábrán jól látszik az összefüggés a tanulmányi sikeresség és szülői támogatás között. Ugyanis az elégtelen tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok szülei, mint láthatjuk sokkal közömbösebbek a gyerekük tanulásával szemben mint a jobb eredményeket elért diákok szülei, sőt mi több, a bukott diákoknál az is előfordult, hogy a diák szülei ellenezték azt, hogy az illető tanuló túl sokat tanuljon. Ugyanakkor a kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező diákok szülei nagyobb arányban támogatják teljes mértékben gyerekeiket, mint az elégtelen tanulmánnyal rendelkező diákok szülei. A továbbiakban felvetődik a kérdés, hogy mi történik a közepes tanulókkal. A válasz az, hogy itt is megfigyelhetjük, azon szülők többségét, akik teljes mértékben támogatják gyerekeiket. Közömbös szülőket itt is találhatunk, de sokkal kevesebbet (szinte fele annyit), mint az előző kategóriában (az ellenzés itt is előfordul, de jelentéktelen). Tehát bátran kijelenthetjük, hogy a szülők támogatása fontos tényező a diákok tanulmányi sikerességében.

Elemzésemet egy érdekes feltételezéssel folytatnám, miszerint a tanuló lakásában található könyvek száma is befolyásolja a tanulmányi eredményességet. Ez a feltételezés alapjául az szolgál, hogy a család kulturális tőkéjét nem csak a szülők képzettsége alkotja, hanem többek között a könyvtára is.  Még mielőtt bármit is mondanék a családi könyvtárnak a tanulásra gyakorolt hatásáról nézzük meg a következő ábrát.

Amint láthatjuk ennél szemléletesebb már nem is lehetne az ábránk, ugyanis világosan látszik belőle, hogy a lakásban található könyvek száma befolyással van a diákok tanulmányi sikerességére. Amikor nekifogtam ezen állítás megvizsgálásának először nem hittem volna, hogy lesz e tényezők között összefüggés, másodszor azt nem, hogy az ilyen látványos lesz. Jól láthatjuk a könyvek számának növekedését a tanulmányi sikeresség függvényében. Ahogyan nő az iskolai sikeresség a gyengén tanuló diákoktól a közepeseken át a kiválókig, úgy nő a könyvek száma a lakásokban is. Míg a bukott diákok lakásában átlagban 300 könyv található, addig a közepes tanulóknál 400, míg a tantárgyversenyen lévőknél több mint 600. A tantárgyversenyen lévő diákok tehát több, mint dupla annyi könyvvel rendelkeznek átlagban az otthonukban, mint a bukott diákok, ugyanakkor a közepes tanulóknál is jelentősen több könyvük van, ami meglepő, hiszen mostanig megvizsgált elemzéseinkben nem voltak jelentős különbségek a közepes és kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező diákok között. Összességében bátran kijelenthetjük, hogy a könyvek száma a tanulók lakásában, vagyis otthonukban igen jelentős összefüggésben áll a tanulmányi sikerességükkel és hatással van rá.

A továbbiakban még két tényezőt vizsgáltam meg, egyrészt azt, hogy a család anyagi helyzete befolyásolja-e a diákok tanulmányi sikerességét, illetve ezzel szoros kapcsolatban azt, hogy a tanulás materiális feltételei (van-e a tanulónak otthon külön szobája a tanuláshoz, külön számítógépe, asztala) hatást gyakorolnak-e rá. A család anyagi helyzetét a tanuló zsebpénzének mennyiségével mértem, de a zsebpénz mennyisége és a tanulmányi eredmények között nem találtam szignifikáns összefüggést. Hasonlóképpen nem tudtam kimutatni kapcsolatot a tanulás materiális tényezői és a tanulmányi eredményesség között sem.

A diákokon múló és nem rajtuk múló tényezők megvizsgálása és elemzése után még maradt két vitatott tényező, ami az elkövetkezőkben elemzésre kerül. Ezek nem mások, mint a diákok iskola melletti munkavállalása és az iskolai szervezeti életben való részvétele. Mindkettőt megvizsgáljuk a továbbiakban, először nézzük az iskola melletti munkavállalást. A következő diagramon látható, hogy a tanulmányaikban sikeresebb diákok közül lényegesen kevesebben dolgoznak, mint a kevésbé sikeresek közül: míg a tantárgyversenyen részt vett diákoknak csak 14 százaléka dolgozik rendszeresen a tanulás mellett és 33,6 százaléka néha, a bukott diákoknak 19,5 illetve 51,6 százaléka. Úgy tűnik tehát, hogy az iskola melletti munkavállalás akadálya a sikeres tanulmányi eredményeknek.

És végül, de nem utolsó sorban nézzük meg, hogy az iskolai szervezeti életben való részvétel milyen hatással van a diákok tanulmányi eredményeire.

Itt azt láthatjuk, hogy az adott tanulmányi eredményekkel rendelkező középiskolások milyen mértékben vesznek részt az iskolán kívüli tevékenységekben (nem vesznek rész, egy szervezetben tevékenykednek vagy több mint egy szervezetben is). Az ábrán megfigyelhető, hogy a tanulmányaikban eredményesebb diákok inkább vesznek részt iskolán kívüli tevékenységekben, mint azok, akik megbuktak a középiskola során. Ez azt is jelenti, hogy az iskolán kívüli tevékenységekben való részvétel nem akadálya a tanulmányi sikerességnek.

Összegezve a dolgozatban elhangzottakat elmondható, hogy a tanulmányi eredményeket részben a tanulók hozzáállása határozza meg (akik több időt fordítanak a tanulásra és többet olvasnak, azok sikeresebbek), részben azonban olyan, a tanuló akaratától független, „strukturális” tényezők is hatással vannak rá, mint a család kulturális tőkéje (szülők iskolai végzettsége, család könyvtára) és a szülők támogató vagy közömbös hozzáállása. Az iskolai szervezeti életben való részvétel nem akadálya a tanulmányoknak, viszont a tanulmányi eredményeket negatívan befolyásolja, ha a diák az iskola mellett dolgozni kényszerül.

A szerzőről: Csiszér Ödön első éves szociológus hallgató, korábban a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola diákja. E-mail címe: odon.csisz@yahoo.com



A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.

2013. augusztus 27., kedd

Előítéletesség a középiskolások körében

Olaru Iulia

Napjaink egyik legtöbb konfliktust okozó problémája az előítéletesség, a másokkal, a tőlünk különbözőkkel szembeni intolerancia. E téma ugyanakkor nagy kérdése a szociológiai kutatásoknak, a pszichológiai kísérleteknek és az emberi kíváncsiságnak: mitől függ az előítéletesség mértéke? mi befolyásolhatja? mind olyan kérdések, amelyekre kutatásunkban mi is kerestük a válaszokat. A szociológiában előítéletnek egy személlyel vagy csoporttal kapcsolatos előzetesen kialakult elképzeléseket tekintjük, amelyek olyan erősen rögzülnek az egyénben, hogy ellentmondó tapasztalatok hatására is nehezen változnak meg.

               Az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd,
               melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz
               tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív
               tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. W. Allport)

A középiskolások körében végzett kutatásunkban a másságot megtestesítő különböző csoportokat soroltunk fel, amelyek közül a megkérdezett be kellett jelölje azon csoportokat, amelyeket nem fogadna el a szomszédságában („nem szeretné, ha a szomszédjában laknának”). A következőkben bemutatott eredmények meglehet, hogy meglepetésként fognak szolgálni.


17 felsorolt személy közül választani kellett, hogy ki mellett nem lakna szívesen a megkérdezett, és összesítve a válaszokat az eredmény azt mutatta, hogy a diákok megközelítőleg 85%-a nem lakna drogfogyasztók mellett, majd ezt követően 80%-uk az elmebetegeket is kerülné. A roma etnikumúak sem lennének szívesen látva szomszédként a fiatalok kicsivel kevesebb, mint háromnegyedénél. Ugyanakkor a melegekkel szembeni intolerancia nagyobbnak mutatkozik (59%), mint a leszbikusokkal szemben, akiket a megkérdezettek közel kétötöde kerülne (38,9%), tehát a saját nemükhöz vonzódó nőkkel szemben elfogadóbbak a megkérdezettek. Kicsivel több, mint 10% nem lakna más fajhoz tartozó emberek, illetve bevándorlók mellett, valamint elenyésző arányban szegények (6,6%) és nagycsaládosok (4,4%) mellett.

A következőkben, hogy könnyebb és szemléltethetőbb adatokat tudjak bemutatni, a fenti ábrában felsorolt látható válaszok alapján kialakítottam minden személynek egy előítéletességi indexet. Ez azt jelenti, hogy a válaszok függvényében mindenki kapott egy értéket egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Tízes indexet kapott az, aki a felsorolt személyek közül egyiket sem fogadná el szomszédjának (vagyis maximálisan előítéletes), aki viszont mindenkit elfogadna annál az index értéke nulla. Az így kapott indexet használva a másokkal szembeni intolerancia nemek szerinti eloszlásban nem mutat különbséget: nem mondhatjuk sem a fiúkra, sem a lányokra, hogy előítéletesebbek lennének, mindkettő esetében megegyező arányban vannak a nagy és kis mértékben előítéletes személyek. Megfigyelhető viszont, hogy a diákok lakóhelyének típusa szerint eltérő az előítéletesség mértéke: minél kisebb a település, ahol él, annál kevésbé elfogadó másokkal szemben.  A falun elő személyek előítéletességi indexének átlaga 4,81, amely jelentősen nagyobb a városon élők 4,26-os átlagértékénél.

Az előítéletesség mértéke szoros kapcsolatban van azzal is, hogy valaki milyen típusú iskolában és szakon tanul. Amint a következő ábrából kiderül a szakiskolákban tanuló diákok a legelőítéletesebbek, 5,32-es átlagértékkel, amelyet a pedagógiai osztályok követnek. A teológia szakosok átlagértéke megközelítőleg egy egész ponttal kevesebbet mutat, mint az első csoporté, legkevésbé előítéleteseknek pedig a reál osztályokban tanuló diákok bizonyultak.


Egyik kérdéstömbünk a diákok iskolai teljesítményéről érdeklődött, többek között a médiájukról. Ezt az adatot felhasználva megvizsgálható, hogy van-e kapcsolat a tanulmányi eredményesség és az előítéletesség között. A tanulmányi átlagokat három kategóriába soroltam: alacsony média (5-7,99-es jegyek között), közepes média (8-8,99-es jegyek között) valamint magas média (9-10-es jegyek között). Az így kialakított kategóriák szerint azt találtuk, hogy az alacsony médiával rendelkező diákok intoleránsabbak, mint a magas médiával rendelkezők. A két érték közötti különbség ebben az esetben is kicsivel kevesebb mint egy, amely már jelentős.


Egy újabb kérdéstömbünk a megkérdezett vallására, vallása gyakorlására, hitére vonatkozott. Egyik kérdésünkkel azt kérdeztük meg, hogy függetlenül attól, hogy jár-e templomba, mennyire tartja magát vallásosnak. A válaszok a "kifejezetten vallásos ember vagyok" lehetőségtől a "meggyőződéses ateista vagyok" kijelentésig terjedt. Ezeket a válaszokat összevetve az előítéletességgel az adatok azt mutatják, hogy akik kifejezetten vallásos embereknek vallják magukat előítéletesebbek, mint a magukat nem vallásos embereknek vallók, az utóbbiak ugyanakkor előítéletesebbek, mint a meggyőződéses ateisták. Amint megfigyelhetjük egy fordított kapcsolat áll fen a két tényező között: minél vallásosabb valaki, annál nagyobb az intolerancia értéke is.


A szülők iskolai végzettsége is összefüggést mutatott a diákok előítéletességével: azok a tanulók, akiknek édesapjuk kevesebb, mint 8 osztályt végeztek előítéletesebbek. Hasonló fordított kapcsolat fedezhető fel, minél kisebb a szülő végzettsége, annál nagyobb az előítesség értéke a gyerekének. Az egyetemet, főiskolát végzett szülők gyerekei bizonyultak kevésbé előítéletesnek, az ők átlagértékük 4,21 (másfél értékkel kevesebb).

Ezen adatok és eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy az előítéletességet, a másokkal szembeni intoleráciánkat több tényező befolyásolja: környezeti tényezők, amelyekről nem tehetünk, mint a lakhely vagy a család, intézményi tényezők, mint az iskola amelybe járunk, a szak amelyet folytatunk és tanulmányi átlagunk, valamint a vallással való kapcsolatunk is, amely talán a legmeglepőbb.


A szerzőről:
Olaru Iulia első évet végzett szociológia szakon, korábban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: olaru_iulia@yahoo.com


A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.

2013. augusztus 25., vasárnap

Gazdasági válság és a natalitás Romániában: lesz-e nyugdíjunk öregkorunkban?




A családpolitika hiánya és a gazdasági válság Romániában a születésszámok nagymértékű csökkenését eredményezte, adja hírül a HotNews.ro elemzése, amely szerint rövidtávon érthető a családok gyermektelenség melletti döntése, amennyiben nem képesek a gyerekek megfelelő életszínvonalának biztosítására, hosszú távon viszont e családi döntések negatív hatással járnak - hisz a nyugdíjrendszert fenntartó adófizetők számának csökkenését eredményezi.  



A bécsi demográfiai intézet 22 európai országban végzett felmérése alapján 15 országban csökkentek a termékenységi mutatók, leglátványosabban az euró zóna déli részén. A válság közvetlenül kihat a születési arányszámok csökkenésére, legalábbis ezt mutatja Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország példája is, ahol az említett sorrendben 1.43, 1.35, 1.36, valamint 2.05 újszülött jut egy nőre. A tanulmány szerint a görögöknél 50%-al nőtt az abortusz végrehajtás 2011-ben, míg Portugáliában az elmúlt hatvan év legalacsonyabb születésszámát jegyezték 2012-ben, azaz 90 000-et.

Romániát 2004-ig a falusi születések városinál magasabb száma jellemezte, mára viszont a városi környezet bír magasabb potenciállal a gyermekvállalást illetően. A szerző megjegyzi, hogy itt számításba kell vennünk azon községeket is, melyek időközben városi rangra emelkedtek, és ily módon újszülöttjeik az urbánus térséghez „adódtak”, továbbá a belső migráció sem hagyható figyelmen kívül, még ha nem is olyan jelentős ebben a tekintetben. Bár meglepőnek tűnhet, a válság ideje alatt nőtt a születésszám, amit részben a nők azon válságkezelési stratégiájával magyaráznak, hogy a gyermekvállalást követő szülési szabadsággal a nők az esetleges elbocsátásokat próbálták elkerülni.

A Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint, 1995-től errefele az utóbbi két évben született a legkevesebb gyermek Romániában. A cikk írója hozzáteszi, hogy a „Ceauşescu időben” a közpolitika a nagycsaládok támogatását szorgalmazta, így egy anyára 3-4 gyerek jutott. 

Élve születések száma évenként, lakóhely típusa szerint. Forrás: INSSE

Ha összehasonlítjuk a születésszámban élenjáró, illetve a „kullogó” megyék listáját egyenes és releváns összefüggést találhatunk a jóléti mutatók és a gyermekvállalási hajlandóság között, írja Dan Popa. A 2. ábrán Románia megyéit láthatjuk a születésszámok függvényének sorrendjében, elől a fővárossal, valamint Iaşi, Suceava és Constanţa megyékkel, a sor végét pedig Kovászna és Tulcea zárja. Gondolhatjuk, hogy 18-20 éven belül, amikor a mostani újszülöttek fognak belépni a munkaerőpiacra, elméletileg ők lesznek azok, akiknek a nyugdíjakat biztosítani kellene, azon járadékok folytán, melyeket az államnak szükséges fizetniük.
Élve születettek száma megyénként, 2012-ben

A helyzetet tekintve, milyen lehetséges forgatókönyvek léteznek?

Az egyik legjobb opció a nyugdíj körül kialakuló deficit csökkentésére, mellyel nemrégiben az Expert Forum előállt: a nyugdíjkorhatár növelése a várható élettartammal arányos mértékben, vagyis 65 évre. Ez ugyanis az egyetlen olyan megoldás, amely nem befolyásolná hátrányosan a nyugdíjasokat 2030 után, vélik. A leghatékonyabb jövedelem biztosítása érdekében javallott az ún. II. és III. „piloni”-okban, azaz magán nyugdíjpénztárakban való további megtakarítások gyakorlása is, legrosszabb variációnak pedig a nyugdíjak bérnövekedéssel való összekötését vélik, ami nagyobb deficitbe taszítaná a gazdaságot.

Az 1966-os abortusz törvény eredményeként született generáció, annak ellenére hogy most van potenciálja csúcsán, így is nehézségekkel képes biztosítani a szüleit és nagyszüleit megillető nyugdíjakat. De amikor ez generáció éri majd el a nyugdíjkorhatárt  2030 táján  várható csak az igazi katasztrófa: ha ugyanis a jelenlegi rendszer nem változik meg, a nyugdíj/fizetés arány 25% alá fog csökkenni. Ez a probléma azonban egyelőre nem szerepel a politikusok napirendjén, ők ugyanis nem érdekeltek négy választási ciklussal előrébb tervezni.

Hosszútávon a romániai nyugdíjrendszer demográfiai nyomás alá fog kerülni, az elöregedési trend ugyanis nagyon hangsúlyos: annak ellenére, hogy jelenleg Románia népessége a többi európai országhoz képest fiatalabb, a következő ötven évben a legelöregedettebb országok csoportját fogja gyarapítani. Az Európai Bizottság prognózisa szerint a 0-14 éves fiatalok aránya a 2010 és 2060 közötti időszakban kb. 38%-al fog csökkeni, és az aktív népesség aránya (15-64 évesek) is körülbelül 38%-al lesz kisebb – ellentétben a 65 év felettiekkel, akik 2060-ra várhatóan a népesség 35%-át fogják kitenni. A leglátványosabb növekedés a 80 év fölötti szegmensben várható, akik aránya 13,3% lesz, míg a 0-14 év közöttiek mindössze 11.8%-ot tesznek majd ki a népességből.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható jelenlegi problémák hosszútávon fennmaradnak. Az európai átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási ráta nem fog javulni a következő évtizedekben. Mi több, az Európai Bizottság becslései szerint Románia az egyetlen ország ahol a jelenleginél is alacsonyabb foglalkoztatási rátát prognosztizálnak. A nyugdíjra jogosultak, valamint az adózó polgárok aránya is a jelenleginél kedvezőtlenebb szintet fog megütni: míg ez az arány jelenleg 0.85 nyugdíjas/adózó, 2060-ra eléri az 1.6 nyugdíjas/adózó állampolgárt.

Egy másik probléma az állam jelenlegi fiskális helyzete. Annak ellenére, hogy Románia népessége egyike a legfiatalabbaknak Európában, az állami nyugdíjalap hatalmas a hiánnyal küzd, 2011-ben 2.4%-át tette ki a GDP-nek, és közel 56%-át a konszolidált költségvetési hiánynak.

A jelenlegi adminisztratív kapacitás mellet, nehéz támogatásokat fedezni a konszolidált költségvetésből, amikor Románia az általános adók bevételéből kb. 33%-al gyarapítja a GDP-t, ellentétben más EU-s országokkal, ahol ez a bevételi arány meghaladja az 50%-ot.

Ami a kiadásokat illeti, a nyugdíjak csupán eszközként szolgáltak a pártok hatalomra jutásában, a populista javaslatok és határozatok ugyanis pénzügyileg fenntarthatatlanok s csupán a nyugdíjasok szavazatainak biztosítására voltak elegendők. A populista játszmák tehát a jövőben is kockázatosak az egész gazdaságra nézve.

A jelenlegi tendencia jövőbeni hatásának megértéséhez hétféle lehetséges szcenáriót vázolnak az állami nyugdíjalap helyzetére a következő 30 évben, figyelembe véve a demográfiai faktort, a munkaerőpiaci helyzetet, a gazdasági fejlődést és a politikai döntéseket: a status-quo megtartása, az európai javaslatok elfogadása a nyugdíjkorhatár emelést illetően és egy intenzívebb megtakarítás, valamint a populista politika, mely vagy túlzott mértékben növeli a kiadásokat, vagy csökkenti a jövedelmeket, vagy a „fél-magán” nyugdíjpénztárt (II. pilont) érintő kulcsreformok akadályozása, esetleg ennek a lehetőségnek a teljes elvetése. Legvalószínűbbnek mégis az tartják, hogy az alapforgatókönyv szerint, marad a jelenlegi helyzet, ennél egy valamivel esélytelenebbnek tartják a nyugdíjkorhatár 65 éves  korra emelését. A HotNews által vázolt lehetséges esetek itt olvashatóak.

Összefoglalva tehát, világos, hogy a nyugdíjrendszer nem képes pusztán állami alapból (I. pilon-ból) megfelelő nyugdíjakat biztosítani. Amit mi fél-magán nyugdíjalapként fordítottunk, várhatóan felnőttségének csúcspillanatát a 2032-es nyugdíjba menésekkor fogja elérni, és a nyugdíj értékének növelését eredményezi. De még ilyen feltételek mellett is a mai aktív korú munkaerőnek tudatában kell lenni azzal, hogy az állam nem lesz képes a jelenlegihez hasonló szintű nyugdíjakat biztosítani, úgyhogy a szegénységi kockázatot csökkentendő, számukra abszolút szükségesek a plusz megtakarítások.

A szerző szerint a munkaerőpiacon tapasztalható egyensúly megbomlásának korrekciójára tett lehetséges javaslatok, a vidéki gazdaságok megadóztatása, jobb foglalkoztatáspolitika, a munkaerő átképzésének hatékonyabb stratégiája, azáltal, hogy a munkanélküli segélyre „jogosult” vagy inaktív (fiatalok, nők, idősebb munkaképesek) kategóriák számára nagyobb mértékű foglalkoztathatóságot biztosítanak. Akárcsak egy barátságosabb vállalkozói környezet, amely végsősoron a gazdasági aktivitás növekedéshez vezet és implicit módon a munkahelyek számát is növeli majd.

Fordította: Vita Emese

2013. augusztus 11., vasárnap

Költséges szenvedély? A templomépítési hullámról Romániában

Kiss Dénes

Pár napja a BBC összeállítást közölt a román ortodox egyház templomépítéseiről. Először egy video-anyagot tettek közzé, majd rá három napra az anyagot írott változatban is lehozták, Romania's costly passion for building churches címmel. Az összeállítás szerzője az intenzív templomépítésre csodálkozik rá, kiszámolva, hogy átlagosan havonta 10 templomot fejeznek be Romániában, azaz minden harmadik nap egyet. Mindezt közpénzből, Európa egyik legszegényebb országában, amelyben új iskolák építésére és általában a közintézményekre alig jut pénz.

Hála a BBC tekintélyének e beszámolókra a hazai sajtó is felfigyelt, és ezek után az ügyet már az ortodox egyház sem hagyhatta szó nélkül. “Méltóbb egy keresztény európai néphez hogy új templomokat építsen, mintsem hogy hívek hiányában eladja az üres templomokat kereskedelmi célokra, ahogy az Nagy Britanniában és más szekularizált nyugati országokban történik,” vágott vissza az ortodox egyház közleményében. Az igazi elmarasztalást persze azért kapta a BBC, amiért összeállításával azt sugallta, hogy az ortodox egyház templomépítéseire

2013. július 23., kedd

Művészet (és) szociológia - ET 2011

Dátumozása alapján akár elavultnak is tűnhet, valójában azonban még nyomdaszagú az Erdélyi Társadalom 2011-es összevont száma, melyben kultúráról és művészetről szociológiai perspektívában született írások jelentek meg. A recenziók is egytől-egyig e témához kapcsolódnak. A lapszám vendégszerkesztője Zsigmond Andrea teatrológus, akinek a szerkesztőség nevében ezúton mondunk köszönetet.

2013. július 18., csütörtök

Társadalomtudományi tábor - meghívó

Szeltersz, 2013. augusztus 15–18.


A tízedik alkalommal megszervezésre kerülő tábor szociológus, néprajzos, történész, politológus, irodalomtörténész kutatók, hallgatók, tanárok találkozási pontja. A három napos tábor önellátással, közös étkezésekkel működik. Külső támogatásként, pályázati alapon csak a napi egy meleg ebéd biztosított a szokás szerint várható 40-50 fő részére. A program előadásokból, vitákból, könyvbemutatókból áll össze. Szeretnénk átfogó képet adni a romániai magyarságra vonatkozó kutatásokról, publikációkról. A megvitatásra kerülő kéziratokat július 30-ig Bárdi Nándorhoz illetve az opponensekhez kellene eljuttatni. Ha valakit a tábor előtt érdekel egy kézirat, vitaanyag a szerzőhöz és szervezőkhöz fordulhat bizalommal.

2013. július 11., csütörtök

Nationalism and identity in cross-national perspective - Studia Sociologica 2013/1



IRINA TOMESCU-DUBROW, JOSHUA K. DUBROW, KAZIMIERZ M. SLOMCZYNSKI
Guest Editors’ Foreword for the Special Issue on “Nationalism and Identity in Cross-National Perspective”

PAOLO SEGATTI AND SIMONA GUGLIELMI
National Minority and Acceptance of Minority Right by the Majority: The Case of Slovenians in Italy

2013. július 4., csütörtök

Antal Timi veri ByeAlexet, de az igazi menő a Republic

Erdélyi magyar középiskolások zenehallgatási szokásai

Papp Levente

Ha megkérdezzük a középiskolásokat, mi a kedvenc szabadidős tevékenységük, nagy részük biztos azonnal rávágja, hogy a zenehallgatás. Épp ezért, az Életmód, értékrend és szervezeti részvétel a középiskolások körében című közvélemény-kutatásunkban jelentős szerepet kapott ez a téma is. Fontosnak tartottuk megtudni, hallgatnak-e magyar nyelvű zenét a megkérdezett fiatalok, illetve melyek a kedvenc előadóik. Az egyre változó, digitalizált világban az elmúlt években jelentősen változtak a zenehallgatási szokások is. Ennek kapcsán érdekelt bennünket, hogy milyen módon hallgatnak zenét a XI-XII. osztályos fiatalok, a CD-lejátszó vagy inkább a laptop a népszerűbb, és hallgtnak-e még egyáltaln rádión is zenét.

2013. június 28., péntek

Hogyan készítsünk prezentációt? Tippek a bemutató elkészítéséhez

Kiss Dénes

A záróvizsgához közeledve többen is azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy adjak tanácsot a szakdolgozat bemutatásához. Az alábbiakban néhány internetes forrást és saját tapasztalataimat felhasználva a prezentáció-készítéssel kapcsolatos legfontosabb (és egyben leggyakoribb) tanácsokat foglaltam össze. A tippek alapvetően a ppt bemutató készítésére vonatkoznak, hisz ennek logikai szerkezete az előadás egészének felépítését is meghatározza. 


2013. június 21., péntek

Félsziget fesztivál 2013 - kutatási felhívás

Veres Valér

A Max Weber Társadalomkutató Alapítvány és a BBTE Magyar Szociológia Tanszék kilencedik éve végez felmérést a Félsziget Fesztivál látogatói körében, melynek során elsősorban a fiatalok fogyasztási szokásait, értékrendjét illetve jövőterveit vizsgáljuk. Kutatásunkkal alapvetően a következő kérdésekre próbálunk meg választ kapni:
- Milyen fogyasztói, illetve életstílus szerinti csoportok különböztethetők meg?
- Mi jellemző az egyes csoportok fogyasztói státusára/magatartására?

A terepkutatáshoz, melyre a Félsziget fesztivál ideje alatt, július 17-21 között kerül sor Kolozsváron, ez évben is munkatársakat keresünk. 

2013. június 19., szerda

Nők, férfiak és a közúti balesetek

Kiss Dénes

A közlekedésben tapasztalható nemek közti különbségeket rendszerint a legegyszerűbb sztereotípiákkal szokás letudni. Nem ilyen egyszerű azonban elintézni az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács pár napja publikált jelentését, amely az országonkénti halálos kimenetelű baleseteket nemek szerinti bontásban is tartalmazza. E szerint az Európai Unióban átlagosan a balesetek áldozatainak 76%-a férfi és csak 24%-a nő.

2013. június 13., csütörtök

Egyetem és "egyetem"

Magyari Tivadar

Romániában közel száz felsőoktatási intézet (tehát valamiféle egyetem) létezik, ha ebből kivonjuk az egy vagy két sajátos szakra szorítkozó kis intézeteket (például egyes teológiai képzési formákat, kereskedelmi főiskolákat stb.), így is maradt majdnem hetven egyetem és „egyetem”.

A különbség az egyetem és az „egyetem” között az, hogy az előbbi igazi, eredeti, tulajdonképpeni, meghatározás szerinti, az utóbbi a bóvli. (A kettő közötti átmenetet jelentő intézetek is léteznek, sőt a nagyon rosszul alakult hazai felsőoktatási rendszerben az igazi egyetemeken is meghúzódhatnak értéktelen, silány részlegecskék.)

2013. június 8., szombat

„Az egyre populistábbá váló politikusok a homofób diskurzussal próbálnak némi legitimitásra szert tenni”

Péter László

– Románia alkotmányába bekerül ugyan, hogy a szexuális irányultságra vonatkozó diszkrimináció büntetendő, az alaptörvény módosításával foglalkozó szakbizottság azonban szerdán jóváhagyta az ortodox egyház által megfogalmazott indítványt, amely szerint a család alapját egy férfi és egy nő közötti házasság képezi. Az alkotmány jelenlegi szövegében a „házastársak” kifejezés szerepel. A javaslat szakbizottsági elfogadása több negatív reakciót is kiváltott. A homoszexuálisok jogaiért több alkalommal is kiálló Remus Cernea független képviselő pédául úgy vélekedik, amennyiben ez a meghatározás marad, Románia felkerül a homofób országok listájára. Véleménye szerint mennyire diszkriminatív ez a megfogalmazás? Mennyire kényes téma ez a román közvélemény előtt? Hol helyezkedik el Románia a melegházasságokat egyre inkább elismerő világban?

2013. május 25., szombat

OTDK elsőkézből - interjú Vita Emesével

   
Mutatkozz be, kérlek!
Vita Emese vagyok, Marosvásárhelyen születtem és még egy hónapig a BBTE Szociológia karán diákoskodom.

Milyen szekcióban indultál és milyen helyezést értél el?
Szociológia szekcióban indultam, az idei OTDK társadalomtudományi szekcióján belül ez bizonyult a legnépszerűbbnek, a dolgozatok számát tekintve, így a szekción belül tematika szerint több tagozat indult, az én pályamunkámnak az I. tagozatban II. díj jutott.

Mit jelent számodra ez a díj? Milyen távlatokat nyit meg elotted ez a szakmai díj?
Elsősorban önbizalmat, erőt a folytatáshoz, hitet ahhoz, hogy van értelme a munkámnak, mindannak amivel foglalkozom.

Mesélj egy kicsit a pályamunkádról!
A pályamunkában, mely internet- és Facebook-felhasználás témában íródott, öt nagyobb kérdéskörrel foglalkoztam, ebből az első, hogy milyen szerepet tölt be a Facebook a diákok életében, hasonlít-e ahhoz, amit amerikai diákok Facebook használata során találtak a kutatók, vagyis, hogy az oldal használata pozitív hatást gyakorol-e a társadalmi tőkére. A válasz igen, abban az értelemben, hogy a diákok Facebookos kapcsolatai információs potenciálként jelennek meg és az informáltságnak, a gyors és naprakész információknak kiemelkedő fontossága van a posztmodern társadalomban. A második altémakör arra vonatkozott, ahogyan felépítik, kitöltik a diákok a virtuális a teret, a szimbólumokat, amelyek mentén reprezentálják magukat a cybertéreben. Facebook-használati szokásaikat elsősorban anyagi helyzetük, lakáshelyzetük (albérlet, bentlakás, vagy szülőkkel lakás) és a kor befolyásolta. A jobb anyagi helyzetben lévő kintlakó első/másodévesek a legintenzívebb felhasználók. A negyedik kérdéskör azt boncolgatta milyen adatvédelmi intézkedéseket tesznek, használják-e a differenciált információmegosztást személyes adataik megőrzése érdekében. És végül, melyek azok a tevékenységek, amelyeket átvisznek az online életbe, itt olyanokra kell gondolni, mint rádiózás, internetes televíziózás, vásárlás, bankolás, ügyintézés.
Karriertávlatok (Mik a szakmai terveid? Hol képzeled el magad 10 év múlva?)
Alapképzős végzősként egy OTDK-val a hátam mögött azt hiszem, még korai lenne hangosan gondolkodni mondjuk tíz éves távlatban. Egyelőre teszem amit eddig is, igyekszem kihasználni a lehetőségeket, adott helyzetekben a tőlem telhető legjobbat adni mindenhez, amit csinálok. És ahogy Márai tanácsolná, várom türelemmel, amíg a hozzám tartozó dolgok - emberek, eszmék, helyzetek eljutnak hozzám.

Erdély. Kolozsvár. BBTE – mit jelent mindez számodra?
Mindent! Itt érzem, hogy itthon vagyok, ami számomra nagyon fontos. Fontos a stabilitás, fontos, hogy érezzem, megértik, amit mondok, és hogy én is érthessek másokat - most pedig egyáltalán nem az egy szent anyanyelvre gondolok, bár nekem az is nagy biztonságot jelent. A kolozsvári BBTE továbbá lehetőség leginkább, egyfajta hátszélként szolgál, és én alkalom adtán igyekszem visszaszolgálni mindezt.

Elsőéves diákoknak vagy középiskolásoknak, akik ide készülnek, mit üzensz?
Jöjjenek és nézzenek meg mindent alaposan, a nyomort és a luxust, hajléktalanokat és szállodákat, munkahelyül szolgáló plázákat, szupermarketeket, nézzék meg az összes kocsmát, könyvtárat, intézményt, próbáljanak ki mindent, amire kíváncsiak. Valószínűleg nem lesz minden kolozsvári egyetemistából, jogász, közgazdász, matematikus, fizikus, pszichológus, nyelvész, stb. de kitágul előtte a világ és szerintem ez lényeges.
Merjenek nagyot, legyenek elszántak, és akarják ne csak a nagyvárost, a szülőktől való menekülést, a szabadságot, hanem a következményeket, a felelősséget is. Szórakozni bárhol lehet, de úgy szórakozni, hogy közben része légy egy pezsgő, színvonalas, nemzetközileg hangos egyetemi közegnek ez Erdélyben ma leginkább Kolozsváron lehetséges.

Megjelent a BBTE honlapján:

2013. május 12., vasárnap

"Nem kell többnyelvű felirat, mert bejönnek a szándékosan magyarul beszélők"



Miért működik puskaporos hordóként Erdélyben a többnyelvű felirat kérdése, és miért zárkóznak el a román politikusok a magyar nyelv regionális nyelvvé tételétől? 
Horváth Istvánt Kertész Melinda kérdezte, az interjú a Transindexen jelent meg 2013 április 22-én.


2013. május 5., vasárnap

Falukutató táborok - Ördöngösfüzes 2005

Kiss Dénes

A nyári szakmai gyakorlatok mindig kellemes események voltak, de az összes közül talán az Ördöngösfüzesen megrendezett volt a legemlékezetesebb. A táborban hat egyetem diákjai és tanárai vettek részt:

  Budapesti Corvinus Egyetem (a tábor főszervezője)
  Universidad Autónoma de Barcelona
  Babes-Bolyai Tudományegyetem (mi voltunk a terep-szervezők)
  Szegedi Tudományegyetem
  Université de Paris 8 Vincenne-St. Denis
  Pécsi Tudományegyetem

A program már Kolozsváron elkezdődött, ahol a résztvevők három napon át előkészítő előadásokat hallgattak Romániáról, Erdélyről és Ördöngösfüzes szűkebb térségéről, a Mezőségről. E három nap alatt körvonalazódtak a kutatási témák is.

2013. április 22., hétfő

Régiók Romániában


Románia régiósításának vélt vagy remélt szakmai hátteréről, az elképzelések hibáiról, kevés erényéről zajlott beszélgetés a 3. Szociológus Napokon. A Max Weber Szakkolégium és a BBTE Szociológia Tanszék szervezte találkozó részleteit Kustán Magyari Attila foglalta össze, az anyag eredetileg az Erdélyi Riportban jelent meg.


A cím alapján arra lehetett számítani, elsősorban Kolozsvárról, mint regionális fővárosról esik majd szó, ez a téma azonban némileg háttérbe szorult. Kárpótolta ezt az, hogy a beszélgetőpartnerek – Pásztor Gyöngyi szociológus, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány regionális igazgatója, és Kádár Magor kommunikációs szakember – alaposan kivesézték az idei adminisztrációs átalakulással járó veszélyeket és lehetőségeket, igaz, utóbbiakat enyhe pesszimizmussal.
Balról jobbra: Pásztor Gyöngyi, Kádár Magor, Sipos Zoltán és Balogh Márton

2013. április 17., szerda

Emlékezés Raymond Boudon-ra (1934 – 2013 április 10)

Horváth István

1991-ben, amikor a szakdolgozatomat írtam, keseredtem neki Boudon 1973-ban publikált „Az esélyek egyenlőtlensége” (L'Inégalité des chances) című könyvének. Sekélyes francia nyelvtudásom ellenére az olvasmány inspiráló volt. Hisz földhözragadt empirián (a számok elementáris kommentálásán) túli értelmezés lehetőségét villantotta fel. Tény és kellemes emlék: Boudon könyve akkor sikeresen alakította a szociológia gondolkodásmódomat.

Később volt alkalmam Boudon munkásságát a francia és általában a nyugati szociológia és társadalomtörténetbe beágyazottan szemlélni. És a személyes intellektuális élményen túli, szociológiatörténeti szerepére és fontosságára rálátni.

A második világháborút követő európai és francia gazdasági rekonstrukciót, majd gazdasági fellendülést követően újra megjelenő társadalmi konfliktusok, Franciaországban kiemelten az 1968-as diáklázadások jelentős kihívásként jelentek meg a szociológusok számára. A pár évtizedes stabil demokratikus rend és a relatív jólét ellenére felszínre törő társadalmi feszültségek tudományosan érvényes értelmezése nem volt könnyű feladat. Osztályok vagy generációk közötti konfliktusok, érdekek vagy értékek/életszemléletek összecsapása, új társadalmi mozgalmakkal szembesültek, vagy csak a régiek jöttek elő picit korszerűbb sminkelésben?