2012. december 30., vasárnap

Demográfia, manele és Dimitrie Gusti - Sociologie Românească 2012 / 2

Kiss Dénes

Mint azt mindannyian tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, Romániában a kommunizmus bukása óta a születések száma folyamatosan csökkenőben van, 2011-ben pedig e szám – ezt már kevesebben tudtuk – eddigi mélypontját érte el. De kik azok, akik e csökkenő trend közepette mégis szülnek? Erre a kérdésre kereste a választ Traian Rotariu és Mezei Elemér tanulmányában. Elemzésük szerint napjaink Romániájában a szülésre vállalkozó nők öt típusa különböztethető meg:

  • Magas végzettségű alkalmazott nők - férjezettek, többségük városi, átlag 30,3 éves korban szülnek, romák nincsenek közöttük.
  • Alkalmazott, de alacsony vagy középfokú végzettségű nők - kissé alacsonyabb életkorban szülnek és nagyobb körükben a házasságon kívüli szülések aránya, inkább városiak, romák köztük sincsenek.
  • Munkahely nélküli, nyolc osztálynál magasabb végzettségűek - többségük háztartásbeli, fele-fele arányban falusiak és városiak, negyedük házasságon kívül szül.
  • Alacsony képzettségű, munkahely nélküli városi nők - alacsony szülési átlag életkor jellemző rájuk, nagy arányban apa nélküli családban szülnek, szociális támogatásokra hagyatkozva.
  • Alacsony képzettségű falusiak - e csoporton belül két további alcsoport válik el: gazdálkodó családok, melyekben a nők háztartásbelinek vallják magukat, de valójában részt vesznek a gazdálkodásban, illetve a föld nélküli, nagyon szegény családok és fél-családok.

A szülő nők tipológiája tehát leképezi a Románia társadalom-szerkezetét, ennyiben tehát nem meglepő az eredmény. A fontosabb típusok ismerete azonban célzottabb szociálpolitikai szempontok megfogalmazását teszi lehetővé, amitől egy ilyen elemzés gyakorlati hasznosságra is szert tesz.


A manele, bár sok port kavart már a jó ízlés őreinek körében, szociológiai elemzések tárgyát mindeddig ritkán képezte - ezért is különösen érdekes olvasmány a „Popular music, social capital and the consolidation of public space in post-communist Romania” című tanulmány. A négy szerző népszerűségi kritériumok alapján kiválasztott tíz manele dalszövegen végez diskurzuselemzést.


No és végül: hogy válik Dimitrie Gusti munkássága egy 2012-ben szerkesztett szociológiai folyóirat tematikus lapszámának fő témájává? Merthogy egy ilyen lapszámmal állunk szemben, amely „Dimitrie Gusti a román szociálpolitikai gondolkodásban” címmel hét tanulmányt tartalmaz. És bár első látásra nem nagyon hittem benne, hogy ekkora terjedelemben van mit rágni még a Gusti-csonton, úgy tűnik tévedtem. A tanulmányok többsége ugyanis napjaink közélete szempontjából is releváns témák kapcsán elemzi a Gusti-iskolát: hogyan fért meg benne egyszerre a politikai jobb, bal és közép, milyen szerepet töltött be az ország modernizációjában, stb.


És bár nem kaptam rá beleegyezést, a lapszámot elektronikus formában IDE csatoltam. E kis „törvénytelen” tettem tiltakozó gesztusnak szánom az ellen, hogy a pár éve még kiválóan működő és színvonalas folyóirat a bukaresti szociológia belső hatalmi konfliktusainak következtében mára teljesen elérhetetlenné vált. 

2012. december 24., hétfő

Hát én immár mit válasszak?

Továbbtanulás és iskolaválasztás a Kolozs megyei 8. osztályosok körében

Veres Valér – Szabó Júlia

Kolozs megyében felmérés készült az iskolaválasztásról, a magyarul tanuló nyolcadik osztályos tanulók szüleinek a körében, a Kolozs megyei Tanfelügyelőség felkérésére. Az adatfelvételre 2012 november 6 és 12 között került sor, a terepmunkát a BBTE Szociológia Tanszéke és a harmadéves szociológia szakos diákok végezték.*

A vizsgálat alapsokaságát az összes Kolozs megyei magyarul tanuló nyolcadikos diák képezte: 603 fő, ebből a felmérés során összesen 481 tanuló szülője válaszolt (80%).

2012. december 19., szerda

Új feudalizmus


Gábora Attila


Elszomorodtam és örvendtem is egyben, az elmúlt napokban, a magyarországi felsőoktatás helyzetét követve a sajtóban.

Elszomorodtam, mert meddig torzulhat még a helyzet? Tegyük magunkat egy ottani átlagos diák helyébe. A szüleid, ha még nem veszítették el a munkahelyüket, s valahogy a lakáshiteleket is átlábalták,  küszködnek az egyre növekvő árakkal, az egyre növekvő adókkal. Tegyük fel, te, mint diák, most februárban akarsz iratkozni egyetemre. S akkor most kiderül, hogy ja, már nem ingyenes, ennyi és annyi a tandíj egy évre, van két hónapod összeszedni a pénzt. Tessék???

2012. december 16., vasárnap

A nemzeti identitás változékonysága


Studia Sociologica 2012 / 2

Kiss Dénes

A nemzeti-etnikai identitást hajlamosak vagyunk valami állandó, változatlan dolognak tekinteni. Már legalábbis a közgondolkodás, hisz a társadalomtudományok számára a nemzeti-etnikai identitás történetisége, annak történeti-társadalmi-gazdasági tényezők általi meghatározottsága rég közhelynek számít. No de hogy is képzeljük el, mik is befolyásolhatják egy etnikai csoport magáról alkotott képét, azaz identitását? Hát például a nemzetközi migráció során felgyűlt tapasztalatok – amelyek különösen fontossá válnak egy olyan korban, melyben nagy tömegek vándorolnak más kultúrákba, hosszabb-rövidebb időre.

2012. december 2., vasárnap

„..kiváló ember, a magyar ügyben következetes, de társaságban elviselhetetlen”


Ion Aluaş és a kolozsvári szociológia

Kiss Dénes

A címben szereplő dicsérő-zsörtölődő szavakkal Gáll Ernő jellemzi naplójában Ion Aluaşt, 1991-ben, egy balul elsült születésnapi találkozó után, amelyen „sokáig rögbimeccset kellett nézni, majd – néhány pohár után – Aluaş (már ismert) verbális agresszióját elviselni”. E szavak azonban kontextusukból kiemelve félrevezetők: a kritika annak az embernek szól, aki a 90-es évek eleji etnikai feszültségek miatt aggódó Gáll Ernő számára egyúttal a legfontosabb kapcsolat a román oldal fele, és aki mindig következetesen kiállt a nacionalizmus, gyűlölködés ellen.

E néhány Aluaş-ról szóló sor megírásába úgy vágtam bele, hogy személyesen nem ismertem őt, meghalt mire a kolozsvári szociológia tanszék diákjává váltam. Ha élne, idén lett volna 85 éves – ennek az évfordulónak az alkalmából szervezett egy rá emlékező szimpóziumot a BBTE szociológia tanszékének román tagozata. S hogy miért ennyire fontos a személye ma, és főleg miért lenne érdekes a számunkra? Tartok tőle, hogy a válasz sokak számára meglepő: mivel ő mai kolozsvári szociológia oktatás és kutatás intézményes kereteinek megalapítója.