2012. december 30., vasárnap

Demográfia, manele és Dimitrie Gusti - Sociologie Românească 2012 / 2

Kiss Dénes

Mint azt mindannyian tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, Romániában a kommunizmus bukása óta a születések száma folyamatosan csökkenőben van, 2011-ben pedig e szám – ezt már kevesebben tudtuk – eddigi mélypontját érte el. De kik azok, akik e csökkenő trend közepette mégis szülnek? Erre a kérdésre kereste a választ Traian Rotariu és Mezei Elemér tanulmányában. Elemzésük szerint napjaink Romániájában a szülésre vállalkozó nők öt típusa különböztethető meg:

  • Magas végzettségű alkalmazott nők - férjezettek, többségük városi, átlag 30,3 éves korban szülnek, romák nincsenek közöttük.
  • Alkalmazott, de alacsony vagy középfokú végzettségű nők - kissé alacsonyabb életkorban szülnek és nagyobb körükben a házasságon kívüli szülések aránya, inkább városiak, romák köztük sincsenek.
  • Munkahely nélküli, nyolc osztálynál magasabb végzettségűek - többségük háztartásbeli, fele-fele arányban falusiak és városiak, negyedük házasságon kívül szül.
  • Alacsony képzettségű, munkahely nélküli városi nők - alacsony szülési átlag életkor jellemző rájuk, nagy arányban apa nélküli családban szülnek, szociális támogatásokra hagyatkozva.
  • Alacsony képzettségű falusiak - e csoporton belül két további alcsoport válik el: gazdálkodó családok, melyekben a nők háztartásbelinek vallják magukat, de valójában részt vesznek a gazdálkodásban, illetve a föld nélküli, nagyon szegény családok és fél-családok.

A szülő nők tipológiája tehát leképezi a Románia társadalom-szerkezetét, ennyiben tehát nem meglepő az eredmény. A fontosabb típusok ismerete azonban célzottabb szociálpolitikai szempontok megfogalmazását teszi lehetővé, amitől egy ilyen elemzés gyakorlati hasznosságra is szert tesz.


A manele, bár sok port kavart már a jó ízlés őreinek körében, szociológiai elemzések tárgyát mindeddig ritkán képezte - ezért is különösen érdekes olvasmány a „Popular music, social capital and the consolidation of public space in post-communist Romania” című tanulmány. A négy szerző népszerűségi kritériumok alapján kiválasztott tíz manele dalszövegen végez diskurzuselemzést.


No és végül: hogy válik Dimitrie Gusti munkássága egy 2012-ben szerkesztett szociológiai folyóirat tematikus lapszámának fő témájává? Merthogy egy ilyen lapszámmal állunk szemben, amely „Dimitrie Gusti a román szociálpolitikai gondolkodásban” címmel hét tanulmányt tartalmaz. És bár első látásra nem nagyon hittem benne, hogy ekkora terjedelemben van mit rágni még a Gusti-csonton, úgy tűnik tévedtem. A tanulmányok többsége ugyanis napjaink közélete szempontjából is releváns témák kapcsán elemzi a Gusti-iskolát: hogyan fért meg benne egyszerre a politikai jobb, bal és közép, milyen szerepet töltött be az ország modernizációjában, stb.


És bár nem kaptam rá beleegyezést, a lapszámot elektronikus formában IDE csatoltam. E kis „törvénytelen” tettem tiltakozó gesztusnak szánom az ellen, hogy a pár éve még kiválóan működő és színvonalas folyóirat a bukaresti szociológia belső hatalmi konfliktusainak következtében mára teljesen elérhetetlenné vált. 

1 megjegyzés:

  1. A félcsaládnál kevésbé normatív az egyszülős család, már ha erre gondoltál.

    VálaszTörlés