Demográfia, manele és Dimitrie Gusti - Sociologie Românească 2012 / 2
Kiss Dénes
Mint azt
mindannyian tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, Romániában a kommunizmus bukása óta a
születések száma folyamatosan csökkenőben van, 2011-ben pedig e szám – ezt már
kevesebben tudtuk – eddigi mélypontját érte el. De kik azok, akik e csökkenő
trend közepette mégis szülnek? Erre a kérdésre kereste a választ Traian Rotariu
és Mezei Elemér tanulmányában. Elemzésük szerint napjaink Romániájában a szülésre
vállalkozó nők öt típusa különböztethető meg:
- Magas végzettségű alkalmazott nők - férjezettek, többségük városi, átlag 30,3 éves korban szülnek, romák nincsenek közöttük.
- Alkalmazott, de alacsony vagy középfokú végzettségű nők - kissé alacsonyabb életkorban szülnek és nagyobb körükben a házasságon kívüli szülések aránya, inkább városiak, romák köztük sincsenek.
- Munkahely nélküli, nyolc osztálynál magasabb végzettségűek - többségük háztartásbeli, fele-fele arányban falusiak és városiak, negyedük házasságon kívül szül.
- Alacsony képzettségű, munkahely nélküli városi nők - alacsony szülési átlag életkor jellemző rájuk, nagy arányban apa nélküli családban szülnek, szociális támogatásokra hagyatkozva.
- Alacsony képzettségű falusiak - e csoporton belül két további alcsoport válik el: gazdálkodó családok, melyekben a nők háztartásbelinek vallják magukat, de valójában részt vesznek a gazdálkodásban, illetve a föld nélküli, nagyon szegény családok és fél-családok.
A szülő nők
tipológiája tehát leképezi a Románia társadalom-szerkezetét, ennyiben tehát nem
meglepő az eredmény. A fontosabb típusok ismerete azonban célzottabb szociálpolitikai
szempontok megfogalmazását teszi lehetővé, amitől egy ilyen elemzés gyakorlati
hasznosságra is szert tesz.
A manele, bár sok port kavart már a jó
ízlés őreinek körében, szociológiai elemzések tárgyát mindeddig ritkán képezte - ezért is
különösen érdekes olvasmány a „Popular music, social capital and the
consolidation of public space in post-communist Romania” című tanulmány. A négy
szerző népszerűségi kritériumok alapján kiválasztott tíz manele dalszövegen
végez diskurzuselemzést.
No és végül: hogy
válik Dimitrie Gusti munkássága egy 2012-ben szerkesztett szociológiai
folyóirat tematikus lapszámának fő témájává? Merthogy egy ilyen lapszámmal
állunk szemben, amely „Dimitrie Gusti a román szociálpolitikai
gondolkodásban” címmel hét tanulmányt tartalmaz. És bár első látásra nem nagyon
hittem benne, hogy ekkora terjedelemben van mit rágni még a Gusti-csonton, úgy
tűnik tévedtem. A tanulmányok többsége ugyanis napjaink közélete szempontjából is
releváns témák kapcsán elemzi a Gusti-iskolát: hogyan fért meg benne egyszerre
a politikai jobb, bal és közép, milyen szerepet töltött be az ország
modernizációjában, stb.
És bár nem
kaptam rá beleegyezést, a lapszámot elektronikus formában IDE csatoltam. E kis „törvénytelen” tettem tiltakozó gesztusnak szánom az ellen, hogy a pár éve még
kiválóan működő és színvonalas folyóirat a bukaresti szociológia belső hatalmi
konfliktusainak következtében mára teljesen elérhetetlenné vált.