2013. szeptember 29., vasárnap

Astra Filmfesztivál Nagyszeben 2013

Kiss Dénes


Közeledik ez évben is a szebeni Astra Fimfesztivál, idén október 14-20 között.

Az Astra Románia egyik legrangosabb dokumentum- és antropológiai filmfesztiválja, társadalomkutatóknak is igazi csemege. És nem csak vetítésekből áll a program, különböző kerekasztalok tarkítják, sőt, idén egy konferenciára is sor kerül a fesztivál keretében, “Románia a nagyító alatt” címmel.

2013. szeptember 23., hétfő

Könyvbemutató: Kovách Imre - A vidék az ezredforulón



Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt 


Kovách Imre
A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai


című könyvének bemutatására.

A kötetet bemutatja: Kiss Dénes

A szerzővel beszélget: Peti Lehel

Helyszín: EME székház, Jókai (Napoca) u. 2, Kolozsvár

Időpont: 2013 szeptember 30, 18.00 óra

2013. szeptember 19., csütörtök

Az "új csendes generáció". Magyar ifjúság 2012


Kiss Dénes

Az új nemzedék legfontosabb életszakaszát egy olyan világban éli, ahol a társadalom alrendszereiben strukturálisan kódolt a bizonytalanság, ahol az elhomályosult tradíciók helyett csupán ködös és távoli igazodási pontok léteznek. Ebben a változékony világban a fiatalok nehezebben köteleződnek el, kevésbé kötnek házasságot, kevésbé vállalnak gyermekeket, bizonytalanok a továbbtanulással, a munkával, a „menni vagy maradni” kérdésével kapcso- latban, bizonytalanok értékválasztásukban és kevésbé biztosak a jövőjükben. Mindezek mellett a magyar fiatalok vágynak a rendezettségre, nem keresik a változást, de a folyamatos változás megtalálja őket”, írja Székely Levente, a Magyar Ifjúság 2012 kötet szerkesztője a kötet előszavában.

2013. szeptember 5., csütörtök

A tanulmányi sikeresség feltételei a középiskolában

Csiszér Ödön

Az „Életmód, értékrend és szervezeti részvétel a középiskolások körében” című kérdőíves kutatásunkban többek között a tanulmányi sikerességet befolyásoló tényezőket is vizsgáltuk, elemzésemben ezt a kérdéskört járom körül. Az iskola nincs tekintettel a tanulók származási-családi hátterére, a tanulók tevékenységét kizárólag azok egyéni teljesítménye alapján értékeli. Ez azonban, mint a továbbiakban látni fogjuk, csak részben van így, a valóságban az egyéni hozzáállás mellett az eredményességet erősen meghatározzák a tanulók családjával kapcsolatos - azaz szociológiai - tényezők, amelyekről a tanuló nem tehet, hisz családját senki sem maga választja meg.
Mielőtt nekikezdenénk az elemzésnek, ismertetnem kell három kategóriát, a bukott, közepes tanuló és tantárgyversenyen részt vevő tanulók kategóriáit, amelyek az iskolai eredményességet hivatottak mérni. Ezen három kategóriát tekintsük úgy, mint egy mérőeszközt, ami az iskolai tanulmányi sikerességet méri, használhatóságukat jól bizonyítja, hogy a bukott diákok átlagmédiája 7,77 volt, a közepes tanulóké 8,85 és azoké, akik tantárgyversenyen voltak 9,20.  Ezen kategóriák tehát érvényes mutatói az iskolai eredményességnek.

Elsőként olyan tényezőket vizsgálok, amelyek a csakis a tanulókon múlnak. Nézzük először a tanulásra fordított időt a különböző tanulmányi eredményt elért diákok között. Az alábbi ábrán világosan látszik, hogy szoros kapcsolat van a két tényező között, pontosabban aki több időt tölt tanulással annak az iskolai eredményei is jobbak lesznek.

Az ábrán jól látszik a tanulásra fordított idő növekedése annak függvényében, hogy az illető diák bukott, közepes tanuló, vagy tantárgyversenyen volt. Míg a közepes tanuló és tantárgyversenyen résztvevő diákok között kismértékű az eltérés, addig a bukott és tantárgyversenyen résztvevő diákok között jelentős időbeni különbség figyelhető meg. Egyszóval ez azt jelenti, hogy a tanulásra fordított idő igenis befolyásolja az iskolai eredményességet.

Kutatásunkban megkérdeztük a diákokat, hogy milyen gyakran olvasnak könyveket a kötelező olvasmányokon kívül, ami ugyancsak az egyéni hozzáállást tükrözi. Az alábbi ábrán ezt vetettem össze az iskolai eredményességükkel.

Jelentős különbség mutatható ki a bukott és tantárgyversenyen résztvevő illetve közepesen tanuló diákok között az olvasás gyakorisága szempontjából is. A fenti ábrán jól látszanak az arányok, amelyek magukért beszélnek, ugyanis míg azok, akik havonta több könyvet olvasnak, túlnyomó többségben kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, míg a túloldalon, vagyis azok, akik az utóbbi évben egy könyvet sem olvastak azoknál rossz tanulmányi eredménnyel rendelkező (bukott) diákok vannak többségben. Ezen két szélső pont között is megfigyelhető az átmenet, vagyis ahogyan haladunk a havonta több könyv elolvasásától az évi egy könyvet sem olvasókig, úgy nő a bukott diákok száma és egyenesen arányosan csökken a tantárgyversenyen résztvevő diákok száma. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az olvasás mennyisége összefügg az iskolai sikerességgel, tehát akik többet olvasnak, jobb iskolai eredményekkel rendelkeznek, ezzel szemben, akik nem olvasnak, vagy csak nagyon ritkán azok iskolai eredményei gyengébbek.

Az egyéni hozzáállás terén végezetül összevetettem a számítógép előtt eltöltött időt is a tanulmányi sikerességgel, azonban ezek között nem találtam korrelációt, vagyis ez a tényező nem befolyásolja az iskolai sikerességet. Ugyanerre az eredményre jutottam a facebook-ozás és a tanulmányi sikeresség közötti kapcsolat vizsgálatával is, itt sem találtam semmilyen összefüggést a változók között. Ez utóbbi eredmények meglepőek voltak a számomra, hisz nagyon sok pedagógus e két tényezőt tartja az iskolai sikertelenség legfőbb okának.

Most, hogy megvizsgáltuk azon tényezőket, amelyek a tanulókon múlnak, dolgozatom további részében áttérek azon tényezők vizsgálatára, amelyek a diákok akaratától függetlenül hatnak a tanulmányi eredményeikre. Ilyenek lehetnek például a szülők hozzáállása, a család anyagi helyzete, a tanulás materiális feltételei (külön szoba, szekrény, számítógép, szerkény, stb.), vagy akár a könyvek száma az otthonukban. Ezen tömbben először a szülők iskolai végzettségét vetettem össze a diákok tanulmányi eredményeivel, ugyanis ezt találtam a legfőbb tényezőnek, ezen kategóriában. A szülők iskolai végzettsége sokak szerint nem függ össze a gyerek tanulmányi eredményeivel, hiszen azok csak a diákon, esetleg a tanárokon múlnak. A továbbiakban vessünk egy pillantást a következő ábrára ezen feltételezés tisztázása érdekében.

A fentiekben az édesapák iskolai végzettségét vetettem össze a diákok tanulmányi eredményeivel. Megfigyelhetjük, hogy az egyetemet vagy főiskolát végzett szülők gyerekei között kis arányban találunk rossz médiával rendelkező, avagy bukott diákot, ugyanakkor ahogy haladunk visszafele az iskolázottsági szinteken (9-12 osztály, 5-8, 4 osztálynál kevesebb) úgy nő a bukott diákok aránya és csökken a tantárgyversenyen részt vevőké. A szülők iskolai végzettsége tehát erős hatással van a diákok tanulmányi eredményeire.

Az elkövetkezőkben is a szülőkön lesz a hangsúly, hiszen most a szülők hozzáállását fogjuk alaposan megvizsgálni. Nézzük meg az alábbi ábrát.

Ezen az ábrán a különböző tanulmányi eredményeket elért diákok szüleinek hozzáállását láthatjuk. Az ábrán jól látszik az összefüggés a tanulmányi sikeresség és szülői támogatás között. Ugyanis az elégtelen tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok szülei, mint láthatjuk sokkal közömbösebbek a gyerekük tanulásával szemben mint a jobb eredményeket elért diákok szülei, sőt mi több, a bukott diákoknál az is előfordult, hogy a diák szülei ellenezték azt, hogy az illető tanuló túl sokat tanuljon. Ugyanakkor a kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező diákok szülei nagyobb arányban támogatják teljes mértékben gyerekeiket, mint az elégtelen tanulmánnyal rendelkező diákok szülei. A továbbiakban felvetődik a kérdés, hogy mi történik a közepes tanulókkal. A válasz az, hogy itt is megfigyelhetjük, azon szülők többségét, akik teljes mértékben támogatják gyerekeiket. Közömbös szülőket itt is találhatunk, de sokkal kevesebbet (szinte fele annyit), mint az előző kategóriában (az ellenzés itt is előfordul, de jelentéktelen). Tehát bátran kijelenthetjük, hogy a szülők támogatása fontos tényező a diákok tanulmányi sikerességében.

Elemzésemet egy érdekes feltételezéssel folytatnám, miszerint a tanuló lakásában található könyvek száma is befolyásolja a tanulmányi eredményességet. Ez a feltételezés alapjául az szolgál, hogy a család kulturális tőkéjét nem csak a szülők képzettsége alkotja, hanem többek között a könyvtára is.  Még mielőtt bármit is mondanék a családi könyvtárnak a tanulásra gyakorolt hatásáról nézzük meg a következő ábrát.

Amint láthatjuk ennél szemléletesebb már nem is lehetne az ábránk, ugyanis világosan látszik belőle, hogy a lakásban található könyvek száma befolyással van a diákok tanulmányi sikerességére. Amikor nekifogtam ezen állítás megvizsgálásának először nem hittem volna, hogy lesz e tényezők között összefüggés, másodszor azt nem, hogy az ilyen látványos lesz. Jól láthatjuk a könyvek számának növekedését a tanulmányi sikeresség függvényében. Ahogyan nő az iskolai sikeresség a gyengén tanuló diákoktól a közepeseken át a kiválókig, úgy nő a könyvek száma a lakásokban is. Míg a bukott diákok lakásában átlagban 300 könyv található, addig a közepes tanulóknál 400, míg a tantárgyversenyen lévőknél több mint 600. A tantárgyversenyen lévő diákok tehát több, mint dupla annyi könyvvel rendelkeznek átlagban az otthonukban, mint a bukott diákok, ugyanakkor a közepes tanulóknál is jelentősen több könyvük van, ami meglepő, hiszen mostanig megvizsgált elemzéseinkben nem voltak jelentős különbségek a közepes és kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező diákok között. Összességében bátran kijelenthetjük, hogy a könyvek száma a tanulók lakásában, vagyis otthonukban igen jelentős összefüggésben áll a tanulmányi sikerességükkel és hatással van rá.

A továbbiakban még két tényezőt vizsgáltam meg, egyrészt azt, hogy a család anyagi helyzete befolyásolja-e a diákok tanulmányi sikerességét, illetve ezzel szoros kapcsolatban azt, hogy a tanulás materiális feltételei (van-e a tanulónak otthon külön szobája a tanuláshoz, külön számítógépe, asztala) hatást gyakorolnak-e rá. A család anyagi helyzetét a tanuló zsebpénzének mennyiségével mértem, de a zsebpénz mennyisége és a tanulmányi eredmények között nem találtam szignifikáns összefüggést. Hasonlóképpen nem tudtam kimutatni kapcsolatot a tanulás materiális tényezői és a tanulmányi eredményesség között sem.

A diákokon múló és nem rajtuk múló tényezők megvizsgálása és elemzése után még maradt két vitatott tényező, ami az elkövetkezőkben elemzésre kerül. Ezek nem mások, mint a diákok iskola melletti munkavállalása és az iskolai szervezeti életben való részvétele. Mindkettőt megvizsgáljuk a továbbiakban, először nézzük az iskola melletti munkavállalást. A következő diagramon látható, hogy a tanulmányaikban sikeresebb diákok közül lényegesen kevesebben dolgoznak, mint a kevésbé sikeresek közül: míg a tantárgyversenyen részt vett diákoknak csak 14 százaléka dolgozik rendszeresen a tanulás mellett és 33,6 százaléka néha, a bukott diákoknak 19,5 illetve 51,6 százaléka. Úgy tűnik tehát, hogy az iskola melletti munkavállalás akadálya a sikeres tanulmányi eredményeknek.

És végül, de nem utolsó sorban nézzük meg, hogy az iskolai szervezeti életben való részvétel milyen hatással van a diákok tanulmányi eredményeire.

Itt azt láthatjuk, hogy az adott tanulmányi eredményekkel rendelkező középiskolások milyen mértékben vesznek részt az iskolán kívüli tevékenységekben (nem vesznek rész, egy szervezetben tevékenykednek vagy több mint egy szervezetben is). Az ábrán megfigyelhető, hogy a tanulmányaikban eredményesebb diákok inkább vesznek részt iskolán kívüli tevékenységekben, mint azok, akik megbuktak a középiskola során. Ez azt is jelenti, hogy az iskolán kívüli tevékenységekben való részvétel nem akadálya a tanulmányi sikerességnek.

Összegezve a dolgozatban elhangzottakat elmondható, hogy a tanulmányi eredményeket részben a tanulók hozzáállása határozza meg (akik több időt fordítanak a tanulásra és többet olvasnak, azok sikeresebbek), részben azonban olyan, a tanuló akaratától független, „strukturális” tényezők is hatással vannak rá, mint a család kulturális tőkéje (szülők iskolai végzettsége, család könyvtára) és a szülők támogató vagy közömbös hozzáállása. Az iskolai szervezeti életben való részvétel nem akadálya a tanulmányoknak, viszont a tanulmányi eredményeket negatívan befolyásolja, ha a diák az iskola mellett dolgozni kényszerül.

A szerzőről: Csiszér Ödön első éves szociológus hallgató, korábban a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola diákja. E-mail címe: odon.csisz@yahoo.com



A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.