2012. december 16., vasárnap

A nemzeti identitás változékonysága


Studia Sociologica 2012 / 2

Kiss Dénes

A nemzeti-etnikai identitást hajlamosak vagyunk valami állandó, változatlan dolognak tekinteni. Már legalábbis a közgondolkodás, hisz a társadalomtudományok számára a nemzeti-etnikai identitás történetisége, annak történeti-társadalmi-gazdasági tényezők általi meghatározottsága rég közhelynek számít. No de hogy is képzeljük el, mik is befolyásolhatják egy etnikai csoport magáról alkotott képét, azaz identitását? Hát például a nemzetközi migráció során felgyűlt tapasztalatok – amelyek különösen fontossá válnak egy olyan korban, melyben nagy tömegek vándorolnak más kultúrákba, hosszabb-rövidebb időre.

A romániai horvátok, azaz pontosabban a krassovánok, kompakt közösségben élnek Krassó-Szörény megyében. Mint Romániában általában, a külföldi munkakeresés körükben is intenzívvé válik a 90-es évektől kezdődően, de a munkához jutásuk csatornái eltérőek mind a magyarokhoz, mind a románokhoz képest. Először nyelvismeretüket kihasználva a közeli Szerbiában kezdenek el dolgozni (a krassován nyelv ugyanis a szerbhez is közel áll). Később azonban a horvát állam belső politikai csatározásainak következményeként horvát állampolgárságot igényelhetnek, amellyel immár legálisan dolgozhatnak a gazdaságilag fejlettebb Horvátországban. A lehetőséget nagy számban ki is használják, ennek ellenére Horvátország nem marad a végső migrációs célpont: Románia uniós csatlakozását és Horvátország viszonylagos gazdasági hanyatlását követően a krassovánok migrációja harmadszor is új irányt vesz, és Ausztriában lesz sikeres - ma már többségük itt dolgozik.

Mindeközben pedig a krassován közösségben a végleges kivándorlás kismértékű maradt, a külföldi munkavállalás továbbra is időszakos jellegű. A vándorlások során megtapasztalt különböző idegen kultúrák hatásait, ezek velük szembeni viszonyulásait a krassovánok hazahozzák, és hegyi falvaikban átbeszélik, értelmezik azokat. Nem csoda tehát, ha az a mód, ahogyan magukat elképzelik - a krassován identitás - e húsz év alatt alaposan átalakult, és folyamatosan továbbra is változik.

Etnicitás és migráció kölcsönhatása – ez a témája a Studia Sociologica 2012/2-es számának, amelyen még “alig száradt meg a nyomdafesték”. A lapszám e kérdést különböző romániai etnikumok esetében vizsgálja: a krassovánoké mellett egy szász és két roma közösségről is olvasható egy-egy tanulmány, valamint a kanadai románok immár száz éves, illetve a spanyolországi románok jóval fiatalabb bevándorló csoportjairól is. Nagy kár, hogy egy magyar esettanulmány nem került be a válogatásba.

E tematikus tanulmány-blokk mellett találunk a lapszámban még egy vallásszociológiai írást is, Malina Voicu kvantitatív elemzését a nacionalizmus és vallásosság kapcsolatáról. A záró-tanulmány inkább technikai jellegű szöveg, szerzője egy szövegelemző program román verzióját mutatja be.

A lapszám tartalomjegyzéke:

ANGHEL, REMUS GABRIEL, The Migration of Romanian Croats: between Ethnic and Labour Migration

CULIC, IRINA, One Hundred Years of Solitude: Romanian Immigrants in Canada

CIORNEI, IRINA, The Political Incorporation of Immigrant Associations and Religious Organizations of the Romanian Residents in Spain

TROC, GABRIEL, Transnational Migration and Roma Self-Identity: Two Case Studies

CÂMPEANU, CLAUDIA N., Celebrating Crown Day after the 1990s Saxon Migration: Reconfigurations of Ethnicity in a South Transylvanian Village

VOICU, MĂLINA, Religiosity and Nationalism in Post-Communist Societies: a Longitudinal Approach

FOFIU, ADELA, The Romanian Version of the LIWC2001 Dictionary and Its Application for Text Analysis with Yoshikoder.

A lapszám egészen angol nyelvű, és online elérhető a CEEOL adatbázisában. De a biztonság kedvéért INNEN is letölthető.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése