Értékrend a középiskolások körében

Rusu Szidónia

Akár egyénenként, de az adott közösség, osztály, család, társadalom szerves tagjaként bizonyos értékeket képviselünk. Ezen értékek, mint a boldogság, erkölcsösség, személyes szabadság, békés világ, határozzák meg mindennapi cselekvéseinket, életvitelünket, döntéseinket vagy másokhoz való viszonyulásunkat. A társadalmi értékek idővel változnak, amely változás megjelenik a fiatalok és az idősek értékrendje közötti eltérésekben a generációk közötti konfliktusok számos okát képezve. E mellett az értékrend egy adott korosztályon belül is eltéréseket mutathat, így például a falun élők általában hagyományosabb értékrendet képviselnek, mint a városiak. De eltérések lehetnek az értékrend tekintetében férfiak és nők között is, sőt akár az elvégzett iskola is befolyásolhatja azt.

A középiskolások körében végzett felmérés során többek között a fiatalok értékrendjére is kiváncsiak voltunk. Az értékrendet úgy vizsgáltuk, hogy felsoroltunk egy sor társadalmi értéket (az értékrend-kutatásokban szokásosokat), egyenként megkérdezve, hogy ezek mennyire fontosak a kérdezett életében. A választ egy egytől négyig terjedő skálán lehetett bejelölni, amelyen egy azt jelentette, hogy egyáltalán nem fontos, négy hogy nagyon fontos. Így az egyes értékek fontosságára vonatkozó átlagértékek alapján megkaptuk az értékek fontossági sorrendjét - az alábbi táblázat első oszlopában ez látható. A táblázat második oszlopában a felnőtt lakosságon végzett értékrendvizsgálat eredménye látható. 

	Fiatalok értékrend listája		Felnőttek értékrend listája
1	Igaz barátság	1	Család
2	Család	2	Békés Világ
3	Szerelem, boldogság	3	Istenben való hit
4	Mindig elérni kitűzött céljaid	4	Jó viszonyban lenni az emberekkel
5	Szakmai érvényesülés	5	Szerelem, boldogság
6	Önmegvalósítás	6	Igaz barátság
7	Siker	7	Megbecsülés
8	Jó viszonyban lenni az emberekkel	8	Pénz
9	Személyes szabadság	9	Erkölcsösség
10	Megbecsülés	10	Személyes szabadság
11	Békés világ	11	Magyarság
12	Erkölcsösség	12	Vallás
13	Munka	13	Munka
14	Istenben való hit	14	Hagyományok
15	Változatos élet	15	Tiszteletben tartsa mások véleményét
16	Magyarság	16	Segíthessen másokon
17	Segíteni másokon	17	Mértékletesség
18	Pénz	18	Önmegvalósítás
19	Vezetésre és döntésre való jog	19	Szépség világa
20	Mértékletesség	20	Mindig elérje céljait
21	Mások véleményének tiszteletben tartása	21	Siker
22	Mindig megszerezni, megvenni amit akarsz	22	Szakmai érvényesülés
23	Szépség világa	23	Vezetésre való jog
24	Vallás, spiritualitás	24	Változatos élet
25	Hagyományok	25	Mindig megszerezhesse, amit akar
26	Közösségi problémákkal foglalkozás	26	Közösségi problémákkal foglalkozzon

Hogy a különbségeket könnyebben követni lehessen, a fiatalok által legfontosabbnak tartott öt értéket pirossal jelöltük, a legkevésbé fontosakat pedig zölddel. Így követhető, hogy a fiatalok legfontosabb illetve legkevésbé fontos értékei mennyire fontosak a felnőttek számára.

A szakmai érvényesülés és a kitűzött célok elérése a fiatalok számára nagyon fontos értéket képvisel, míg a felnőttek inkább az Istenben, a transzcendensben való hitet és a békés világra való törekvést tartják jelentős értéknek. Ezen értékek mind az életminőség javítását szolgálják. Ugyanakkor talán azért eltérőek ezen értékrendek a korcsoportok tekintetében, mivel a fiatalabb generációk egy jobb élet megteremtését úgy szakmai, mint a személyes életben való érvényesülésben, felfele törekvésben látják, míg az idősebb generációk (a közelmúlt borúsabb történelmi eseményeinek hatására is) a minőségi élet feltételei közé a békés világot és természetfelettiben való bizodalmat sorolták. Érdekes módon a közösségi problémákkal való foglalkozás mindkét korcsoport esetében az utolsó helyen szerepel.

Természetesen az értékrenddel kapcsolatos kérdések itt korántsem értek véget. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a fiúk és lányok értékrendje között milyen eltérések vannak. Ennek kimutatására minden érték esetében a fiúk átlagértékéből kivontuk a lányok átlagértékét, az eredményt pedig az alábbi hisztogramon zölddel jelöltük. Ahol tehát a zöld oszlop nagyobb, ott az érték fontossága nagyobb mértékben eltér fiúk és lányok között. 

Míg a fiúk a lányoknál fontosabbnak tartják a pénzt, a szakmai érvényesülést és a sikert, addig a lányok az eszmei értékeket (békés világ, szerelem, boldogság, Istenbe való hit...) tekintik fontosabbnak. A lányokra tehát egy hagyományosabb értékrend jellemző, mint a fiúkra. Persze ez nem feltétlenül takar óriási különbségeket, s nem minden esetben jelenti azt, hogy a lányoknak kevésbé fontos az anyagi jólét, vagy, hogy éppen a fiúknak túlságosan fontos ez, s a többi értékek háttérbe szorulnak. S nagy valószínűséggel az évek során ezek az értékek majd változni fognak, úgy a fiúkban, mint a lányokban is, persze ez egy teljesen másik történet.

A nemi eloszlás mellett végül hadd beszéljünk egy keveset a település szerinti eloszlásról, s legvégül pedig az iskola típusa szerinti eloszlásról is. A kérdőivet kitöltő diákok falun, községközpontban vagy pedig városban élnek. Sokak szerint értékrendbeli különbségek (főleg a felnőtt lakosság körében, hiszen a fiatalkorban az esetek többségében még nincs kialakulva egy szilárd értékrend) vannak a városon és falun élők nézetei között. Az alábbi hisztogrammal részben igazolni tudjuk ezt az állítást:

Az átlagok alapján elmondhatjuk, hogy a falun és községen élők számára fontosabb érték a magyarság és a hagyományok őrzése, mint a városon élők számára. Talán ezért vesznek részt eseteként jelentősebb számban hagyományőrző tevékenységeken a falun élő diákok, mint a városiak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a falun és községekben élő diákok nagyobb számban hisznek Istenben, mint a városon élők. Ez is számos új kérdést vethet fel, leginkább azt, hogy minek tudható be ez a különbség, mi az oka ennek? Ezzel szemben a vezetésre és döntésre való jog és a minden kívánt dolog megszerzése tekintetében a városiak fölényben vannak a falusi diákokhoz képest.

Végül fontosnak tartottuk azt is megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a középiskolások értékrendjére az egyházi oktatás. Ehhez összehasonlítottuk az egyházi és nem egyházi iskolába járók értékrendjét. Az értékek nagy többségében nem mutatkozik különbség, viszont értelemszerűen, ahogyan előre sejthettük az egyházi iskolákban a diákok fontosabbnak tartják az Istenbe vetett hitet, a vallást és spiritualitást, ugyanakkor a közösségi problémákkal való foglalkozást is. A siker, a kitűzött célok elérése és a megkívánt dolgok megszerzése pedig a nem egyházi iskolák diákjai számára fontosabbak. Tehát az egyházi iskolákban a diákok vallásosabbak, többen hisznek Istenben és empatikusabbak, közösségorientáltabbak, mint a nem egyházi iskolában tanuló diákok, míg az utóbbiak céltudatosabbak, sikerorientáltabbak az előzőeknél.

Végül tehát elmondhatjuk, hogy a fiatalok értékrendje jelentős mértékben különbözik a felnőttekétől, 

ugyanakkor a lányok értékrendje is eltért részben a fiúkétól, akárcsak a falun élőké a városiakétól,

s az egyházi iskoláké a nem egyháziakétól.

A szerzőről: Rusu Szidónia másodéves szociológus hallgató. Korábban a a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: rusu_szidicy@yahoo.com

A kutatás támogatói:

A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.