2013. november 3., vasárnap

Értékrend a középiskolások körében

Rusu Szidónia

Akár egyénenként, de az adott közösség, osztály, család, társadalom szerves tagjaként bizonyos értékeket képviselünk. Ezen értékek, mint a boldogság, erkölcsösség, személyes szabadság, békés világ, határozzák meg mindennapi cselekvéseinket, életvitelünket, döntéseinket vagy másokhoz való viszonyulásunkat. A társadalmi értékek idővel változnak, amely változás megjelenik a fiatalok és az idősek értékrendje közötti eltérésekben a generációk közötti konfliktusok számos okát képezve. E mellett az értékrend egy adott korosztályon belül is eltéréseket mutathat, így például a falun élők általában hagyományosabb értékrendet képviselnek, mint a városiak. De eltérések lehetnek az értékrend tekintetében férfiak és nők között is, sőt akár az elvégzett iskola is befolyásolhatja azt.


A középiskolások körében végzett felmérés során többek között a fiatalok értékrendjére is kiváncsiak voltunk. Az értékrendet úgy vizsgáltuk, hogy felsoroltunk egy sor társadalmi értéket (az értékrend-kutatásokban szokásosokat), egyenként megkérdezve, hogy ezek mennyire fontosak a kérdezett életében. A választ egy egytől négyig terjedő skálán lehetett bejelölni, amelyen egy azt jelentette, hogy egyáltalán nem fontos, négy hogy nagyon fontos. Így az egyes értékek fontosságára vonatkozó átlagértékek alapján megkaptuk az értékek fontossági sorrendjét - az alábbi táblázat első oszlopában ez látható. A táblázat második oszlopában a felnőtt lakosságon végzett értékrendvizsgálat eredménye látható. 


Fiatalok értékrend listája

Felnőttek értékrend listája
1
Igaz barátság
1
Család
2
Család
2
Békés Világ
3
Szerelem, boldogság
3
Istenben való hit
4
Mindig elérni kitűzött céljaid
4
Jó viszonyban lenni az emberekkel
5
Szakmai érvényesülés
5
Szerelem, boldogság
6
Önmegvalósítás
6
Igaz barátság
7
Siker
7
Megbecsülés
8
Jó viszonyban lenni az emberekkel
8
Pénz
9
Személyes szabadság
9
Erkölcsösség
10
Megbecsülés
10
Személyes szabadság
11
Békés világ
11
Magyarság
12
Erkölcsösség
12
Vallás
13
Munka
13
Munka
14
Istenben való hit
14
Hagyományok
15
Változatos élet
15
Tiszteletben tartsa mások véleményét
16
Magyarság
16
Segíthessen másokon
17
Segíteni másokon
17
Mértékletesség
18
Pénz
18
Önmegvalósítás
19
Vezetésre és döntésre való jog
19
Szépség világa
20
Mértékletesség
20
Mindig elérje céljait
21
Mások véleményének tiszteletben tartása
21
Siker
22
Mindig megszerezni, megvenni amit akarsz
22
Szakmai érvényesülés
23
Szépség világa
23
Vezetésre való jog
24
Vallás, spiritualitás
24
Változatos élet
25
Hagyományok
25
Mindig megszerezhesse, amit akar
26
Közösségi problémákkal foglalkozás
26
Közösségi problémákkal foglalkozzon


Hogy a különbségeket könnyebben követni lehessen, a fiatalok által legfontosabbnak tartott öt értéket pirossal jelöltük, a legkevésbé fontosakat pedig zölddel. Így követhető, hogy a fiatalok legfontosabb illetve legkevésbé fontos értékei mennyire fontosak a felnőttek számára.

A szakmai érvényesülés és a kitűzött célok elérése a fiatalok számára nagyon fontos értéket képvisel, míg a felnőttek inkább az Istenben, a transzcendensben való hitet és a békés világra való törekvést tartják jelentős értéknek. Ezen értékek mind az életminőség javítását szolgálják. Ugyanakkor talán azért eltérőek ezen értékrendek a korcsoportok tekintetében, mivel a fiatalabb generációk egy jobb élet megteremtését úgy szakmai, mint a személyes életben való érvényesülésben, felfele törekvésben látják, míg az idősebb generációk (a közelmúlt borúsabb történelmi eseményeinek hatására is) a minőségi élet feltételei közé a békés világot és természetfelettiben való bizodalmat sorolták. Érdekes módon a közösségi problémákkal való foglalkozás mindkét korcsoport esetében az utolsó helyen szerepel.

Természetesen az értékrenddel kapcsolatos kérdések itt korántsem értek véget. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a fiúk és lányok értékrendje között milyen eltérések vannak. Ennek kimutatására minden érték esetében a fiúk átlagértékéből kivontuk a lányok átlagértékét, az eredményt pedig az alábbi hisztogramon zölddel jelöltük. Ahol tehát a zöld oszlop nagyobb, ott az érték fontossága nagyobb mértékben eltér fiúk és lányok között. 


Míg a fiúk a lányoknál fontosabbnak tartják a pénzt, a szakmai érvényesülést és a sikert, addig a lányok az eszmei értékeket (békés világ, szerelem, boldogság, Istenbe való hit...) tekintik fontosabbnak. A lányokra tehát egy hagyományosabb értékrend jellemző, mint a fiúkra. Persze ez nem feltétlenül takar óriási különbségeket, s nem minden esetben jelenti azt, hogy a lányoknak kevésbé fontos az anyagi jólét, vagy, hogy éppen a fiúknak túlságosan fontos ez, s a többi értékek háttérbe szorulnak. S nagy valószínűséggel az évek során ezek az értékek majd változni fognak, úgy a fiúkban, mint a lányokban is, persze ez egy teljesen másik történet.

A nemi eloszlás mellett végül hadd beszéljünk egy keveset a település szerinti eloszlásról, s legvégül pedig az iskola típusa szerinti eloszlásról is. A kérdőivet kitöltő diákok falun, községközpontban vagy pedig városban élnek. Sokak szerint értékrendbeli különbségek (főleg a felnőtt lakosság körében, hiszen a fiatalkorban az esetek többségében még nincs kialakulva egy szilárd értékrend) vannak a városon és falun élők nézetei között. Az alábbi hisztogrammal részben igazolni tudjuk ezt az állítást:



Az átlagok alapján elmondhatjuk, hogy a falun és községen élők számára fontosabb érték a magyarság és a hagyományok őrzése, mint a városon élők számára. Talán ezért vesznek részt eseteként jelentősebb számban hagyományőrző tevékenységeken a falun élő diákok, mint a városiak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a falun és községekben élő diákok nagyobb számban hisznek Istenben, mint a városon élők. Ez is számos új kérdést vethet fel, leginkább azt, hogy minek tudható be ez a különbség, mi az oka ennek? Ezzel szemben a vezetésre és döntésre való jog és a minden kívánt dolog megszerzése tekintetében a városiak fölényben vannak a falusi diákokhoz képest.

Végül fontosnak tartottuk azt is megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a középiskolások értékrendjére az egyházi oktatás. Ehhez összehasonlítottuk az egyházi és nem egyházi iskolába járók értékrendjét. Az értékek nagy többségében nem mutatkozik különbség, viszont értelemszerűen, ahogyan előre sejthettük az egyházi iskolákban a diákok fontosabbnak tartják az Istenbe vetett hitet, a vallást és spiritualitást, ugyanakkor a közösségi problémákkal való foglalkozást is. A siker, a kitűzött célok elérése és a megkívánt dolgok megszerzése pedig a nem egyházi iskolák diákjai számára fontosabbak. Tehát az egyházi iskolákban a diákok vallásosabbak, többen hisznek Istenben és empatikusabbak, közösségorientáltabbak, mint a nem egyházi iskolában tanuló diákok, míg az utóbbiak céltudatosabbak, sikerorientáltabbak az előzőeknél.


Végül tehát elmondhatjuk, hogy a fiatalok értékrendje jelentős mértékben különbözik a felnőttekétől, 
ugyanakkor a lányok értékrendje is eltért részben a fiúkétól, akárcsak a falun élőké a városiakétól,
s az egyházi iskoláké a nem egyháziakétól.


A szerzőről: Rusu Szidónia másodéves szociológus hallgató. Korábban a a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol-intenzív társadalomtudomány szakos osztályában érettségizett. Email-címe: rusu_szidicy@yahoo.com

A kutatás támogatói:






A program része az "Életmód, értékrend és iskolai siker társadalmi meghatározottsága. Település- és regionális fejlesztési szakértő képzés" tehetségfeljesztő KMEI programsorozatnak.

1 megjegyzés:

  1. Értékrendetlenség:

    http://nviliam.blog.hu/2014/07/13/ertekrendetlenseg

    VálaszTörlés