Felső-Aranyosszéki falukutató tábor 2022

Felső-Aranyosszék a Torda közelében fekvő Aranyosszentmihály és Várfalva községek 9 falujából álló kistérség, a tágabb Aranyosszék hegyek felőli, azaz „felső” része – e helyen került sor a szociológus, antropológus és HR-es diákok ez évi kutatótáborára. A tábor a résztvevő diákok szakmai gyakorlata volt, melynek keretében a társadalomtudományi képzés során tanult elméleti és kutatásmódszertani ismereteiket alkalmazták a terepen, de remélhetőleg ennél sokkal több volt – átfogó megismerése a szóban forgó régióban lakók mindennapi életének, múltjának és jövőterveinek,  és nem utolsó sorban az évfolyamtársakkal együtt töltött minőségi idő és közösségi élmény.

A július 7-15 között lezajlott tábor első napjaiban szervezett beszélgetések keretében  helyi előljárók, polgármesterek, lelkészek, iskolaigazgatók mutatták be a két községet, azok népességét, közigazgatási szerkezetét, intézményeit, gazdasági szereplőit, politikai életét és az ott élők mindennapjainak gondjait. E kezdeti napokban esténként sokat megélt helyi lakosokkal hosszú életútbeszélgetéseket folytattunk, életük elmesélése révén a térség társadalomtörténetébe nyerve részletgazdag bepillantást. A kistérség társadalomtörténetének rekonstrukciója kutatási programunk egyik céljává is vált, a következő napokban a résztvevők maguk is, immár önállóan,  életútinterjúkat készítettek. E történeteknek köszönhetően kirajzolódott számunkra a térség elmúlt 70 évének története – ám az oral history sajátosságának megfelelően nem a politikai események kronológiájaként, hanem a mindennapok megélt történeteként. A terepen töltött napokat esténként a látottak-hallottak közös átbeszélésével zártuk. Ezeken a gyakran éjszakába nyúló beszélgetéseken az egyénileg szerzett ismeretek nap mint nap a táborozók gyarapodó közös tudásának részévé váltak.

Az ismerkedő napokat követően öt kutatási téma alaposabb vizsgálatát tűztük ki célul. A legátfogóbb ezek közül a gazdasági élet különböző területeinek vizsgálata volt. Vizsgáltuk egyrészt a helyi vállalkozói szféra szereplőit. Vállalkozókkal készítettünk interjúkat, olyan kérdésekre keresve a választ, hogy mi szükséges a sikeres vállalkozóvá váláshoz, milyen feltételek mellett működnek az életben maradó vállalkozások. A gazdasági élet két sajátos szektorát, a mezőgazdaságot  és a turizmust külön kutatócsoportok vizsgálták. Az agrárszektorban zajló folyamatok vizsgálatának fontossága mellett szóló sajátos érv volt az is, hogy Aranyosszék jelentős zöldségtermesztő múlttal rendelkezik, évszázadok alatt kialakult kertész-kultúrával, viszonylag sikeres kertész-gazdaságokkal, amelyekben sokan a kisgazdaságok fennmaradásának egy lehetséges alternatíváját látták. Eredményeink egyelőre nem támasztják elő ezt az optimista forgatókönyvet, a térség kertész-kisgazdaságainak száma napjainkra erősen lecsökkent, helyüket pár tucat nagygazdaság vette át. Ezek viszont a globális gazdasági környezetben is helyüket megálló, szövetkezésre is képes gazdasági szereplőknek bizonyultak.

A turizmus több szempontból is nagy fejlődési potenciált hordozó ágazata a helyi gazdaságnak, hisz a térségben vagy annak közvetlen szomszédságában számos közismert turisztikai látványosság található – elég ha csak a Tordai hasadékot, a Csukás vízesést, Berkesi szorost, vagy a Székelykőt említjük. Az e téren végzett kutatásunk alapján azt láttuk, hogy a desztinációkkal való ellátottság nem elég a turizmus felvirágzásához, és helyi gazdaságpolitikai intézkedések nélkül a helyi lakosság részesedése a látványosságok képezte erőforrásokból egyáltalán nem garantált. Az országos viszonylatban közepesen fejlett  turisztikai szektort a térségen kívülről érkező vállalkozók dominálják, akik a helyi turisztikai értékeket így nem is nagyon hasznosítják. A tőkeerősebb külső vállalkozók szolgáltatásainak színvonalával viszont a helyiek nehezen tudják felvenni a versenyt. Ráadásul annak sincsenek mindig tudatában, hogy falvaik mekkora turisták számára érdekes természeti és kulturális örökséggel rendelkezik, így azokat maguk is csak kismértékben hasznosítják.

A térség gazdasági életében új helyzetet teremtett a közelben húzódó autópálya megépítése, amelynek köszönhetően egyre több külföldi cég nyitott munkapontot a községek területén. Ezek megjelenésének következményei - a munkaerőpiaci szerkezetének megváltozásától az intagtlanárakra gyakorolt hatásáig - szintén kutatási kérdésünk volt.

A tábor népszerű témája volt a helyi politika is, amely részben a magyar lakosság körében működő előválasztási rendszerre fókuszált, részben arra, hogy a mindössze 25 százaléknyi magyar lakossággal bíró Szentmihály községben hogyan került sor RMDSZ-es polgármester megválasztására, immár ötödik alkalommal. Az ezt vizsgáló kutatócsoport az önkormányzati politika szereplőivel készített interjúkat, jelenlegi és volt polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, tanácsosokkal, pártelnökökkel. 

És végül a tábor ötödik témájaként a házassági piac változását vizsgáltuk, a házassági kapcsolatok térbeli változását. Az e téren bekövetkezett változások tulajdonképpen a társadalmi kapcsolatrendszerek általánosabb térbeli szerveződését jelzik. E célból az egyházi anyakönyvek házassági adatait vizsgáltuk. Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy a vizsgált térségben az utóbbi ötven év alatt kötött házasságok esetében a felek milyen településről származtak. Az adatokból jól kirajzolódik a kistérségi kapcsolatok jelentőségének a háttérbe szorulása előbb a megyei, később az országos és majd az utóbbi évtizedben a  globális szintű kapcsolatok rovására. Az anyakönyvi kivonatokból származó eredményeink értelmezéséhez interjúkat is készítettünk, tavaly 20-as éveikben járó fiatalokkal, idén pedig középkorú és idős személyekkel, akik a párválasztási szokásaikról, preferenciáikról és a kor ismerkedési lehetőségeiről meséltek. 

Bár egy kutatótábor elsősorban egy didaktikai program, a terepmunka eredményeként nagy számú, jól sikerült interjú született. Ezekből terveink szerint kellően megalapozott elemzések fognak születni, amelyeket a tágabb közönségnek is bemutathatunk, többek között a vizsgált kisrégió lakosainak is. A  folytatás tehát következik.

Említettük már, hogy a kisrégió közelében található a Székelykő is? Novák Katalin és George Simion után természetesen mi sem hagyhattuk ki. :)

A tábor főtámogatója a Communitas Alapítvány révén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Max Weber Alapítvány a Társadalomkutatásért volt. Köszönjük nekik, valamint a mészkői unitárius egyházközségnek is, amely immár második alkalommal volt szíves vendéglátónk.