Barátok és ellenségek. Az IRES tanulmánya a román-magyar viszony percepciójáról

Az európai országok közül Magyarországot tartják a leginkább Románia ellenségének a románok, bár a két ország közti konkrét viszonyt kevésbé tartják rossznak. A Románián belüli román-magyar viszonyt ennél is jobbnak látják, a személyközi kapcsolatokban pedig meglepően elfogadóak, 71 százalékuk családtagként is elfogadna magyarokat. Magyar politikai jelöltre azért egyelőre inkább nem szavaznak.

Baráti és ellenséges országok. Magyarország újra a fő ellenség?

A lakosság 88%-a szerint Románia első számú barátja Spanyolország, ezt követi Moldova Köztársaság (85%), Olaszország (84%), Ausztria (82%) és az Egyesült Államok, amelyre a románok 80%-a tekint barátként. A kevésbé barátságos országok sorába Franciaországot (13% inkább ellenségnek gondolja, miközben 78% inkább barátnak), Nagy Britanniát (11% ellenség vs. 75% barát), Oroszországot (27% ellenség vs. 50% barát) és Magyarországot sorolták a románok, utóbbit a megkérdezettek 41%-a vélte ellenségnek és 43% vélte barátnak.

Minél idősebbek és minél kevésbé iskolázottak voltak a válaszadók, annál kisebb arányban tartották Oroszországot ellenségnek; a Magyarországot ellenben annál pozitívabban ítélték meg az egyének, minél fiatalabbak voltak, a végzettség szerinti megoszlás viszont ugyanaz. Az erdélyi és bánsági válaszadók pozitívabbnak ítélték meg Románia Magyarországgal való viszonyát, szemben az ország déli- és keleti (Moldva) részéről válaszolókkal. Akik kifejezetten barátságosnak vélték Románia Németországgal és Nagy Britanniával való viszonyát, nagy arányban iskolázatlanok, vagy legtöbb nyolc osztályt végzettek és falusiak. Általánosságban pedig minél fiatalabbak és iskolázottabbak voltak a válaszadók, annál inkább értékelték ellenségesnek Románia és a többi ország viszonyát.

A megkérdezettek 56%-a szerint Románia és Magyarország viszonya jónak mondható, további 1% szerint pedig nagyon jónak, és 31% szerint rossz a két ország kapcsolata, míg további 8% gondolta nagyon rossznak. A nők és ötven év alattiak inkább értékelték pozitívan a két ország viszonyát, a férfiakhoz és az ötven felettiekhez képest.

Románia és a többi Európai Uniós ország viszonyát a megkérdezettek 6%-a értékelte nagyon jónak, 83%-uk jónak, miközben 9% vélte rossznak és 1%  nagyon rossznak. A válaszadók közt nem voltak különbségek sem a szocio-demográfiai jellemzőik sem pedig a lakóhelyük/tartózkodási helyük szerint.

Interetnikus viszonyok Romániában. Az ellenség távolról jobban látszik?

Az elmúlt évekre visszagondolva Romániában a románok és magyarok viszonya a megkérdezettek 58%-a szerint jónak mondható, 6% szerint pedig nagyon jónak és összességében 34% szerint rossz vagy nagyon rossz a román-magyar viszony az országban. A nők pozitívabban ítélték meg a két etnikum viszonyát a férfiakhoz képest, akárcsak a 36-65 év közöttiek a legfiatalabbakhoz és idősebbekhez viszonyítva. Minél iskolázottabbak voltak a válaszadók annál nagyobb arányban értékelték pozitívan ezt a kérdést. Az erdélyi és bánsági válaszolók mondták legnagyobb arányban (72%), hogy a románok és magyarok kapcsolata Romániában kifejezetten jó vagy nagyon jó, szemben a moldvaiakkal, akiknek 56%-a nyilatkozott pozitívan az országon belüli román-magyar viszonyról.

Az IRES által gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a román lakosságnak meglehetősen jó véleménye van a magyarokról. A közvéleménykutatás alanyai közül 73%-nak jó vagy nagyon jó a magyarokról alkotott véleménye. Az iskolázatlanabbak, vagyis elemi végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban (27.8%) vélekedtek negatívan a magyarokról, a középfokú- és felsőfokú végzetséggel rendelkezőkhöz képest, előbbiek 16.3%-nak, utóbbiak 8.1%-nak volt rossz véleménye a magyarokról.

Az erdélyi románoknak általában jobb a véleménye a magyarokról a regátiakhoz képest: erdélyiek 69.7%, Dél-Románia 59.6%, Moldva 60.6%.

A megkérdezettek 57%-a járt már Hargita vagy Kovászna megyében különböző okok miatt: ott töltötte a szabadságát (25%), barátokat vagy rokonait látogatta meg (12%), üzleti okokból (7%) vagy átutazóban (25%) járt arra. A megkérdezettek legnagyobb többsége (82%) turisztikai szempontból érdekelt a magyar lakta megyék látogatásában, közülük is a fiatalabb korosztály, a 18-35 évesek mutattak nagyobb hajlandóságot Hargita és Kovászna megye meglátogatására (85.4%; az 51-65 évesek látogatási hajlandósága 81%; a 65 év fölöttieké 64.5%). Az iskolázottság növekedésével nő a magyar többségű megyék iránti turisztikai érdeklődés is.

A megkérdezettek 32%-a szerint a románok és magyarok közti viszony jobb, mint 1989 előtt, és 38% szerint rosszabb. Leginkább a fiatalabb korosztály, 18 és 35 év közöttiek gondolják, hogy jelenleg jobb a két etnikum közötti kapcsolat, ellentétben a 65 év fölöttiekkel, akiknek 26%-a vélte úgy, hogy a jelenbeli viszonyok jobbak.

A magyarok kettős állampolgársága román szemmel

Habár a románok többsége, 52%, jó szemmel nézi a kettős állampolgárságot úgy általában, romániai magyarok kettős állampolgársághoz való jogát a felmérésbe bevontak jelentős része (41%) rossznak, vagy kifejezetten rossznak tartja. Ebben a tekintetben is a fiatalabb generáció elfogadóbb (a 18-35 évesek 57.6 százaléka támogatja) és a kor előrehaladtával csökken a kettős állampolgársággal szembeni elfogadás mértéke, pl. a 65 felettieknek már csak 35.4%-a vélekedett pozitívan erről a kérdésről. Területi eloszlás szempontjából az Erdélyen kívüli régiókban értenek a legkevésbé egyet romániai magyarok magyar állampolgársághoz jutásával.

Azzal szemben, hogy egyes magyar megyei tanácselnökök magyar állampolgárrá váljanak, a románok erősen elutasítóan viszonyulnak, hetven százalékuk mélyen elítélte ezt a lehetőséget.  Mi több, a válaszadók többsége (56%) úgy gondolta, hogy a magyar állampolgárság megszerzését követően e vezetők Romániával szembeni attitűdje megváltozna.

Társadalmi távolság románok és magyarok között

Összességében a számok nem mutatnak ellenséges attitűdöt a magyarokkal szemben, a románok többsége elfogadná, hogy legyen magyar munkatársa (85%), szomszédja (78%), barátja (80%), sőt családtagnak is befogadna egy magyart a románok 71%-a. Ezek az arányok a fiatalabb, iskolázottabb, urbánus népességben belül és a nők körében még magasabbak. Azt viszont, hogy magyar politikusok képviseljék a politikai érdekeiket, már kevésbé tudják elképzelni, 51% nem fogadná el, hogy magyar képviselője legyen.  A megkérdezettek fele szerint az RMDSZ a romániai politikai életben negatív szerepet tölt be, és ehhez képest 39% látta pozitívnak a magyar párt szerepét, ebben a kérdésben is a fiatalabbak vélekedtek inkább pozitívan (41.6%) az RMDSZ szerepéről.

Autoidentifikáció vs. heteroidentifikáció – avagy milyennek látják magukat a románok és milyennek látják a magyarok a románokat?

Amikor a románok saját etnikai csoportjukat jellemezték, leggyakrabban a következő jelzőket használták: „barátságosak” (67%), „dolgosak” (47%), „tisztességesek” (40%), „intelligensek” (29%), „vallásosak” (17%). Ugyanakkor a magyarok elsősorban „vallásosaknak” (45%), „tisztességeseknek” (41%), „barátságosaknak” (36%), „összetartóknak” (18%) illetve „képmutatóknak” (18%) látják a románokat.

A magyarok mindössze 14%-a látja szorgalmasnak a románokat, miközben a románok önmagukat 47%-ban vélték szorgalmasnak; hasonlóan nagy a különbség az intelligencia megítélésében: a magyarok 8%-a vélte intelligensnek a románokat, ehhez képest a románok 29%-a gondolja úgy saját etnikumáról, hogy intelligens. Ezzel szemben a magyarok jóval összetartóbbaknak látják a románokat, mint a románok saját magukat (18% vs. 5%), továbbá képmutatóbbaknak (16% vs. 4%) és vallásosabbaknak (45% vs. 17%) is látják a magyarok a románokat.

Milyennek látják magukat a magyarok és milyennek látják a magyarokat a románok?

A magyarok saját magukat leginkább „szorgalmasnak” (47%), „barátságosnak” (40%), „tisztességesnek” (37%), „becsületesnek” (27%) és „megbízhatónak” (26%) tartják. Mindeközben a románok elsősorban „összetartónak” (35%), „dolgosnak” (30%), „büszkének” (26%), „civilizáltnak” (26%), valamint „önzőnek” (22%) látják a magyarokat.

A románok mindössze 14%-a véli barátságosnak a magyarokat (önmeghatározás szerint a magyarok 40%-ban barátságosak); továbbá mindössze 19%-uk szerint „tisztességesek” a magyarok (vs. 37% önmeghatározás), „becsületesnek” 11% (vs. 27%) és „megbízhatónak” 8% (vs. 26%) látja a magyarokat. A románok ugyanakkor jóval nagyobb arányban látják összetartónak a magyarokat, mint a magyarok saját magukat (35% vs. 13%).

Március 15 – mit tennének vele a románok?

A felmérés során megkérdezettek közel hasonló arányban vélték jónak (48%) valamint rossznak (45%), hogy a romániai magyarok megünnepeljék a magyar nemzeti ünnepet. A kérdésben a férfiak pozitívabban vélekedtek a nőkhöz képest (51.8% vs. 44.1%), valamint a felsőfokú végzettek a (55.1%) a középfokú végzettekhez (45.6%) és az elemi végzettséggel (44.9%) rendelkezőkhöz képest.

Abban a kérdésben, hogy kinek van igaza a „zászló botrányban” a megkérdezettek 68%-a szerint azoknak, akik ellenzik a zászló használatát, és 17% szerint pedig azoknak, akik támogatják; 11% nyilatkozta azt, hogy „nem tudja” és 3% nem válaszolt a kérdésre.

Az adatok a „Barátok és ellenségek. Percepciók a romániai interetnikus viszonyokról” (”Prieteni și dușmani. Percepții ale relațiilor interetnice în România”) c. tanulmányból származnak. A felmérést az IRES (Institutul Român pentru Evaluare și Strategie) készítette 2013 márciusában. A 18 év feletti romániai lakosságra reprezentatív minta 1267 fős, a hibaszázalék +/- 2.8%. Szerzők: Vasile Dancu, Adriana Dancu, Mihai Mocanu, Mihaela Orban. Forrás: http://revistasinteza.ro/prieteni-si-dusmani-un-studiu-ires-privind-perceptia-relatiilor-interetnice/

Fordította: Vita Emese