#blacklivesmatter: a George Floyd eset áttekintése

Forrás: Banksy
Május 25-én vesztette életét a 46 éves afroamerikai George Floyd Minnesota államban, egy erőszakos rendőri túlkapás miatt. A férfire azért hívták rá a rendőrséget, mert hamis pénzzel próbált fizetni. Floydnak ugyan voltak már korábban összetűzései a törvénnyel, nincs mentség arra a brutalitásra, ahogyan a rendőrök eljártak esetében. A történtek megrázták a világot, és világszerte tüntetések és súlyos zavargások vették kezdetüket. Ezek a tüntetések azonban nem csak George Floyd haláláért zajlanak, hanem az összes olyan fekete áldozatért, akik igazságtalanul vesztették életüket agresszív eljárások és félreértések következtében. 

George Floyd halálnak napján történt egy new york-i eset, amely kissé groteszk módon hívja fel a figyelmet a fehér privilégiumokra. Amy Cooper a Central Parkban sétáltatta póráz nélkül a kutyáját, a parknak egy olyan részén, ahova a madárkedvelők gyakran megfordulnak madarakat lesni. A nőt egy fekete férfi, Christian Cooper arra kérte, hogy kösse pórázra a kutyáját, ami egyébként is kötelező a parknak ezen a részén. A nő azonban azzal kezdte el fenyegetni, hogy felhívja a rendőrséget, és elmondja nekik, hogy egy afroamerikai férfi veszélyezteti az életét, majd ezt meg is tette teljesen kikelve magából. A férfi mindezt higgadtan videóra vette, ami bejárva az internetet nagy felháborodást keltett, és nyilván az sem kedvezett Amy Coopernek, hogy ez aznap történt, amikor Floyd tragikusan életét vesztette.  A nő azóta már nyilvánosan bocsánatot kért, a munkahelyéről azonban kirúgták. Hiába Amy volt az, aki megszegte a park szabályait, mégis saját magát állította áldozatszerepbe, kihasználva a neméből és bőrszínéből eredő privilégiumait, egy fekete férfival szemben. Hisztériájával és rémült kétségbeesettségével próbálta meg manipulálni a rendőrséget, felkészítve őket a legrosszabbra, a fegyverhasználat szükségességére – ezzel máris hatalmi fölénybe került Christian Cooperrel szemben. Ha nem készül az incidensről videófelvétel, lehet hogy Amy helyett most Christiannak kellene elszenvednie a következményeket, ártatlanul.

Forrás: https://www.edsurge.com/news/2020-06-03-black-teachers-matter-black-students-matter-black-lives-matter 

Aki figyelemmel követi az eseményeket – de még az is, aki nem –, nagy eséllyel találkozott már olyan szlogenekkel, mint például „minden ember élete számít”, „a fehér emberek élete számít”, „az európai emberek élete számít”, melyekkel nem is lenne baj, ha nem szándékosan a Black Lives Matter mozgalom ellen szólnának, eltorzítva annak mondanivalóját. A Black Lives Matter egy nemzetközi emberjogi mozgalom, amely 2013-ban alakult, a fiatal és fegyvertelen Trayvon Martin meggyilkolását követően. A célja nem az, hogy másokat kirekesszen, vagy a fekete kisebbséget értékesebbnek minősítse másoknál, hanem hogy az őket érő atrocitások és a rendszerszintű hátrányos megkülönböztetések ellen hangot emeljenek. Ilyen kontextusban egyáltalán nem jogos sértetten rákontrázni azzal, hogy a fehér emberek élete is számít, vagy hogy nem csak a feketék élete számít, hanem minden ember élete, hiszen senki nem állította ezek ellenkezőjét!

Forrás: https://www.elle.com/uk/life-and-culture/g32764827/british-black-lives-matter-protest-photos/?slide=1

A világszerte erőszakossá vált mozgalmak még inkább elnehezítik az afroamerikai kisebbség iránti szolidaritás kialakulását, de mégis hogyan fajulhat egy rasszizmus és erőszak elleni békés tüntetés odáig, hogy üzleteket fosztogassanak, magántulajdont roncsoljanak, rendőrautókat gyújtogassanak és ártatlan embereket gyilkoljanak? Clifford Stott, a Keelee-i Egyetem tömeg viselkedésével és rendfenntartással foglalkozó kutatója szerint egy olyan tragikus esemény, mint George Floyd halála, képes kollektíven felidézni olyan korábbi negatív tapasztalatokat, amelyek a tömegidentitáshoz vezetnek. Minél nagyobb azonban a tömeg, annál valószínűbb, hogy akadnak közöttük olyanok, akik nem biztos, hogy identitásban azonosak, és akik kihasználva a rendőrség túlterheltségét, szándékosan a zavargáskeltésért, vandálkodásért és fosztogatásért mennek ki az utcára. A jelenlegi helyzetben szélsőséges csoportosulások is rásegíthetnek a zavargáskeltésre, legyenek azok szélsőjobboldali provokátorok vagy antifasiszták (javítva). Azt se felejtsük el, hogy  a járványhelyzet miatt hónapokra bezárt a világ, ami ugyancsak egy tömeges feszültséget eredményezett. 

Forrás: Nikkolas Smith
https://www.instagram.com/p/CA3CDAOpzEk/
Stott szerint az, hogy a rendőrség hogyan kezeli ezeket a kirívó eseteket, nagyban befolyásolja a tüntetések alakulását. Gyakori hiba, amikor az ilyen kirívó esetek miatt egy egész csoportot ítélnek meg negatívan, például rájuk aggatva a bűnöző és erőszaktevő jelzőket – nem is kell messze menni, hogy ezt a jelenséget megtapasztaljuk. A rendőrök esetében ez úgy néz ki, hogy ahelyett, hogy kiragadnák az ilyen személyeket és bandákat, az egész tömeg ellen indítanak támadást, ezzel elérve, hogy a korábban békésen felvonulók is még inkább a rendőrség ellen hangolódjanak. Az egyre erőszakosabb rendőri fellépések pedig egyre erőszakosabbá teszik a tömeget is, mígnem a tiltakozást kiváltó okok egyre inkább háttérbe szorulnak, súlyos zavargásokat eredményezve. Az azonban kérdéses, hogy a veszélyes zavargáskeltők ellen hogyan lehetne úgy fellépni, hogy a tömeg azt ne ellenük irányuló támadásként értelmezze, hiszen könnyen lehet, hogy fel sem fogják, hogy a mellettük lévő tüntető mondjuk épp a fegyverét készítgeti, és a végén még mellé állnának értetlenkedve.  Fontos azt is kiemelni, hogy az Egyesült Államok polgárai szabadon rendelkezhetnek lőfegyverekkel, amely valljuk be, megnehezíti a rendőrők munkavégzését, és jelentősen veszélyezteti is őket.  

Július 8-án a minneapolisi önkormányzat bejelentette, hogy feloszlatja a rendőrséget, indoklásuk szerint azért, hogy véget vessenek a város és a minneapolisi rendőrség mérgező viszonyának, és hogy újrateremtsék a közbiztonság rendszerét. A bejelentést követően a város polgármestere, Jacob Frey közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy ő is azon munkálkodik, hogy megoldják a rendőrség soraiban tapasztalható rendszerszintű rasszizmus problémáját, de a rendőrség feloszlatását nem támogatja. Ezzel persze nem nyerte el a város tetszését, nyilatkozatát követően tüntetők gyűltek össze a háza előtt a rendőrség finanszírozásának teljes megszüntetését és a rendőrség feloszlatását követelve. A rendőrség állami finanszírozásának csökkentése és a rendőrség megreformálása számos városban napirendre került, például Los Angelesben bejelentették, hogy 150 millió dollárral csökkentik a helyi rendőrség 3 milliárdos költségvetését, ezzel pedig növelik a fiatalok munkavállalásának támogatására, közegészségügyi programokra és diszkriminációt szenvedettek kárpótlására szánt kiadásokat. Egyesek szerint ezek a lépések azonban egyenesen a katasztrófához vezethetnek, ugyanis a rendőrség ideiglenes felosztása csak még nagyobb lehetőséget nyújt az erőszakos emberek zavargáskeltéséhez, rettegésben tartva a városok lakóit, a finanszírozások csökkentése pedig a rendőri agresszió fokozásához vezethet.
Barry Friedman a New York University School of Law munkatársa tanulmányában kifejti, hogy a rendőröknek a mindennapjaik során olyan készségekkel is rendelkezniük kellene, mint például mediációs készségek a konfliktusok kezeléséhez, szociális érzékenység és szociális munkával kapcsolatos készségek, ugyanis nap mint nap olyan esetekkel is foglalkoznak, amelyeket egy szociális munkás vagy egészségügyi dolgozó jobban tudna kezelni, valamint a nyomozási készségüket is fejleszteni kellene ahhoz, hogy helyesebben tudják megítéleni az adott helyzeteket. Barry szerint ezekre azonban kevésbé készítik fel a rendőröket, így nem meglepő, ha ártatlan áldozatokat szül a rendszer. Ilyen tekintetben a rendőrség finanszírozásának csökkentése egyáltalán nem oldja meg a rendőri túlkapások problémáját. 

A BLM mozgalmat elítélők gyakran azzal érvelnek, hogy amiatt van sok fekete áldozat, és arányaiban azért vannak többen a börtönökben feketék, mert körükben nagyobb a bűnelkövetők száma. A kutatási eredmények azonban rávilágítnak arra, hogy a feketék körében a szegénység is sokkal magasabb, azonos bűncselekmények esetén pedig velük sokkal szigorúbban jár el az igazságszolgáltatás, mint a fehérekkel. Egy 2013-as felmérés szerint a droghasználat kb. azonos arányban elterjedt a fehérek és a feketék körében, mégis szinte háromszor annyi feketét tartóztatnak le ezügyben. Minneapolis lakosságának 20 százaléka fekete, de az egész lakosságot nézve az erőszakos rendőri beavatkozások áldozatainak 60 százaléka fekete. 2017-ben 149 fegyvertelen embert öltek meg az Egyesült Államokban, ennek 58 százaléka színesbőrű, 34 százaléka fehérbőrű, 8 százaléka pedig ismeretlen, eközben a lakosságnak mindössze 27 százaléka színesbőrű. 

Forrás: Banksy 
https://www.instagram.com/p/CBFyA8iM15Y/       
„Ez nem az ő problémájuk, hanem az enyém. A színes bőrű embereket cserben hagyta a rendszer. A fehér emberek rendszere. Olyan ez, mint amikor egy felettünk lévő csőtörés miatt elázik a földszinti lakás. A hibás rendszer tönkreteszi az életüket, de nem az ő dolguk ezt megjavítani. Nem is tudnák, mert senki sem engedi be őket az emeleti lakásba. Ez egy fehér probléma. Ha pedig a fehér emberek nem javítják meg, akkor valaki feljön az emeletre és betöri az ajtót.” 
– fűzi hozzá Banksy legújabb alkotásához.  #blacklivesmatter

Bocz Henrietta írása

Népszerű bejegyzések