Miről szól manapság egy mesterképzés?

A mesteri címen futó egyetemi képzések sok mindent fedhetnek. Működhetnek tanfolyamszerű szolgáltatásként, melyben a tanárok órákat tartanak, a diákok meghallgatják ezeket, az elvárt ismeret-csomagot szesszióban megtanulják és levizsgáznak belőle. Szélsőséges esetben a diák „hallgató”, akitől különösebben aktív részvételt senki sem vár el, a tanár-diák viszony pedig személytelen marad. E forma ellentéteként egy mesteri képzés működhet szakmai műhelyként, melyben tanárok és diákok együtt dolgoznak a képzés profiljához kapcsolódó programokban. Ez esetben a tudásátadás az együttműködés keretében történik, a tanár diák viszony személyesebb és kollegiálisabb.

A fenti végletek bármelyike is lebegjen a képzés kitalálóinak szeme előtt, ennek megvalósulásában döntő tényező, hogy mi a célja a felvételiző diákoknak, akik a maguk során igencsak sokféle megfontolásból iratkozhatnak be egy mesteri képzésbe. Egyesek végre anyagilag szeretnének önállósodni, mindenekelőtt tehát munkát keresnek, de emellett, ha belefér, a tanulást sem hagynák abba. Vannak, akiknek csak diákstátuszra van szükségük, és vannak, akik egyszerűen csak nem tudnak mit kezdeni magukkal, a továbbtanulást egyfajta parkolópályaként használják. Vannak természetesen olyanok is, akik mindenekelőtt továbbtanulni szeretnének, elmélyíteni az alapképzésen szerzett tudásukat. Ez utóbbiak közül sokan egyúttal váltani is szeretnének kicsit az alapképzettségük profiljához képest. És vannak olyanok is, akiknél a felsoroltak motivációk közül több is közrejátszik abban, hogy a továbbtanulás mellett döntenek, a komolyan gondolt szakmai elmélyedés mellett például dolgozni is szeretnének.

Hogy végül mi lesz ténylegesen egy mesteriből az tehát azon múlik, hogy milyen ideológiájú képzés

zömében milyen aspirációjú diákokkal találkozik. A Településfejlesztésben alkalmazott szociológia mesterit szakmai műhelyként képzeltük el, olyan diákokkal, akik hajlandók aktívan időt és energiát fektetni továbbtanulásukba. A képzés a társadalomtudományi alapképzettséget gyakorlati irányba kívánja elmélyíteni, ehhez minél több település- és terület-fejlesztésben dolgozó szakembert bevonva. Az évek során így került a kínálati palettába Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészeti Kamara Erdélyi Fiókszervezetének elnöke, Csák László, a település- és projektfejlesztéssel foglalkozó Planificatio kft igazgatója, vagy a budapesti TETT Consult vezetője, Letenyei László. A képzés gyakorlati jellegét olyan szakmai gyakorlatok szervezésével erősítettük, mint a kolozsvári Farkas utca urbanisztikai átalakításának tervén dolgozó nyári egyetem, vagy a Caritas vidékfejlesztési tevékenységébe való bepillantás. (A mesteri múltjába itt lehet bepillantani, e honlapon egyúttal a tanulható tantárgyakról is képet lehet alkotni, a beiratkozás részletei pedig itt találhatók.

Hogy mindezt jó színvonalon továbbra is működtetni tudjuk, mindössze egy maroknyi tanulni vágyó diákra van szükség.

No és hogy mire tudjátok majd használni a megszerzett diplomát? Elméletileg sok mindenre, amiket fel is soroltunk a belinkelt honlapokon, de ezeket most hadd ne ismételjem el, az már nagyon reklámízű lenne. És ennél úgyis sokkal fontosabb, hogy szkillekre és tudásokra tesztek szert, mihez fogtok tényleg jobban érteni a mesteri elvégzése után. 

Kiss Dénes

a Teleplésfejlesztében alkalmazott szociológia mesterképzés felelőse