„Végül is a jövőbe fektetünk be”. Cigánytelep nyolctól négyig.
„Végül is a jövőbe fektetünk be” – ezzel zárul Kiss Dávid Cigánytelep nyolctól négyig című naplója. Hogy miért éppen ezzel a mondattal kezdek? Mert végső soron mindennek ez a lényege: a jelenben dolgozunk azon, hogy jobb jövőnk legyen. Tanulunk, gyűjtünk, segítünk, tapasztalunk. De mi van akkor, ha valakinek ezek a folyamatok kimaradnak az életéből? Lehet-e jobb jövője annak, aki nem tudja mitévő legyen ma, holnap? Társadalmi felelősségvállalás és jelenlét, ezek a kulcsszavak.
A Cigánytelep nyolctól négyig 2011-ben jelent meg először a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiadásában. A könyv Kiss Dávid, szociális munkás naplója, amiben a monori Tabán-telepen töltött időszakból nyolc hónapot mutat be. Ez az időszak nem csak a roma integrációs kísérletek kezdetéről szól, hanem az ő integrációjáról is, hiszen ahhoz, hogy segíteni tudjon, meg kellett ismernie a közösséget, és el kellett nyernie a bizalmukat. A napló 2020-ban jelent meg újra a Poket zsebkönyvek kiadásában, sok fiatalhoz eljuttatva így Dávid naplóját.
A szerző soha nem gondolta volna, hogy a cigánysággal valaha ilyen közeli viszonyba fog kerülni. Mindig is történelem tanár akart lenni, de mivel akkoriban kötelező kétszakosság volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, így a számára akkor még teljesen ismeretlen szociológiát is elkezdte tanulni, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen tetszett neki, hogy emberekkel és társadalmi kérdésekkel foglalkozhat. A fordulat akkor következett be az életében, amikor 26 évesen családgondozói állásra jelentkezett Monoron. Természetesen, mint ahogy azt állásinterjúkhoz illik, elegánsan öltözött fel, de hamar kiderült, hogy a továbbiakban nem sok köze lesz az irodákhoz és öltönyökhöz. Még aznap kilátogattak a monori telepre, ahol kezdetét vette életének egyik fontos szakasza. A fiatal budapesti srác, aki tele volt előítéletekkel, ma, tizenöt évvel később családapa, szociális munkás és a szakterület elhivatott szakembere.
A családgondozó álláshoz nem járt munkaköri leírás. Hogy mégis miből állt a feladata? Mindenből. Dávid hol igazgató volt, hol gondnok, olykor gépkocsivezető, máskor telefonközpontos, volt ingatlanügynök, bíró, bankár és tanár is. Ételhordó, tanácsadó, pszichológus, rendfenntartó, ügyintéző. A sor itt még nem ér véget, ahogyan a munka sem ért véget délután négykor. A cigánytelepen felgyűlt problémák és terhek nem csak reggel nyolctól délután négyig léteznek, ez pedig hatalmas kihívást jelent a területen dolgozó szakembereknek. És hogy mi motiválja őket? Talán itt is a könyv utolsó mondata adhatja meg számunkra a választ: a jövőbe fektetnek bele, – és itt négy év kevés időnek számít, kár, hogy a politikusok csak ennyi időre terveznek előre… Ez egy olyan terület, ahol lassú a változás, generációknak kell felnőnie, míg láthatóvá válik az eredmény. És igen, ez kitartó munkát igényel, és nem mellesleg nagyon sok pénzt, segítséget, társadalmi felelősségvállalást és jelenlétet.
 |
| Hajdú D. András fotója forrás: https://jelenlet.maltai.hu/sajto/ |
A napló 2020-ban jelent meg újra a Poket zsebkönyvek kiadásában, így jelenleg magyarországi Poket könyvautomatákból, illetve az online weboldalukról vásárolható meg. A könyv profitját Nyári Oszkár, roma színész által alapított Karaván Színház kapja meg, ugyanis több hátrányos helyzetű tehetséges fiatalt is foglalkoztat a színház.
A monori cigánytelepen, Tabánon 2004-2005 óta van jelen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, fő programjuk az úgynevezett Jelenlét program, ami lényegében abból áll, hogy jelen vannak, és segítenek a szegregált közösségek és mélyszegénységben élő egyének személyes és intézményes ügyeiben egyaránt, és az életük részévé válnak, példát és irányt mutatva ezzel a „jelenléttel”, mindeközben a közös problémafeltáró munkával segítik a telepen élők felzárkóztatását és integrációját. Az elmúlt évek során sikerült elérni, hogy a monori cigánytelepen csökkenjen az évismétlő diákok száma; hogy növekedjen a továbbtanuló diákok aránya; hogy a tizenévesek középiskolába járjanak és szakmát tanuljanak, még mielőtt családot alapítanának, sőt, ma már diplomás fiatalokra is van példa. Ezek a fiatalok már nem a szüleik életformáját örökítik tovább, hanem remélhetőleg képesek lesznek egy jobb életet kialakítani.
Írta és ajánlja: Bocz Henrietta
Ajánlott anyagok:
1. Beszélgetés Vecsei H. Miklós színész és Kiss Dávid, a mű szerzője között az élményekről. Ajánlom mindazoknak is, akiknek nincs lehetőségük elolvasni a könyvet, vagy ha még nem biztosak benne, hogy elolvasnák:
