2013. március 15., péntek

Bíró Judit – Csepeli György: A legközelebbi, s egyben legtávolabbi tett: az anyagyilkosság

Noghi Livia


„A szülőgyilkosságokról szóló eddigi tudásunk kulturális-történeti vándormotívumokat mutat. Az anya meggyilkolása, „a bűnök királynője” (Csepeli, 2010) ugyan a nem megtehető cselekedetválasztások hierarchiájának csúcsán található, ennek ellenére a jelenség magyarázó erővel bír, s viszonyítási pontként szolgál, amikor választ kell találni a megmagyarázhatatlannak tűnő sorscsapásokra, és amikor korlátozni kell az emberi vágyakat. Ráadásul az anyagyilkosság ősmotívuma a bosszúállás: az apán eredő sérelmet kell megtorolni, amelyet az anya okozott. Ez pedig rácáfol a zsidó-keresztény kultúrkör azon elemére, amit a házasság és a család szentségeként ismerünk. A gyilkos utódnak választania kell Apja vagy az Anyja között. A kettő együtt, a pár választása nincs felkínálva számára (Bíró, 2010)
(...)
„2009-ben a Szegedi Csillagbörtönben egy tucat férfi fogvatartottal találkoztunk (Orestés-projekt, 2009): mindannyian közvetlen hozzátartozójukat gyilkolták meg. Arra kértük őket, hogy írjanak nekünk „szabad idejükben”, cellájuk „magányában”: írjanak bármit, amit fontosnak, említésre méltónak találnak elmondani önmagukkal, akár tettükkel kapcsolatban. A tucatnyi fogvatartottból négy bizonyult kooperatívnak: viszonzásképp odaadtuk nekik Pierre Riviere szövegét. A négy fogvatartott néhány hónapon belül írt nekünk. Volt aki 7, volt aki 58 oldalban."
(...)
„Életem Története” – a 4.sz. szegedi fogvatartott ezt a címet adta a visszaemlékezésének. Majd így folytatja: „Felkérést kaptam, aminek szeretnék eleget tenni, mert úgy gondolom, talán segíthetek hasonló sorsú Társaimon, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe! Jelenleg 30 éves ítéletem ülöm emberölésért, az áldozatok apám és mostohaanyám.”

A 3. sz. szegedi fogvatartott így kezdi beszédét: „Két ember megölésének történetét mesélem, el, miközben bemutatom eddigi életem fontosabb állomásait. Az események részletes leírása talán választ ad arra a kérdésre, hogy miért történtek meg ezek a rettenetes események, melyeknek következtében végleg kizártam magam a társadalomból. Mindazt, amit leírok itt, abban a hitben teszem, hogy segít feldolgoznom a történteket, melyeket már 16 éve igyekszem elnyomni magamban. Megpróbálom kiírni magamból a fájdalmas emlékeket, hogy tiszta fejjel csak a jövőre koncentrálhassak.” Mottót is ír: „Mert hiszem, hogy lehet még egy pár jó évem.” A fogvatartott édesapját gyilkolta meg.

„Másodpercek leforgása alatt, életed csak egy ködös álomkép marad. F.A. B.A.” - ez a 2. sz. fogvatartott vallomásának címe. Ő így folytatja: „Az egész az ötvenes évek elején kezdődött, amikor nagyanyám feleséül ment nagyapámhoz. Fogalma sem volt, milyen lejtőn indul lefelé élete, és leendő gyermekeié.” A fogvatartott nagyapját gyilkolta meg."
(...)
"Kutatásunkhoz a jelen állás szerint valójában nem Orestés, hanem Oidipus neve illene, ha ragaszkodnánk a mitológiai párhuzamhoz. De az egysíkú összehasonlítgatás mellett ennél sokkal izgalmasabb az, ami az áldozatok sorából hipotetikus következtetésként adódik. A két szülő közti választás egzisztenciális meghatározottságában fogvatartottjaink az Anyát, a Női princípiumot választják: az ő sérelmét torolják meg az Apán a Férfi princípium likvidálásával. Fordított Pierre Riviere-történetek elbeszélését halljuk. A fogvatartottak mindegyike kitér arra az erős szeretetkapocsra, amely az anyjához köti, s amelynek kölcsönössége azzal is érzékeltethető, hogy jelenlegi kapcsolattartóikként az anya szerepel. A nyomozati anyagokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a fogvatartott a bűntett elkövetésekor, ha jelen volt, akkor az anyát is megfenyegette, vagy megkötözte."

(...)

„A közvetlen hozzátartozók élete ellen elkövetett gyilkossági cselekmények mitológiai, filozófiai és pszichológiai értelmezéseit keresve nem felejtkezhetünk meg a szociológia által kínált értelmezési sémáról, melynek ismerete lehetővé teszi, hogy a tettet társadalmi kontextusba helyezzük, a formát tartalommal töltsük meg. Az Átreidák esetében a hatalom, a Rivierek esetében a paraszti föld tulajdona volt a tartalom. A jelen esetben, melyet elemzünk, az apagyilkosság szociológiai előzménye a rendszerváltást követően bekövetkezett „Gründerzeit” szindróma, mely egyes családok esetében a várakozásokhoz képest hirtelen és nagymérvű vagyongyarapodást eredményezett." A fenti idézetek a szerzők kutatási beszámolójából, a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának honlapjáról származnak. 

Bíró Judith és Csepeli György előadására a III. Szociológus Napokon kerül sor szombaton, március 23-án, 18:00 órától a BBTE főépületének Bogrea termében.

Az esemény facebook-eventje: https://www.facebook.com/events/477455408987113/

A III. Szociológus Napok honlapja: http://maxweber.ro/szociologusnapok/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése