Újpogány mozgalmak és nemzeti radikalizmus, emberi jogok és az iszlám, lelkésznők az egyházakban – fókuszban a vallás a 8. Szociológus Napokon
„Intézményesülni látszik
egy, az akadémiai tudományosságtól függetlenül szerveződő mozgalom, amely
alternatív módon tekint a magyarság múltjára, történelmének egyes szegmenseire,
újraértelmezi legfontosabb történelmi szereplőinek tetteit, mítoszait,
hagyományait és a legjelentősebb nemzeti szimbólumok jelentéstartalmát. A
populáris kultúrában mindeközben széles körben elterjedt legendák keringenek
többek között a pilisi szívcsakráról, a nyirkai jóslatról vagy épp rovásírásos helységnévtáblák
árasztják el a településeket.
A helyzetet bonyolítva a jelenséghalmaz vallási vetülettel is rendelkezik: egyesületekkel, táltosokkal, gyógyítókkal, szakrális terekkel, -rituálékkal és szimbólumokkal, eredetmítoszokkal. A zűrzavar a külső szemlélők fejében csak fokozódik, amikor egy-egy ilyen rítuson a sámándobok mellett kettőskereszt, a szent korona másolata, netán Babba Mária ábrázolás tűnik fel. Sokakban felmerül a kérdés, vajon mi ez a jelenség? Világszerte tapasztalható trendek hazai lecsapódása, vagy a magyar történelem sorsfordulóiban gyökerező identitásrekonstrukciós stratégia? A kortárs neonacionalizmus egy összetett irányzata vagy sokkal inkább vallási megújulási mozgalom?”
A helyzetet bonyolítva a jelenséghalmaz vallási vetülettel is rendelkezik: egyesületekkel, táltosokkal, gyógyítókkal, szakrális terekkel, -rituálékkal és szimbólumokkal, eredetmítoszokkal. A zűrzavar a külső szemlélők fejében csak fokozódik, amikor egy-egy ilyen rítuson a sámándobok mellett kettőskereszt, a szent korona másolata, netán Babba Mária ábrázolás tűnik fel. Sokakban felmerül a kérdés, vajon mi ez a jelenség? Világszerte tapasztalható trendek hazai lecsapódása, vagy a magyar történelem sorsfordulóiban gyökerező identitásrekonstrukciós stratégia? A kortárs neonacionalizmus egy összetett irányzata vagy sokkal inkább vallási megújulási mozgalom?”
Milyen viszonyban van az iszlám, mint komplex vallási,
kulturális és gondolati rendszer, társadalomszervező erő és koherens
világmagyarázat az emberi jogokkal? Mik azok a szempontok, amelyek alapján
elemezni lehet a kettő viszonyát. Ellentétben állnak-e az emberi jogok, amelyek
modern politikai és társadalmi koncepciók egy, a 7. században kialakult
vallással, amely maga is létrehozza tanítását az emberről és az ember jogairól?
Hogyan lehet a vallás és az emberi jogok kapcsolatáról beszélni a 21. száadban?
Milyen emberi jogi problmák merülnek fel egy olyan társadalomban, amelyben az
iszlám a domináns vallás, és az emberi jogok helyzetés mennyire befolyásolja a
vallás? Milyen viszonyban van a hivatalos vallás a laicizmussal a muszlim
többségű társadalmakban? Az előadás érinteni fogja azokat a problémákat, ahogy
nyilvános terekben ‘az iszlámról’ beszélünk, azt, hogy az iszlám szent szövege,
a Korán és más elfogadott szövegei hogyan beszélnek az emberről, mint egyénról,
a társadalomról, a nőkről, a vallásszabadságról, a hatalom elleni lázadás
lehetőségéről és az iszlám jog alapjáról, a sarí’áról.
“A lelkészi szolgálat folyamatosan változik
az egyházi hagyományok, helyi adottságok vagy éppen a korszellem hatására. Nem
csoda, hogyha változatosak az egyéni attitűdök is. Mégis a református egyházban
végzett szerteágazó munka az intézményes elkötelezettség és a hivatástudat
jegyében történik. A lelkésznők gyülekezeti fogadtatása, a kifejtett munka
függvényében alakul. A lelkészfeleségek munkája gyakran láthatatlan, hiszen
közösségi integrációjuk egyé formálja őket az egyháztagokkal. Jól érzékelhető
szereptávolítással találkozhatunk ott, ahol a helyi elvárásokat elutasítva
határozzák meg önazonosságukat. A vallási vagy közösségi előítéletek folyamatosan
enyhülnek, visszaigazolva a kifejtett munka pozitív hatását.“
Szilárdi Réka az újpogány vallások kutatója, a
témában 2017-ben önálló kötete jelent meg (Az újpogány vallási diskurzus
narratív mintázatai. MVT - L’Harmattan), emellett több további könyv
társszerzője illetve társszerkesztője (Istenek
ébredése, 2007, Sámán
sámán hátán. A kortárs pogányság interdiszciplináris elemzése, 2014).
Gyöngyösi Csilla eredetileg protestáns teológiát végzett, majd az ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Arab szakirányát, illetve
az ELTE Vallástudományi mesterképzésének Vallástörténet és iszlám specializációját.
Az utóbbi években az iszlámról, vallási és politikai iszlám
különbségéről számos előadást tartott.
Máté István gyakorló református lelkész és
antropológus, a BBTE Néprajztudományi Doktori Iskolájának hallgatója, aki a református lelkészek karrier- és életstratégiáit kutatja.
Az előadások a 8. Szociológus Napok keretében
hangzanak el, március 8.án, az alábbi program szerint:
15.30 - Máté István (doktori hallgatók
más előadásai mellett)
16.00 – Szilárdi Réka
17.00 – Gyöngyösi Csilla
A 8. Szociológus Napok teljes programja itt érhető
el: