A református egyházi civil szféra reprezentációja az egyház diskurzusában


Rusu Szidónia

Az egyházi civil szervezetekről számos kutatás készült, amelyekben a szervezetek maguk mondták el, hogy mit kellene tudni róluk, a kutatók pedig rendszerint ezen adatok aggregálásával vázoltak egy összképet. Ebben az elemzésben nem a szervezeteket kérdezzük meg, hanem azt nézzük meg, hogy néz ki ez a szervezeti szféra egy egyházi folyóirat diskurzusában. A református egyház szervezeteit vizsgáljuk az Üzenet folyóiratban megjelent szövegek alapján, szemantikus tartalomelemzést használva. Az eredményt úgy értelmezzük, mint az erdélyi egyházkerület hivatalos diskurzusát a területén működő református szervezeti szféráról.


Kutatásunk témája az erdélyi református egyház civil társadalomban betöltött szerepe, az egyházi sajtóban fellelhető önreprezentációja alapján. A kérdés jelentőségét az adja, hogy az egyház az erdélyi magyar kisebbségi lét lényeges területein tevénykedik, illetve az elmúlt évek tendenciái, az egyház intézményeinek változásai azt mutatják, hogy e közösségszervezésben, szociális kérdések felvállalásában, oktatásban, vagy az ifjúság felkarolásában betöltött szerepei erősödnek.

Elemzésünkben tartalomelemzést, ezen belül pedig szemantikus hálózat- és diskurzuselemzést alkalmaztunk, az Üzenet, református folyóirat két évfolyamában megjelenő, civil szervezetekről szóló cikkeit elemezve. Tartalomelemzésünk célja a szervezetekről írt szövegek értelmezése volt, de nem csak önmagukban, hanem egymással való kapcsolódásaikban is. A tartalomelemzés révén képet kapunk arról, hogy a református egyházi sajtónak milyen a saját, református civil szférájáról alkotott reprezentációja. Ugyanakkor, mivel a beszámolókat általában a szervezetekhez közeli szerzők írják, az itt vázolt kép önreprezentációként is értelmezhető, annak feltárásaként, hogy az egyházi civil szféra milyennek képzeli el magát, hogyan mutatkozik meg e folyóiratban.

A szemantikus hálózatok elemzése során a tartalmakban levő kulcsszavak kapcsolatát, azok erősségét, hálón belüli elhelyezkedését, a központi témákat, valamint az egyes hálózati csoportok, klaszterek közötti kapcsolatot biztosító kulcsszavakat mutattuk ki. Elemzésünkben a havonta kétszer  megjelenő Üzenet  2016-2017-es lapszámainak 71 olyan cikkét elemeztünk, amelyekben megjelenik valamilyen civil szervezet neve. Típusukat tekintve ezek főként hírek, események, beszámolók és riportok voltak. Az egyes cikkekhez kulcsszavakat rendeltünk, egyrészt olyanokat, amelyek a szöveg mondanivalóját jezik, másrészt azokat a személyneveket, amelyek az események, szervezetek szempontjából fontos szerepet töltöttek be a cikk tárgyát képező eseményen, harmadrészt pedig az elemzett cikkekben fellelhető további szervezetek nevét is kulcsszavakként kezeltük. Annak segítségével pedig, hogy az egyes kulcsszavak milyen gyakran jelennek meg más cikkekben is, az elemzési eljárásunk a cikkek közötti kapcsolatokat is feltárta. Az eljárás eredményeként egy olyan kapcsolathálóhoz jutottunk, amelyen belül beazonosíthatók e  kulcsszavak csoportosulásai. Az alábbi ábrán, amely ezt a hálót jeleníti meg, jól beazonosíthatók a különböző klaszterekbe sűrűsödő kulcsfogalmak. A betűméret nagysága azt jelzi, hogy az adott kulcsfogalom hány kapcsolattal rendelkezik, azaz minél nagyobb betűmérettel jelenik meg az ábrán, annál több cikkben fordul elő.


A kulcssszavak hálózata a fokszám központisági mutatója alapján
Az ábra letölthető nagyobb méretben IDE KATTINTVA 


Mint látható, legtöbb kapcsolattal aDiakóniai Keresztény Alapítvány (DKA) rendelkezik, összesen 36-al, utána az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) következik 24 kapcsolattal, majd az adomány kulcsszó 20 kapcsolattal. Ezeket egy svájci alapítvány, a HEKS-EPER követi 19 kapcsolattal, valamint szintén 19-el a diakónia kulcsszó. Legkevesebb, azaz egy-egy kapcsolódási ponttal a következő toposzok rendelkeznek: Bethlen Gábor Alap, Bod Péter Diakóniai Központ, Borsos Melinda, Dés, konferencia, lelkipásztorok, Lukács Olga és rádió.

A szövegben megjelenő tartalmak modularitási mutatói segítségével  a kulcsszavak hálózata klaszterekre, csoportokra bontható, amelyek külön-külön elemezhetők.[i] Ennek alapján az erdélyi református egyházkerület diskurzusában az egyházhoz kapcsolódó civil tevékenységek  hét klaszterbe csoportosulnak, amelyek közül négy nagyobb kiterjedtségű, három kisebb.


Klaszterek a modularitás mutatója alapján
Az ábra IDE KATTINTVA letölthető nagyobb méretben

Az eljárással következő klaszerek különülnek el:

Támogatói tevékenységek klasztere – lila, a kulcsszavak 21.6 százaléka
Szociális tevékenységek – zöld, 19.2%
Találkozók, képzések – kék, 16.8%
Ifjúsági tevékenységek – narancssárga, 16%
Társadalmi problémák – barna, 13.6%
Alternatív egyházi tevékenységek – rózsaszín, 7.2%
Családi tevékenységek – tűrkíz, 5.6%


A fentebb megjelent táblázatban a modularitás mutatója alapján kialakult csoportokat és a hozzájuk tartozó kulcsszavakat különítettük el. Hét csoport, klaszter alakult ki, amelyek mentén különböző diskurzusok figyelhetőek meg. A következőkben ezeket vesszük gorcsó alá és értelmezzük azt, hogyan jelennek meg ezek a toposzok az általunk vizsgált tartalmakban.

Támogatói tevékenységek

Az e csoportba tartozó toposzok között kiemelkedő helyen vannak az adomány és a támogatás kulcsszavak, az előbbi 20, míg a második 13 fokszámmal. A további toposzok ezek köré csoportosulnak leginkább. Az ide kapcsolódó tartalmakban az adományosztás, vagy támogatás két irányba történik. Egyrészt az egyház, egyházi szervezetek támogatnak bizonyos ügyeket. Ezek általában közvetlen módon érintik az egyházi tevékenységeket, közvetlen kapcsolatban vannak az egyházi intézményekkel, személyekkel. Ezek a támogatások leginkább szociális jellegűek, ahogy azt a kulcsszavak között megjelenik palliáció, rákos gyerekek vagy a gyógykezelés is jelzi. A következő idézetek jól szemléltetik az adományozás kvázi szociális jellegét:

„Az Égjen a láng fesztivál fővédnöke a Erdélyi Református Egyházkerület, főszervezője pedig Sütő Alpár volt. A rendezvény évek óta támogatja a rákos beteg gyerekeket segítő Hope Egyesületet, amelynek idén 2587 lejt gyűjtöttek.” (Üzenet 2016/5)

„Adományokat gyűjtöttek, azzal a céllal, hogy segíthessenek a kalotaszegi gyülekezeteken, a bajba jutottakon, és fejlesszék a lelkészek és presbiterek, gondnokok közötti viszonyt.” (Üzenet 2016/10)

A támogatói, adománygyűjtő- és osztó tevékenységekhez olyan szervezetek kapcsolódnak, mint Bethlen Gábor Alap, Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fóruma, vagy például a FessNeki Alapítvány, ami nem egyházi háttérrel rendelkező szervezet, viszont képzést és műalkotásokat ajánlott fel egyházi intézmények megsegítése érdekében.

A másik terület, a szociális mellett, amelyhez szorosan kapcsolódnak a támogatói tevékenységek, az a felújítások, restaurálások. Ezek főként egyházi épületeket érintenek, egyházi kollégiumokat, imatermeket, és hasonló jellegű építményeket, tereket.

Érdekes módon e csoportban főként női nevek jelennek meg, mint Lukács Olga, a Református Teológia Fakultás dékánja, Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerületi Nőszövetség elnöknője, valamint Molnár Irma, a zsoboki Bethesda Gyermekotthon ügyvezetője és alapítója.

A klasztert alkotó kulcsszavak: Bethlen Gábor Alap, Borsos Melinda, Lukács Olga, adomány, támogatás, képzés, zsoboki Bethesda Gyermekotthon, csapat, Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fóruma, Sütő Alpár, Béthel Alapítvány, felújítás, Magyarország kormánya, restaurálás, Bogártelke, EREK – Missziói-Diakóniai Ügyosztály, FessNeki Alapítvány, gyógykezelés, Hope Egyesület, Molnár Irma, művészet, Női Világimanap, palliáció, perselypénz, rákos gyerekek, Studium Alapítvány, Timóteus Vezetőképzés

Szociális tevékenységek

A második csoport a kulcsszavak 19,2 százalékát tartalmazza. Mint a névadásunk is jelzi, ezek a kulcsszavak erősen szociális jellegű kérdéseket taglalnak. A csoportban a legnagyobb fokszámmal a Diakóniai Keresztény Alapítvány rendelkezik, ahogyan az egész hálózatban is ennek a toposznak van a legnagyobb fokszáma, azaz összesen 36 kapcsolattal rendelkezik, ezt 19-el a HEKS-EPER Alapítvány követi, majd 8 kapcsolattal az Ausztriai Diakónia. Ez a három alapítvány szervesen összekapcsolódik egymással, hiszen az utóbbi kettő a DKA (Diakóniai Keresztény Alapítvány) legfőbb partnerei és támogatói közé tartozik. Ebből is látható, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület egyik legfontosabb szervezeteként pozicionálja a DKA-t, amely sokrétű tevékenységi kört fed le, valamint számos alkalmazottal rendelkezik. Fő támogatója és partnere a svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS-EPER), amely számos helyen meg is jelenik az elemzett szövegkorpuszban.

Ugyanakkor a szociális jellegű tevékenységek meghatározásához és értelmezéséhez szervesen hozzátartozik a szeretetszolgálat, segítségnyújtás, illetve a misszió kulcsszavak, amelyek egy jelentősen egyházi fogalomkört, szóhasználatot járnak körül. Az alábbi idézet is jól szemlélteti ezt:

„Minél több szükséget szenvedőhöz jut el az egyház, annál inkább látszik meg majd rajtunk az, hogy Isten szolgálatában álló keresztyének vagyunk. Ez pedig nem más, mint a missziónak a lehetősége – fogalmazott a püspök, aki a prédikációt követően azért imádkozott, hogy ne csak ravatalozókat és diakóniai munkapontokat kelljen építenünk, hanem óvodákat és iskolákat is.” (Üzenet 2016/16)

A szociális tevékenységekhez szervesen hozzátartoznak a gyermekotthon, hátrányos helyzetű, idősgondozás kifejezések is. Ahogyan a fenti idézetből is kiderül az Üzenetben megjelent tartalmak alapján az egyházkerület nagy figyelmet szentel a gyerekekkel és az idősekkel kapcsolatos szociális problémák, kérdések megoldásának.

Kulcsszavak: Dézs, Diakóniai Keresztény Alapítvány, HEKS-EPER Alapítvány, pályázat, szeretetszolgálat, Ausztriai Diakónia, akadálymentesítés, álláshirdetés, Árva Bethlen Kata Alapítvány, bonyhai kastélynapok, Csemete Óvoda, fiókszervezet, hátrányos helyzetű, hospice, idősgondozás, Jó Testvér Gondozóotthon, Mamácska Otthon, misszió, paralimpia, pedagógus, Sárosi Artúr, segítségnyújtás, székelyudvarhelyi Caritas, szociális gyermekotthon.


Találkozók, képzések

Ez a klaszter a kulcsszavak 16,8 százalékát tartalmazza, legfontosabb toposzai pedig a találkozó, ifjúság és a HISZ, azaz a Hivatásmegörző Szolgálat. Ide tartoznak ugyanakkor a hagyományőrzés, környezettudatosság, mobbing, pletyka kifejezések is. Ez utóbbi egy neves konferencia és a hozzákapcsolódó tartalmak alapján jelenik meg a 2016/2017-es Üzenet szövegeiben. Ide tartozik a Fiatalságért Alapítvány és a 2016-ban felavatott marosvásárhelyi Gecse Dániel Szakkollégium is. Ezek mellett az egyházi, vallásos jellegű tevékenységeik mellett fontos oktatási tevékenységet is végeznek, például az utóbbi orvostanhallgatók lakhatását és érdekképviseletét biztosítja Marosvásárhelyen.

A találkozók, képzések célcsoportjaként általában az egyházi vezető személyek jelennek meg (lelkészek, ifjúsági vezetők, nőszövetségi vezetői tagok), viszont megjelennek a szövegekben olyan képzések, találkozók is, amelyek széles körű közönség számára voltak nyitottak.

„A Brassói Ref. Egyházmegye Nőszövetsége szervezésében szeptember 24-én Erzsébetvároson rendezték meg a Dél-Erdélyi Régiós Nőszövetségi Találkozót, ahová mintegy 201 képviselő gyűlt össze.” (Üzenet 2016/20)

A találkozók és képzések szempontjából fontos szerepet tölt be az elemzett tartalmakban az egyházkerületi nőszövetség tevékenysége. A hírek, események rovatban nagyon sokszor megjelennek, találkozók, továbbképzések vagy szociális jellegű tevékenységek kapcsán.

Kulcsszavak: Bod Péter Diakóniai Központ, lelkipásztorok, találkozó, ifjúság, HISZ (Hivatásmegörző Szolgálat), Református Nőszövetség, Gecse Dániel Szakkollégium, Ellis Potter, Fiatalságért Alapítvány, hagyományőrzés, jubileum, kenyérosztás, környezettudatosság, Marosvécs, Média a Családért Alapítvány, MIFIKE, mobbing, pletyka, szolgálat, újságírók, verseny.


Ifjúsági tevékenységek

E klaszterben a három legnagyobb fokszámmal rendelkező kulcsfogalom az Erdélyi IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület), az Agnus Média Alapítvány és a YMCA, amelynek az IKE gyakorlatilag az Erdélyi leányszervezete. Az Erdélyi IKE a tartalmi hálóban a második legnagyobb fokszámmal rendelkező toposz.

„ Az Égjen a láng! zenefesztivállal Marosvásárhelyen nyitotta meg az Erdélyi Református Egyházkerület a reformáció jubileumi emlékévét, a záró ünnepségre pedig a tervek szerint Kolozsváron kerül sor ugyancsak egy ifjúsági rendezvény keretében. A két esemény között az erdélyi IKE számos programot szervez...” (Üzenet 2017/5).

Az elemzett szövegekben fontos szerepet töltenek be más kapcsolódó szervezetek és események is, mint az évente, az Erdélyi IKE által megszervezett Égjen a Láng, vagy a Várom az Urat zenefesztivál, vagy az ifjúsági tevékenységi körrel is rendelkező Diaszpóra Alapítvány, vagy a Illyefalvi KIDA (Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Központ).

Ugyanakkor személynevek is megjelennek a toposzokban, mint Tussay Szilárd vagy Bartos Károly neve, az előbbi az Erdélyi IKE ügyvezetője, a második pedig lelkipásztor és az Erdélyi IKE elnöke minőségében szerepel az Üzenet tartalmaiban.

Főként a 2016-os év végétől, illetve a 2017-es év kezdetétől megjelennek a Refo500, azaz a Reformáció 500. Emlékévével kapcsolatos események, tervek is.

Kulcsszavak: rádió, Erdélyi IKE, Agnus Média Alapítvány, Égjen a Láng, Bartos Károly, YMCA, Tussay Szilárd, bibliaismereti vetélkedő, Diaszpóra Alapítvány, évforduló, Fidelitas Református Egyetemi Kollégium, KIDA, magyarországi Zsinati Ifjúsági Iroda, Pataki Boróka, Refo500, Szontagh Szabolcs, tervek, ünnep, Várom az Urat Zenefesztivál, zenefesztivál


Társadalmi problémák

Az ötödik, Társadalmi problémák-nak elnevezezett klaszter olyan toposzokat jelenít meg, amelyek szorosan kapcsolódnak a helyi kérdésekhez, problémákhoz. A csoport legnagyobb fokszámmal (19) rendelkező kulcsszava a diakónia, ezt követi az idősek, majd a gyermekek toposzok. Viszont megjelenik a Mikó-ügy, a támogatásmegvonás, és a román állam is, mint kulcsfogalmak. Ez utóbbi negatív kapcsolódásként jelenik meg a Mikó-ügy és a diakóniai intézetek támogatásmegvonása kontextusában. A közéleti kérdésekben az elemzett tartalmak ezekben vállalnak erőteljesebben álláspontot. Ugyanakkor ebben a csoportban Visky S. Béla, egyetemi professzor, és Csiha Nagy Emese, volt diakóniai vezető, nevei jelennek meg, a diakóniával, megemlékezéssel, és a lelkésztalálkozóval kapcsolatosan.

Kulcsszavak: Csiha Nagy Emese, diakónia, Dióház, elnök, emlékezés, fiatal családok, fogyatékkal élők, gyermekek, gyülekezet, idősek, lelkésztalálkozó, magányosak, Mikó-ügy, restitúciós bizottság, román állam, támogatásmegvonás, Visky S.Béla


Alternatív egyházi tevékenységek

A hatodik csoportba legnagyobb fokszámú kulcsszava az Ikafalva, a többi kulcsszó pedig szervesen kötődik hozzá. Legfőképpen azért mert, ahogyan a szövegekből is kiderül, az Ikafalvi egyházközség számos alternatív tevékenységnek ad otthont, környékbeli civil szervezetek, civil személyiségek bevonásával, ugyanakkor az EMI táborban is jelen vannak a Keskeny Út Sátor programmal. Az alternatív elnevezéssel azt akartuk jelezni, hogy e klaszterben találunk a megszokott egyházi tevékenységektől leginkább eltérő toposzokra utaló kulcsszavakat (környezetvédelem, politikai kötödés). 

Kulcsszavak: Csillagösvény Egyesület, Erdélyi Magyar Ifjak, Ikafalva, Irisz Ház, Keskeny Út sátor, rendhagyó istentisztelet, Sepsiszentgyörgy, teaest, Zöld Nap Egyesület
 

Családi tevékenységek

Végül a hetedik csoportba olyan toposzok kapcsolódnak, amelyek a családhoz, családi tevékenységekhez köthetőek leginkább. Megjelenik a Bonus Pastor Alapítvány, a családterápia, valamint a CSAKIS: Családos Keresztény Fesztivál is.

Kulcsszavak: Bonus Pastor Alapítvány, CSAKIS: Családos Keresztény Fesztivál, család, családterápia, Kézdivásárhely, konferencia, Szegedi László


Összegezve elmondható, hogy az erdélyi református egyházkerület diskurzusában a református civil szféra két centrum, a Diakóniai Keresztény Alapítvány, illetve az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület köré szerveződik, a tevékenységeket illetően pedig az adomány és a diakónia kulcsszavak köré. Továbbá az egyházi diskurzusban négy fő tematikus mező azonosítható be, a támogatói, szociális, találkozók és képzések valamint az ifjúsági tevékenységek. Ezek mellett a diskurzusban beazonosítható három további, kisebb jelentőség terület is,  egy társadalmi problémákkal, egy családi tevékenységekkel, valamint az egyházi jellegű tevékenységektől leginkább elütő, „nonkonformista” terület, amelyet alternatív-nak neveztünk el.

Az egyháznak és a hozzá kapcsolódó szervezeteknek a szekularizált, polarizált társadalom egyes részterületei szempontjából fontos szerepe van. Az egyházi szervezetek főként szociális és karitatív jellegű tevékenységeket végeznek, viszont erőteljesen jelen van az oktatás, ifjúság témakörét taglaló kérdések is. A jelen tartalomelemzés és kutatás leíró jelleggel próbálta ezeket bemutatni, viszont az egyházi civil szervezetek szélesebbkörű átláthatósága, illetve más tartalmakban való megjelenésükkel történő összehasonlítása végett a kutatás továbbgondolást igényel. További, nem egyházi jellegű tartalmak elemzésével, interjúkkal és esettanulmányokkal lehet bővíteni. Viszont összességében hozzájárul ahhoz, hogy egy általános képet adjon az egyházi tartalmakban megjelenő civil tevékenységekhez köthető toposzokról és azok kapcsolódásairól.


Irodalomjegyzék


PÉTER LÁSZLÓ 2014. Football and Social Process. Issues and Problems in Soccer Discourses. Jyväskylä: University of Jyväskylä

POPPING, ROEL 2000. Computer-assisted Text Analysis. London: SAGE.




[i] A modularitás a hálózatok vagy grafikonok szerkezetének egyik mérőszáma. Egy adott mezőn belül a hálózat modulokra, klaszterekre való felosztásának erejét méri. A nagy modularitású hálózatoknak sűrű kapcsolatuk van egyes modulokon belüli csomópontok között, viszont a különböző modulok közötti csomópontok között a kapcsolat gyenge. (NEWMAN 2006) Esetünkben a szövegmezőn belül a tartalmak modularitás értéke 0,681.

Népszerű bejegyzések