A diákok tapasztalatai szerint ilyen volt az online egyetemi oktatás

Elsőéves diákok miközben egy kávézóból
jelentkeztek be online kurzusra

A diákok 59 százaléka szerint az órák rosszabbak voltak, mint offline. 

Háromnegyedük szerint az online órákon több házifeladatot kaptak, mint korábban.

Csak kétharmaduknak volt az órák hallgatásához külön szobájuk.

A diákok egynegyedének többször is volt internet-hozzáférési problémája.

A használt eszközre kevesen panaszkodtak, ám egyharmaduk a telefonjáról hallgatta az órákat.

Az adminisztrációval való kommunikáció sokat romlott, 49 százalékuk szerint vált nehezebbé vagy sokkal nehezebbé.

 

A diákok fele ritkábban vett részt a kurzusokon, mint korábban offline, és ugyancsak fele kevésbé értette azokat, mint élőben. Legtöbben a koncentrálási nehézségekre panaszkodtak (kétharmaduk). Az online kurzusok leggyengébb pontjának az interaktivitásukat tartják

Legalábbis ezek egy fogarasi kutatóintézet online felmérésének eredményei.

A COVID-19 alaposan felforgatta a 2020-as évünket, természetesen az egyetemi oktatást sem kímélte meg az anomáliától. A tavasz második felében a Fogarasi Társadalomtudományi Kutatóintézet útjára is engedett egy online kérdőívet, amellyel azt vizsgálták, hogy az egyetemisták hogyan élik meg az online oktatást. A kérdőívet 2.029 diák töltötte ki, akik az ország 16 különböző városában tanulnak.  

 

A kitöltők egyetemeinek helyszínei

Hallgatók aránya a mintában

A válaszadók 90 százaléka alapképzéses hallgató, és csak a maradék 10 százaléka tanul mesterképzésen és doktoriképzésen, így a valós arányokhoz képest (miszerint alapképzésen a diákok 76 százaléka tanul, 20 százaléka mesterképzésen és 4 százaléka doktoriképzésen) az alapképzéses hallgatók fölülreprezentáltak a mintában. 

A tanulmány szerint az offline oktatásról az online oktatásra való átállás közel sem volt teljeskörű, ugyanis az adatfelvétel időpontjában a válaszadóknak csak az egyharmada válaszolta azt, hogy az összes kurzusuk és szemináriumuk meg volt tartva online, ismét egyharmaduk pedig azt, hogy csak félig, alig vagy egyáltalán nem voltak megtartva.

Ahol viszont megvoltak tartva az órák, ott több nehézségbe is ütköztek a diákok. Több mint a felük (59%) értékelte rossznak vagy sokkal rosszabbnak az offline oktatáshoz képest az online óráit, ez valószínűleg azzal áll kapcsolatban, hogy sokkal több egyéni munkát követeltek tőlük, megnövekedett a feladatok mennyisége, hiányoztak a személyes interakciók, és nem volt lehetőségük könyvtárban hozzáférni a szükséges anyagokhoz. 

Ami az eszközhasználatot illeti, a diákok nagyjából kétharmada laptopról jelentkezett be az online órákra, ezt követi a mobiltelefon a hallgatóknak a 27,8 százalékéval. A telefon minden bizonnyal kényelmes eszköz, de nem biztos, hogy a legmegfelelőbb. 

  

Az egyik legnagyobb problémát a diákok számára a projektek és házifeladatok megnövekedett mennyisége okozta, ugyanis a diákok 76 százaléka szerint az online oktatás kezdetével ezeknek a száma is nagyobb, illetve sokkal nagyobb lett.

Ugyan nem nagy arányban, de problémát okozott még az is, hogy egyes diákok nem tudtak nyugodt környezetben részt venni az órákon, valamint az internethez való hozzáférés is nehézkesnek bizonyult, hiszen csak a diákok egy ötöde (20,6%) állította azt, hogy soha nem volt problémája az internethozzáféréssel. Továbbá a használt eszközökkel is akadtak gondjaik, és az sem példanélküli, hogy bizonyos eszközök hiányoztak, amelyekre épp szükségük lett volna, vagy épp nem volt elegendő kompetenciájuk a technológiák használatához.  

A tanulási folyamat minőségét tehát jelentősen rontották az előbb említett problémák, és a kommunikáció minőségét is többnyire negatívan érintette az online oktatásra való áttérés. Leginkább az adminisztratív kommunikációt érintette rosszul, ugyanis a válaszadók 49 százaléka szerint nehezebbé, illetve sokkal nehezebbé vált a kommunikáció ezen a területen, ennek az ellenkezőjéről pedig csak 6,7 százalékuk nyilatkozott. A kommunikáció problémája fennáll a tanárok és a diákok között is, ez esetben a válaszadók 46 százaléka szerint lett nehezebb vagy sokkal nehezebb a kommunikáció. A diákok közötti, valamint a diákok és az évfolyamfelelős közötti kommunikációt valamivel kevésbé érintette negatívan az online térben való mozgás, ugyanis ezek esetében 65-64 százaléka a válaszadóknak nyilatkozta azt, hogy a kommunikáció ugyanolyan maradt vagy jobb lett, mint az online oktatás előtt. 

Az offline oktatáshoz képest az online oktatás során a diákok 56,5 százaléka érezte azt, hogy alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb a megértési képessége az órán elhangzottakkal szemben, és 62 százalékuk érezte azt, hogy alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb a koncentrációs képessége.  A válaszadók fele véli úgy, hogy alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb a szaktársakkal való együttműködés lehetősége (54%), valamint ugyancsak kb. fele (52%) nyilatkozott úgy, hogy kevésbé vesznek részt az órákon történő párbeszédekben, kevésbé vesznek részt aktívan az órákon. 

Az online oktatást egy 10-es skálán több szempontból osztályozták a kérdőív kitöltői (1-legkisebb minősítés; 10-legnagyobb minősítés): mennyire voltak interaktívak az órák, mennyire volt érdekes tartalmilag, mennyire volt tisztán érthető az átadott információ, mennyire volt szervezett és milyen volt az információk minősége. A kapott eredmények szerint a legkisebb értékelést az órák interaktivitása kapta, átlagosan 5,25-re értékelték. 

Írta: Bocz Henrietta

Forrás:

 Asociația Institutul de Cercetare Făgăraș

și Centrul pentru Cercetare Sociala, Universitatea

Lucian Blaga Sibiu, 2020