Karantén a favellában

Brazília…Rio de Janeiro, foci, Copacabana, táncosok, karnevál. Brazília…favela, nyomor, éhezés, szervezett bűnözés. Egy Brazília két arccal, vagy két teljesen különálló Brazíliáról van szó? A helyzet szövevényessége miatt nehéz ezt megválaszolni, ebben a bejegyzésben az ország utóbbi arcát vizsgáljuk, annak is egy különleges aspektusát, a favellákat, melyeknek problémái a jelenlegi krízishelyzetben méginkább hangsúlyosak.

Kádár Erik írása

Mint azt tudni illik, a favela, vagyis a brazil nyomornegyed, egy egészen egyedi társadalmi ökoszisztéma, úgy szerveződési, mint kulturális szempontból. A zsúfoltságukról és embertelen körülményeikről híres negyedek az egyenlőtlenség iskolapéldái. A luxusnegyedektől sokszor kőhajításnyira lévő óriás méretű slumokban a lakások - és az emberi lakhatásra alig alkalmas építmények -, egymáson tornyosulnak. A legnagyobb favellákban akár több millióan is élnek, és az alap emberi szükségletek kielégítésére aligha van esélye ennek a társadalom peremére sodródott/sodrott rétegnek. Az individualista nyugati kultúrákhoz képest a közösségi élet teljesen más értékek szerint szerveződik, egész más megítélése van az egyén és a közösség kapcsolatának. Napról-napra rengeteg problémával kell megküzdeniük, és mindezt úgy, hogy a többségi társadalom és a hivatalos közigazgatás számára szinte nem is léteznek, érinthetetlenek. DE. Mint azt tudjuk az ember a jéghegy csúcsán is megél, és ahol szükség van, ott kínálat is van. Itt lépnek be a játékba mai bejegyzésünk főszereplői: a szervezett bűnözés, a drog- és fegyvercsempész hálózatok, a brazil informális gazdaság mozgatórugói, az utcák de facto urai.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a világ lehúzta a rollót, bereteszelte az ajtókat és karanténba vonult, az illegális tevékenységeken kívül a bűnbandákban a vezetői szerepek méginkább felértékelődtek, pontosabban a közösségösszetartó, vigyázó szerepek. Jair Bolsonaro szélsőjobbos brazil elnök véleménye szerint a koronavírus, csak „egy kis nátha”, az ő hozzáállása miatt az ország összes állampolgára kiszolgáltatottabbá válik a vírus idején, de leginkább a favellák lakói, akik eddig is a legkiszolgáltatottabbak voltak. Jelenleg Brazíliában nincs, vagy csak ajánlás szerűen, regionálisan van érvényben valamilyen típusú elkülönülési, vírusmegelőzési stratégia, minimális a kijárás korlátozása, csupán enyhe óvintézkedéseket vezettek be, ezért a közösségek reakcióján múlik minden. A bűnözési szindikátusok pedig közösségvezetői szerepüknek eleget téve, felelősségteljesen bevezették a  kijárási tilalmat. Mi több, a csoportosulások azon tagjai, akiknek van rá lehetőségük, civilszervezetekkel együttműködve nem csak közvetlen környezetükről gondoskodnak, hanem széleskörű védőfelszereléseket, élelemcsomagokat, és egyéb higiéniai kellékeket is biztosítanak a negyedek lakóinak. Valamint a hétvégenként megrendezésre kerülő „bailes funk” partikat is betiltották, annak ellenére, hogy fontos jövedelemforrás a bandák számára. Mindezen intézkedéseket úgy vitték véghez, hogy a brazil állam a krízis kezdete óta nem képes az informális szektorban dolgozóknak megígért anyagi támogatás biztosítására sem. A helyzet súlyosságára, és a favela vezetőinek felelősségteljes viselkedésére az is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi miniszter, Luiz Henrique Mandetta, végső elkeseredésében hivatalos együttműködést indítványozott a bandákkal és a különböző segélyszervezetekkel, akik a favellákban tevékenykednek. Talán sikerült volna véghezvinni az eddig szinte precedens nélküli kezdeményezést, de Bolsonaro államelnök néhány napja (2020. 04. 16.) eltávolította tisztségéből az egészségügyi minisztert.

Ettől eltekintve, még mindig részigazságokról beszélünk, ugyanis tévedés ne essék, mégiscsak bűnbandákról van szó, véletlenül sem egy Robin Hood féle sztori ez. Az intézkedések, a „gondoskodás” módszerei megkérdőjelezhetőek, a drasztikusnak mondható eljárások bizonyítják, hogy nem feltétlenül az egyének javának szolgálata az elsődleges szempont, mintsem a negyed fennmaradása. Nem egy figyelmeztetésekkel és büntetésekkel szankcionált kijárási tilalomról van szó, például a legtöbb favellában a bandák kivégzésekkel fenyegetőznek a lakóhely elhagyásának esetén. Kivégézések, melyek a favela lakosai számára sajnos nem rendkívüliek, krízishelyzettől függetlenül a társadalmi valóság szerves részei. De mi a helyes megoldás?