Hogyan is csináljuk...? A Szocioblog két éve számokban


Idén júliusban a Szocioblog elérkezett fennállásának második évfordulójához. A blog eredeti célja - ahogy azt annak idején a Blog-keresztelő című bejegyzésben összefoglaltuk - hogy tanszékünk diákjainak és tanárainak közös életét, annak mindenféle tanulmányi, kutatási, társadalomkritikai és szabadidős eseményeit, megnyilvánulásait tükrözze.” 


Tartalmát illetően az alábbi műfajok” megjelentetését tűztük ki célul:

  • beszámolók, tudósítások tanulmányi eseményekről (szakmai gyakorlatokról,  kirándulásokról, kutatásokról)
  • beszámolók szakmai jellegű rendezvényekről ( konferenciákról, részképzésről, nyári egyetemről)
  • személyesebb társadalomkritikai írások
  • olvasmányélmények, könyvismertetések
A Szocioblog kétéves működése alatt 94 bejegyzés látott napvilágot, ami átlagosan havi 3-4 anyag posztolását jelenti. A bejegyzéseket nemrég egy átláthatóbb menü létrehozása érdekében kategóriákba soroltuk, e kategóriák jól tükrözik, hogy két év alatt milyen „műfajok” állandósultak. E kategória-rendszert követve a blogon megjelent:
  •  26 elemzés
  • 20 hír (beszámolók szakmai-tanulmányi eseményekről)
  • 15 programajánló
  • 9 recenzió/lapszám-ismertetés
  • 3 filmkritika
  • 4 videó
  • 17 „egyéb” anyag
Az „elemzés” műfaj volt tehát a leggyakoribb, és mint látni fogjuk, ez volt a legolvasottabb is. Ilyen műfajt tulajdonképpen nem is terveztünk megjelentetni, mivel a blogot ennél könnyedebb interakciós felületként képzeltük el. Az elképzelésünket azonban, úgy tűnik, felülírta az, hogy a szociológusok a tanulmányíráshoz vannak szokva, ezt az írásmódot űzik könnyebben és szívesebben. Ezzel szemben a személyesebb hangvételű, elképzelésünk szerint könnyebben és rövidebb idő alatt megírható társadalomkritikai bejegyzések írására nem került vállalkozó. Ebből következően a blogon egyáltalán nem sikerült a közvéleményt foglalkoztató, aktuális társadalmi problémákra gyorsan reagálni.

Ugyancsak az elemzés" műfaj térnyerésével és a szubjektívebb társadalomkritikai anyagok hiányával hozható összefüggésbe, hogy a blogon viták egyáltalán nem alakultak ki. Az elemzések rendszerint tényszerű adatokra épülő, kevés markáns állítást megfogalmazó, érzelmeket nem kavaró, higgadt szövegek, amelyekkel nehéz vitatkozni. És meglehet, hogy az ehhez hasonló felületeken a vita generálása amúgy is nehéz feladat, legalábbis ha mérvadónak vesszük a Szociológiai blogok toplistája bejegyzésünkben bemutatott blogokat, vitákat ugyanis ezek túlnyomó többsége sem tud kiváltani.

Az olvasottság szempontjából azonban mégis az elemzések voltak a legnépszerűbbek. Látogatottságuk dinamikája sajátos. Míg a hír és program jellegű posztok olvasottsága  közvetlenül megjelenésük után magas, majd egy-két nap múlva látogatottságuk majdnem nullára esik és ott is marad, hisz a hírek elavulnak, addig az elemzések látogatottsága sokkal lassabban nő, és folyamatosan megőriz egy bizonyos szintet. Ennek az oka valószínűleg az, hogy tartalmuknak köszönhetően e szövegekre kulcsszavas kereséssel is rátalálnak olyan olvasók, akiknek a blogról egyébként nincs tudomásuk. Ezekkel az anyagokkal lehet tehát elérni a tanszékünktől távol eső olvasókat. 


A legnépszerűbb bejegyzések a következők voltak:


Bejegyzés
Oldalmegjelenítés
Műfaj
2013. aug. 27.
795
elemzés
2013. nov. 3., 1 megjegyzés
645
     elemzés
2012. szept. 14.
634
elemzés
2013. szept. 19.
631
    recenzió
2013. jún. 28., 2 megjegyzés
614
egyéb
2014. júl. 27., 1 megjegyzés
576
programajánló
2013. júl. 4., 5 megjegyzés
498
elemzés
2013. júl. 18., 2 megjegyzés
464
programajánló
2014. júl. 10.
380
hír
2013. márc. 22.
364
       elemzés


A legnézettebb tíz anyag közé bekerült egy recenzió és egy hír is, azonban elért helyezésük megtévesztő, az illető műfajokon belül ugyanis e két poszt kivételesnek számít. Az illető recenzió azért, mert sok adatot is átvett a bemutatott könyvből, így jóval több mint egy recenzió, a HR-képzésről szóló anyagot pedig szakreklámként facebookon boostoltuk, kivételes nézettsége mögött tehát ez áll. Egyébként a recenziók, hírek, a filmkritika és a videó kategóriák látogatottsága alacsony. A beszámolók nézettsége ennél nagyobb, és szorosan kapcsolatban áll a felhasznált fényképek mennyiségével - egy túlnyomórészt fényképes beszámolót rendszerint még a szülők és a szakmától távol eső barátok is lájkolnak, megosztanak. Kérdés azonban, hogy ezzel a kívánt irányba bővül-e a blog olvasóközönsége.  

Itt érdemes szóvá tenni, hogy miközben a 94 poszt közül 70 szerzője tanár, és csak 24-é diák, a két legolvasottabb írás szerzői mégis diákok. A blognak tehát gyenge pontja a diákok bevonása az írásba.

A Szocioblognak fennállása óta 21.420 látogatója volt. E megjelenítések alig több mint fele történt Romániában, majdnem egyharmada magyarországi volt. Az ezer fölötti Egyesült Államokból történő megnyitás kissé meglepő, az oroszországi érdeklődés pedig már egyenesen hihetetlen, magyarázza meg valaki, ha tudja...


Az oldalmegjelenítések országok szerinti bontásban:


Bejegyzés
Oldalmegjelenítés
Románia
11391
Magyarország
5872
Egyesült Államok
1118
Oroszország
1087
Németország
348
Egyesült Királyság
215
Franciaország
103
Szlovákia
84
Ukrajna
84
Ausztria
66


Az olvasóközönségünk összetételéről sajnos semmit sem tudunk. Annak alapján, hogy az anyagok rendszeres facebookos megosztása a tanszéki fb-oldalon és a szociológus alumni csoportban történik, valószínű, hogy az olvasóink zömét az aktuális szociológus, antropológus és HR-es diákok, valamint a tanszék végzettjeinek egy köre képezi. Kérdés, hogy az elképzeléseink szerinti két további célcsoportot, a társadalomtudományok iránt érdeklődő egyetemistákat és középiskolásokat milyen mértékben éri el a blog. Biztos válasz e kérdésre persze nincs,
Milyen témákra keresett rá interneten? Első említés.
Középiskolások, N=583
de véleményem szerint alig: a lájkok és megosztások alapján úgy tűnik, hogy a blogot meglátogató más szakos egyetemisták inkább csak a fényképes beszámolókat nyitják meg, amennyiben ott barátaik is megjelennek. A középiskolások internetes érdeklődési köre úgy tűnik elég távol esik a blogon terítékre kerülő témáktól, egy nemrég végzett kérdőíves kutatásunk alapján ők
komolyabb" témákra csak akkor keresnek rá, ha valamilyen iskolai dolgozathoz erre szükség van. Márpedig, mint tudjuk,  szociológiát csak elvétve tanítanak az erdélyi magyar középiskolákban. 

Ilyen lett tehát a Szocioblog két év működés alatt. Nem teljesen tudatos tervezés eredményeként vált ilyenné, így egyáltalán nem biztos, hogy ez az optimális formája. A fontos az, hogy a kolozsvári magyar szociológus tanárokat és diákokat összefogja egy szakmai közösséggé, e közösségnek pedig fórumot teremtsen. Ezt szeretnénk elérni, de hogy ezt hogy lehet a jelenleginél jobban megvalósítani, hogyan tölthetné be még jobban e funkcióját a Szocioblog, ez továbbra is nyitott kérdés, melyhez ötleteket, véleményeket várunk.

Kiss Dénes

Népszerű bejegyzések